GfK: Megbízhatatlannak tartjuk a politikusokat és a vezető menedzsereket

A vizsgált országokban a politikusok (1.6 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2.1 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot, amely skálán az 1 a "nagyon megbízhatatlant", a 4 "nagyon megbízhatót" jelenti. Mind Európában, mind pedig az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak 3.2-es Bizalom Index értékkel. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi.

A nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának, mely arány mostanra 68 százalékra emelkedett. Lengyelországban és Magyarországon a felsővezetők hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 77 illetve 75 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk.

Németországban az ipar felsővezetői tartoznak a legkevésbé megbízhatók közé. Az összes vizsgált ország közül legnagyobb arányban - a németek 87 százaléka - a megkérdezettek itt fejezték ki elmarasztaló véleményüket erről a csoportról. Arányuk 5 százalékkal magasabb, mint tavaly. A németeknek csak 12 százaléka bízik valamennyire felső vezetőiben, és csak egy százalék állítja, hogy nagyon bízik bennük. A német felsővezetők csak kissé állnak magasabban a bizalmi skálán, mint a rangsor végén helyet foglaló politikusok, akiket csak a megkérdezettek 8 százaléka tart megbízhatónak. Politikai hozzá nem értés, a munkaerőpiacon és társadalombiztosítási kérdésekben felmerülő súlyos problémák, a menedzserek fizetésének nyilvánosságra hozataláról szóló viták, és az olyan intézkedések, mint amit a Deutsche Bank is hozott - miszerint a nyereségesség ellenére alkalmazottakat bocsátott el -, valamint a Volkswagen korrupciós botránya mind-mind hozzájárultak a németek politikusokkal és felső vezetőkkel szembeni erősen kritikus viszonyulásához.
Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik ipari vezetőiben.

A GfK Bizalom Index szerint azonban vannak olyan szakmák is, melyek képviselőiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is 3.2-es Bizalom Indexszel.

Összességében a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 82 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. A legtöbb országban a lakosság többsége által felállított bizalmi rangsorban őket a katonaság (3.0-as index) és a rendőrség (2.9-es index) követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak csak 48 százaléka bízik meg a rendőrökben. Hasonlóképpen, a magyaroknak csupán 48 százaléka bízik a hadseregben. A közép- és kelet-európai országok megkérdezetteinek véleménye általánosságban megoszlik, és bizalmuk csökkent a 2004-ben mérthez képest. Az előző évi adatokkal összevetve viszont minden országban nőtt a vizsgált szakmák képviselői iránt tanúsított bizalom.

Összességében 2.8-es pontszámával a papság jól szerepelt. Mindazonáltal a görögök által a nekik "megszavazott" 1.9 pont komoly kritikáról tanúskodik e csoport irányába. A franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben nagy bizalmat papsága iránt.

Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen magasra értékelik az ügyvédeket Dániában, Finnországban és Svédországban, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak az ügyvédekről.

A felmérésben résztvevő országok többsége kritikus a sajtó képviselőivel szemben. Az egyesült királyságbeli, dán és olasz megkérdezettek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeket fejeztek ki. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.