Bevallás, kedvezmény, határidő, visszatérítés, tartozás. Ezek a kifejezések minden magyar állampolgár számára ismerősnek csengenek, mindegy, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként keresi kenyerét. Az adózás, a szinte állandóan változó törvények mindannyiunk számára fejtörést okoznak. Adózásról szóló sorozatunk keretében szeretnénk választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésünkre. A második leckében az egyéni vállalkozók adózása kerül nagyító alá. 27. lecke: egyéni vállalkozók adózása
Az egyéni vállalkozó - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként - a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik, akár vállalkozási igazolvány, akár jogszabályi előírások alapján (pl. ügyvédi tevékenység) folytatja vállalkozási tevékenységét.
Az egyéni vállalkozó alapvetően kétféle adózási szabály szerint tehet és tesz eleget adózási kötelezettségének:
• vállalkozói jövedelem szerinti adózással, illetve
• átalányadózás útján
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás
Az egyéni vállalkozó kétféleképpen vehet ki pénzt vállalkozásából, és ehhez kétféle adózási mód is járul. Egyrészt a vállalkozói kivét alapján, amely az összevonandó jövedelmek alá tartozik (tulajdonképpen fizetést ad magának), így az adót is az összevonandó jövedelmekre vonatkozó adótábla alapján kell számítani.
Hogyan működik a gazdaság? - ezt az adót Te sem úszhatod meg!
Másrészt a vállalkozói jövedelem alapján, amelyet a társaságok nyereségéhez hasonlóan 16 százalékos vállalkozói jövedelemadó, és 25, illetve 35 százalékos osztalékadó terhel.
A számított adó a vállalkozói jövedelem 16 százaléka. A fizetendő adó pedig a számított adó csökkentve az adókedvezményekkel - amelyek főként a KKV-k helyzetének javítására és a foglalkoztatás növelésének elősegítésére vonatkoznak - és a külföldön megfizetett adóval.
A vállalkozói jövedelem a módosított vállalkozói bevételek és a költségek különbözete. Vállalkozói bevételként a vállalkozó a tevékenysége keretében vagy az azzal összefüggésben befolyt összegeket számolhatja el. A törvény nem határozza meg tételesen a bevételeket, amelyek azonban különböző tételekkel - preferenciális (bevételt csökkentő) és diszpreferenciális (bevételt növelő) tételekkel - módosításra kerül.
Vállalkozói költségek csak a vállalkozási tevékenységgel összefüggő a bevétel elérésére, illetve vállalkozói kivét érdekében felmerülő, igazolt kiadások lehetnek. A költségek többsége akkor realizálódik, amikor a kifizetés felmerül, kivéve a tárgyi eszközöket, amely csak egy része számolható egy évben költségként.
Az adózott vállalkozói jövedelmet tovább kell csökkenteni a vállalkozói osztalékadóval, amely két részre bomlik: az vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói kivét 30%-át 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után pedig 35%.
Átalányadózás
Az egyéni vállalkozó bizonyos feltételek mellett egész évre választhatja az átalányadózást:
• az átalányadózás megkezdését megelőző évben adóévben a bevétel nem haladhatja meg a 8 millió forintot
• nem áll munkaviszonyban ("főállású vállalkozó")
• bevétele az aktuális adóévben sem haladja meg a 8 millió forintot, ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, akkor a 40 millió forintot.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnésével az egyéni vállalkozó 4 év elteltével választhatja ismét ezt a típusú adózást.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az átalányadó alapját az egyéni vállalkozó bevételéből a vélelmezett költséghányad levonásával kell számítani. Az alábbi táblázatban láthatóak az egyes vélelmezett költséghányadok:

Az átalányadó mértékét az összevonandó jövedelmekre vonatkozó adótábla alapján kell kiszámítani.
ÁFA-kör
Az egyéni vállalkozó, abban az esetben ha vállalkozói jövedelem alapján adózik, lehet áfa-körös, alanyi, illetve tárgyi adómentes.
A tárgyi adómentes vállalkozásoknál a tevékenységi körből eredeztethető a mentesség, ilyen mentességet élvez például a pénzügyi tevékenységet végző egyéni vállalkozó.
Az alanyi adómentességet az adóalany választhatja, ha bevételei nem haladnak meg egy bizonyos szintet, az vállalkozások ÁFA fizetési kötelezettségéről és a mentességekről azonban bővebben az áfáról szóló fejezetben szólunk majd.
Járulékok minimum kétszeres minimálbér után
Minden egyéni vállalkozó, aki nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkavégzésre vonatkozó munkaviszonnyal köteles társadalombiztosítási járulékok fizetésére.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet két részre kell bontanunk, amely választ ad a minimum kétszeres minimálbér után fizetett jutalék által felvetett kérdésre is: az egyéni vállalkozó járulékot egyrészt mint magánszemély, másrészt mint vállalkozó fizet.
-
Jubileum és új ritmus: érkezik a 35. Budapest Borfesztivál (x)
Új ritmusban és amerikai különlegességekkel várja a vendégeket a Budavári Palotában a Budapest Borfesztivál szeptember 9–12. között.
-
Az új iCAUR V27: klasszikus karakter, modern elektromos hajtás és szabadság, hogy bárhová elindulhassunk (x)
Az iCAUR V27 új megközelítést kínál az elektrifikált SUV-k világában.







