Az első forduló "győztese" és "vesztese" - Szili Katalin és Sólyom László életrajza

2005.06.06 16:28
Szili 183 szavazatot kapott, Sólyom 13-at - érdekes taktika

Dr. Szili Katalin - az Országgyűlés elnöke 2002. május 15-től

Barcson született, 1956. május 13-án. Apai nagyszülei barcsi földművesek, anyai nagyszülei osztrák származásúak. Apja, Szili György (1935-1987) kereskedelmi előadóként dolgozott, édesanyja, Barakonyi Anna (1937-) nyugdíjazásáig könyvelőként dolgozott. 1977-ben kötött házasságot Molnár Miklós építőmérnökkel. Két gyermeket nevelnek. Eszter és Péter a Szili-Molnár házaspár barátainak, a Rozs házaspárnak árván maradt gyermekei. A szülők halálos autóbalesete óta gondoskodnak róluk - a nagymamának segítve - férjével. Eszter a pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett, kerámia szakon, jelenleg építésznek készül, bátyja, Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatója.

Miután leérettségizett a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban, jogi diplomát szerezett a Janus Pannonius Tudományegyetemen. majd humánökológus, később politológus diplomával egészítette ki képzettségét.

Az angol és a német nyelv területén szerzett jártasságot.
Gyámügyi előadóként kezdett dolgozni első munkahelyén, a pécsi városi tanácson, 1984-95-ben pedig csoportvezetőként irányította e terület munkáját. 1985-től 1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa volt, majd a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályának vezetője lett. 1992-től 1994-ig városi önkormányzati képviselő Pécsett, 1994 óta országgyűlési képviselő.

1993-94-ben az Országgyűlés Hivatalának alkalmazásában környezetvédelmi szakértőként segítette az MSZP frakció munkáját. 1994-98-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1998-2002 között az Országgyűlés alelnöke. 2002 óta az Országgyűlés elnöke. Feladatkörében célul tűzte maga elé a parlament társadalmi tekintélyének, munkaparlament jellegének és az országgyűlés kormányt ellenőrző szerepének helyreállítását.

A Magyar Országgyűlés elnökeként jelenleg az Európai Unió parlamenti elnökeinek koordináló elnöke.
1983 óta tagja a Magyar Szocialista Pártnak. 1989 novemberében az MSZP pécsi alapszervezetének a tagja és a párt városi ingyenes jogsegélyszolgálatának a vezetője lett. 1992-ben, egy időközi önkormányzati választáson a városi képviselőtestület tagjává választották. 1994 óta Pécs 2. számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője. A 2000 novemberében tartott tisztújító és programalkotó kongresszusig az MSZP hosszú távú környezetvédelmi programjának kidolgozását irányította, a 2000. november 25-26-ai kongresszuson az MSZP elnökhelyettesévé választották. 2000 és 2002 között a Magyar Szocialista Párt országos nőtagozatának elnöke volt.

2003-ban újra az MSZP elnökhelyettesévé választották, e tisztséget a 2004 októberében tartott kongresszusig töltötte be, amikor is lemondott a pártban betöltött minden funkciójáról annak érdekében, az országgyűlés elnökeként a legtöbbet tudja tenni a politikai párbeszéd, a Kormány stabilitása és a pártegység megteremtése érdekében.

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett.
1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban.

1966-tól 1969-ig egyetemi tanársegéd Jénában, a Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi intézetében. 1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1975-ig könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban.

1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.

1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, jelenleg az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője.

1969-ben a jénai egyetemen doktorált.

1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora).

1998-ban megkapta a Német Szövetségi Köztársaság külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját.

1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktora.

1999-2000-ben vendégtanár a Kölni Egyetemen.

2001-től az MTA levelező tagja.

Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője.

1988-89-ben a Nyilvánosság Klub tagja, majd ügyvivője, a Márton Áron Társaság tagja, a Független Jogász Fórum választmányának tagja.

Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a Nemzeti Kerekasztal előkészítő tárgyalásain, majd a Kerekasztal-tárgyalások mindhárom szintjén.

1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.

Megalakulásától, 2000 márciusától, a Védegylet tagja.