Miért alacsony a vállalkozó-kedv az európaiaknál az amerikaiakhoz képest?

A felmérésből az is kiderül, hogy míg az európaiak inkább egy vállalatnál dolgozva érzik otthon magukat, addig az amerikaiak inkább az önfoglalkoztatást részesítik előnyben. Az amerikai megkérdezettek 61%-a mondta azt, hogy szeretne a saját főnöke lenni, míg ez az arány az öreg kontinensen 45%. Az európaiak a válaszok során azt is kifejtették, ahelyett hogy a saját főnökeik lennének, sokkal inkább fontos számukra a munkahelyi biztonság és a rendszeres fix fizetés.

Nemzeti vonatkozásokat tekintve elmondható, hogy nem teljesen egységes a kép (kisebb észak/déli különség is felfedezhető): a spanyolok 62%-a, portugálok 56%-a, a finneknek 72%-a, a hollandoknak 67%-a, a svédeknek 56%-a szeretne a saját főnöke lenni.

A bizottsági jelentés szerint az európaiaknál azért alacsonyabb a vállalkozási kedv, mivel az állampolgárok úgy érzik, hogy a bankoktól, illetve kockázati tőketársaságoktól csak nehezen tudják előteremteni a vállalkozás beindításához szükséges tőkét. Az embereknek ugyanis közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy "nehéz elindítanom a vállalkozásomat az elérhető pénzügyi támogatások hiánya miatt".

Az európaiak válaszai szerint a kudarctól, a sikertelenségtől való félelem is jelentős gátló tényező egy új vállalkozás beindításában.

Az Európai Kockázati Tőketársaság főtitkára, Javier Echarri a jelentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy ha az EU erősíteni szeretné a vállalkozói szellemet, akkor egyrészt meg kell keresnie azokat a megoldásokat a szabályozásban, amelyek megkönnyítik az ötlettel rendelkezők pénzhez jutását, másrészt erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a vállalkozói gondolkodásmód elterjedjen az EU-ban.

Az Európai Unió 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón hirdette meg azt a nagyszabású elképzelését, mely szerint 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdasági övezetévé kíván válni. Ennek hangsúlyos része lenne a vállalkozói hajlam erősítése is, az adatok azonban arra vallanak, hogy az európaiak inkább visszafelé haladnak ezeken a területeken. A lisszaboni stratégia sikerét már számos fórumon megkérdőjelezték, maga Romano Prodi, az Európai Bizottság tavaly leköszönt elnöke is kifejtette, hogy inkább kudarcot vallott a stratégia az EU vonatkozásában, és csalódottságának adott hangot, amikor elismerte a tényeket.

2004.10.26 10:11
Leköszönés és bevallás: "óriási kudarc a célkitűzés"