2005 előtt nem várható döntés ERM-II.-tagságról?

Járai a Kopint-Datorg Rt. fennállásának 40. évfordulója alkalmából tartott budapesti konferencián ma arról beszélt, hogy az euró előszobájának is tekintett árfolyamrendszerbe való belépés időpontjának meghatározásához előbb világosan kell látni, miként teljesül a 2004. évi költségvetés, továbbá ismerni kell a 2005. évi költségvetés keretszámait is. Ennek indoka az, hogy "az ERM-II-be való belépéshez egyszerre kell stabil árfolyamot és alacsony inflációt elérni, ami azonban nem megy konszenzuson alapuló, hiteles gazdaságpolitika és fegyelmezett költségvetési politika nélkül" - mondta az MNB elnöke az MTI tudósítása szerint.

A jegybankelnök véleménye szerint elvileg helyes lenne kitűzni az euró-övezethez való csatlakozás céldátumát, de egy be nem tartott céldátum után újabb időpont kitűzésének nincs értelme csak akkor, ha a belépés feltételei teljesíthetőnek látszanak. Járai hangsúlyosan beszélt a széles körű egyetértés, társadalmi támogatottság fontosságárról is az adott kérdést illetően.
Az ERM-II. rendszerhez való csatlakozás nehézsége, hogy egyszerre követeli meg a stabil árfolyamokat (az elmúlt időszakban a forintárfolyam meglehetősen volatilis volt), és az alacsony inflációt. Amint az ismeretes, az ERM-II.-ben a forint árfolyamának viszonylagos stabilitást kell mutatnia a  15%-os sávon belül, és nem lehet leértékelni a középárfolyamot. Az MNB a korábbi ajánlásoknak megfelelően úgy értelmezi a feltételeket, hogy a középárfolyamtól felfelé 15 százalékkal, lefelé azonban csak 2.25 százalékkal lenghet ki a forint jegyzése.

Az ERM-II. rendszer a jelenlegi magyar árfolyamrendszertől elsősorban abban lényeges tényezőben különbözik, hogy az ERM-II.-ben a stabilitás biztosítására az Európai Központi Bank finanszírozási eszköze is rendelkezésre áll. Ennek ellenére a szomszédos országok monetáris vezetői többször hangot adtak aggodalmuknak, hogy a sávos árfolyamrendszer jó alapot szolgáltat majd a spekulánsok számára a még létező nemzeti valuták elleni támadásra. Lengyelországban és Csehországban is lebegő árfolyamrendszert alkalmaznak. A kötöttebb árfolyamrendszer mellett a költségvetési politika felelőssége a nominális konvergenciakritériumok teljesítésének kényszerén túl is felerősödik.