Ki számíthat jövőre APEH-ellenőrzésre? - változások az adómentes juttatásokban

Pénzcentrum

2005. november 18. 11:28

A nagy összegű ÁFA-visszautalásra, a tartósan veszteséges cégekre, illetve az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységekre (közösségi ügyek) "harapni" fog 2006-ban az APEH - jelentette ki Vámosi-Nagy Szabolcs a hivatal alelnöke a KPMG tegnapi adókonferenciáján. Ezen területeken jelentős visszaélésekre, és igen magas hibaszázalékokra (illetve adóelmaradásokra) derítettek fényt a hivatal munkatársai. Fontos változás lesz jövőre, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként már 400 ezer forintot adhatnak munkavállalónként, de néhány fontos változás fog életbe lépni 2006-tól. Veres János pénzügyminiszter tegnap jelezte, hogy a kormány két csatornában gondolkodik az önkormányzatok megsegítésére, amikor majd 2008-rtől megszűnik a helyi iparűzési adó. A konkrét részletekben fontos újítások lennének. Röviden mindhárom témakört érdemes szemügyre venni.

Az APEH idén az első 10 hónapban 222 ezer ellenőrzéssel 128 milliárd forintnyi nettó adókülönbözetet (hivatal felé tartozást) tártak fel a revizorok. A kiválasztott gyanús esetek 62%-ánál találtak valamilyen hiányosságot, így többnyire okkal vizsgálódik a hivatal. A megvizsgált közösségi ügyek 67%-ánál volt valami probléma.

Vámosi-Nagy Szabolcs felhívta a figyelmet azon tevékenységi körökre, melyekre fokozottabb figyelmet fognak szentelni jövőre az adóhivatal ellenőrei. Ezek az építőipari cégek, a számítógép-kereskedelemmel foglalkozók (itt a jelenlét a cél, azaz az elrettentés). Az új vállalkozásoknál, illetve a székhelyet változtató cégeknél fél éven belüli ellenőrzést céloz a hivatal.

Az ellenőrzések fókuszába tartoznak továbbá a többszörös számlakapcsolati rendszerek, a gyógyszerkereskedő cégek, a kereskedelmi szálláshelyek, valamint a gépkocsiforgalmazók. Kiemelt figyelmet fordít az APEH majd arra, hogy az egyes állami garanciavállalások lehívása törvényes volt-e.

Vámosi jelezte, hogy az APEH ellenőrzési kapacitásának 5%-át a véletletszerű ellenőrzésekre tartják fenn (akit "kisorsol" a rendszer, ahhoz kimennek, függetlenül attól, hogy mikor ellenőrizték).

Halászás a "zavarosban"

A kapcsolt vállalkozásoknál alkalmazott transzferárakra külön figyelnek majd a revizorok. Az elnökhelyettes elismerte, hogy ezen folyamatok ellenőrzésére annyira van kifejlesztett módszertana az APEH-nak, amennyire maga ennek a tevékenységnek sztenderdizálható módszertana van (minden ügylet más, de vannak az ellenőrzést segítő irányvonalak).

Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a transzferárakkal kapcsolatban bejelentette, hogy tegnaptól útjára indult az országban egy, a jogkövető magatartást elősegítését célul tűző, APEH-ellenőrökből álló 8-10 fős csoport. Tagjai speciális képzést kaptak a transzferárak kérdésében, és az a feladatuk, hogy segítenek iránymutatást adni az érintett cégeknek.

2006-ban a munkáltatók összesen 400 ezer forintot kitevő adómentes béren kívüli juttatást adhat munkavállalóiknak. Amennyiben ezt az összeget meghaladják a juttatások, akkor a 400 ezer forinton felüli részre 44%-os személyi jövedelem adót, majd az így növelt összegre 29%-os tb-járulékot, illetve az eredeti (!), 400 ezren felüli összegre 3%-os munkaadói járulékot kell fizetniük - mondta el Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

Adómentes béren kívüli juttatások a következő lehetőségek közül teljesíthetők:

- önkéntes kölcsönös önsegélyező és egészségpénztári hozzájárulás (nincs tehát benne a 400 ezres korlátozásban az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett adómentes munkáltatói hozzájárulás)

- iskolai rendszerű továbbképzés költsége (átmenettel)

- üdülési csekk értéke, adómentes üdültetés (fontos, hogy az üdülési csekk csak a minimálbérig adómentes, illetve az is, hogy a dolgozónak és a családtagjainak adott csekkek összességét kell figyelembe venni az egy munkavállalóra szóló 400 ezer forintos felső korlátnál)

- iskolakezdési támogatás (ennek adómentes felső határa 17 ezerről 19 ezer forintra nő jövőre, itt fontos megjegyezni, hogyha mindkét szülő azonos munkáltatónál dolgozik, akkor mindkét szülő kaphat akár ugyanazon gyermek után is iskolakezdési támogatást, de ekkor mindkét munkavállaló 400 ezres keretében figyelembe kell ezt venni)

- köztisztviselőknek járó ruházati költségtérítés

- internethasználat, valamint a számítógép juttatás költsége (ez utóbbinál fontos, hogy a szokásos piaci értéken kell figyelembe venni a gépet és a munkavállalónak legalább 2 évig használnia kell azt)

- köztisztviselői körben a bankszámlaköltség megtérítése

- helyi utazási bérlet, amely 2006-tól teljes mértékben adómentes (gyakorlatilag tehát ingyenesen adhat a munkáltató BKV-bérletet a munkavállalójának és fontos, hogy szétválasztódik az étkezési utalvány és a bérlet elszámolása)

- művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy)

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem tartozik a 400 ezres felső korlátozás alá a szakképesítést nyújtó és idegen nyelvi képzés juttatása, a vidékről történő munkába járáshoz adott térítés, a kis értékű ajándék, az étkezési juttatás, illetve a lakáscélú munkáltatói támogatás.

A munkáltató által biztosított hidegétkeztetésben havi 4500 forint, a meleg étkeztetésben pedig a 9000 forint hozzájárulás az adómentesség felső határa (idén 4000, illetve 8000 forint volt). A PM illetékese jelezte, hogy élelmiszer-utalványnak minősíti 2006-tól a szabályozás az étel- és italautomatákból történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozókat is. A lakáscélú munkáltatói támogatásnál 5 évente maximum 1 millió forintot lehet figyelembe venni béren kívüli adómentes juttatásként.

Az 5 éves adócsomag szerint jövőre a helyi iparűzési adó 100%-ban levonható lesz az adóalapból, míg 2008. január 1-től maga az adónem is megszűnik, mely a helyi önkormányzatok bevételi oldalán komoly problémákat okozhat, illetve ezen feltételezett folyamatos adóbevételek szolgálnak bizonyos önkormányzati hitelek fedezetéül. Veres János pénzügyminiszter tegnap két csatornát vázolt arra, hogy az önkormányzatok bevételcsökkenését hogyan lehetne ellensúlyozni.

Az egyik csatorna egy közvetlen költségvetési transzfer lenne mely az elmaradó bevételek 50%-át pótolná, míg a másik 50%-ot adójellegű bevételek tennék ki. Ezen belül három lehetséges megoldást vázolt a tárcavezető. Az egyik egy jövedelemadó-típusú bevétel, a másik egy vagyoni alapra vetített adófajta lehetne, míg harmadik megoldásként egy olyan javaslat is van, mely szerint az általános forgalmi adóbevételeket kellene megosztani a helyi önkormányzatok és a mostani célállomás központi költségvetés között. Veres a harmadik megoldási lehetőséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy az az Egyesült Államokban jól működő rendszert alkot.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy az önkormányzati finanszírozás megváltoztatását célszerű egy teljes államháztartási reform végrehajtásával együtt megcsinálni, a három csatorna közül pedig a leginkább optimálisat választani. Ennek kiválasztására a hatályos törvények szerint 2006. december 31-ig áll rendelkezésre idő.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bírósági perekkel összefüggésben Veres elmondta, hogy a számunkra precedens-értékű olasz ügyben jelenleg is folyik az eljárás az Európai Bíróságon. Jelezte, hogy belátható időn belül (2 év) várhatóan nem lesz döntés ebben az ügyben, így Magyarországon lényegében már meg is szűnik a kettős adóztatásra példát adó helyi iparűzési adó, mire esetlegesen törvénymódosítást kellene végrehajtania a magyar hatóságoknak e gyakorlat kiküszöbölésére.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír