Nagyot fordulhat a világ a magyar devizahitelesek ügyében: ez a hír mindent megváltoztat?

Tavaly áprilisban az Európai Unió Bírósága (EUB) egy olyan ítéletet hozott, amely alaposan felkavarta az állóvizet a devizahitelesek ügyében. A döntés nyomán több magyar párt is az ítélet azonnali végrehajtását követelte, ami szerintük a devizahiteles szerződések megsemmisítésével járna.

Az EUB döntése után több hír is érkezett az adósoknak kedvező perekről. Voltak esetek, amikor első fokon érvénytelennek nyilvánítottak devizahiteles szerződéseket a hiányos tájékoztatás miatt, és jelentős összegeket ítéltek meg az adósoknak. Például egy inárcsi nő 6,4 millió forintot kapott vissza az MBH Banktól, egy gyulai családnak pedig 40 millió forint járt vissza az UniCredittől.

A devizahitelek körüli vita bonyolultságát adja, hogy a szerződések érvénytelensége részben az EU fogyasztóvédelmi irányelveiből következik, és a bírók a devizás ügyekben születő ítéleteiket gyakran a Kúria korábbi döntéseire alapozzák, ami jelentősen változott az elmúlt évtizedben.

Az EUB tavalyi ítélete egy 2007-re visszanyúló ügyben született, ahol két magánszemély svájcifrank-alapú lízingszerződést kötött az AxFina nevű céggel. A luxemburgi bíróság kimondta, hogy a szerződést semmisnek kell tekinteni, és az adósok csak az autó megvásárlására kapott összeggel tartoznak.

A devizahiteles szerződések érvénytelenségének két fő oka lehet: az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás és az árfolyamrés alkalmazása. Az előbbi csak a szerződések egy kisebb csoportját érinti, az utóbbi viszont szinte mindegyiket.

A Kúria tavaly júliusban egy jogegységi határozatot hozott, amelyben kimondta, hogy a hiányos árfolyamkockázati tájékoztatást nem helyettesíthetik más pontokkal a bíróságok, így annak tisztességtelensége miatt az egész szerződés érvénytelen. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben jóval több pénz járhat vissza az adósnak.

A devizahiteles ügyvédek szerint azonban a Kúria döntése miatt önmagában nem lett több ügy nyerhető a bíróságon, egyszerűen több pénzt kaphatnak az adósok az egyébként is nyerhető ügyekben. Bihari Krisztina ügyvéd egy példát is említett: "Felmentünk másodfokra egy üggyel, ami úgy indult, hogy az ügyfelem tízmillió forinttal tartozott a banknak. Mire befejeztük, már a bank tartozott 1,2 millióval."

A szakértők szerint jól behatárolható, hogy mely bankok ellen lehet nyerni a pereket. A lakáshitelek esetében az adósok által nyerhető csoportba tartozik az MBH-ba olvadt Budapest Bank és Allianz Bank, valamint a korábbi takarékszövetkezetek, a CIB, az UniCredit, a Raiffeisen és több kisebb bank ügye is. Az autós devizahiteleknél gyakrabban mondta ki a bíróság, hogy nem volt megfelelő az árfolyamkockázati tájékoztatás.

Fontos azonban, hogy nem minden adós számára jelent megoldást az EUB döntése. Akik korábban, a 2019 előtti gyakorlat alapján vesztettek pert, azok helyzete nem íródik automatikusan felül. Ők kártérítésért perelhetnek, de azt a pénzintézet helyett a bíróságokkal szemben kell kezdeményezniük.

A devizahiteles perek nem egyszerűek és nem fekete-fehérek. Nagy kockázatot vállal az adós, aki nem elég körültekintő, hiszen pervesztességnél az eljárás díja mellett a bank ügyvédi költségeit is neki kell megfizetnie, ami akár tízmillió forintot is meghaladhat.

Az árfolyamrés körül is jelentős vita alakult ki. A devizahiteles ügyvédek szerint az EUB ítélete minden devizahiteles szerződést megsemmisített, mivel kimondta, hogy a 2014-ben a Kúria által már tisztességtelennek ítélt árfolyamrést nem lehetett volna a DH-törvényekkel kiküszöbölni.

A Kúria ezzel szemben úgy gondolja, hogy a korábbi tisztességtelen feltételt már 2014-ben megsemmisítették, amikor a DH-törvények alapján a vételi és eladási árfolyamot az MNB középárfolyamával helyettesítették, a különbözetet pedig visszaadták az adósoknak.

A bankok álláspontja szerint az árfolyamrésről szóló kikötés csak egy kisebb szelete a szerződésnek, ami nélkül "a szerződés fővonulata tovább tud működni". Szerintük azzal, hogy az MNB-középárfolyamot helyettesítették be utólagosan a szerződésekbe, és a különbséget visszaadták az adósnak, megfelelően jártak el.

Jelenleg is van olyan ítélet az EUB előtt, ami döntően befolyásolhatja, hogy kiknek jár vissza pénz a korábban felvett devizahiteleik után. Különösen fontos kérdés az elévülés: a magyar törvények szerint egy-egy szerződés lezárulta után az adósoknak alapesetben öt évük van, hogy behajtsák a bankon a tartozást, de nem egyértelmű, hogy ez a devizaszerződéseknél is érvényes-e.