Óriási a roham a magyar bankokba a hitelekért: durva lesz, ha még az Otthon Start program is beüt

Az MNB által közzétett júniusi adatok alapján teljessé vált a 2024 első félévi banki statisztika. A lakossági hitelezés soha nem látott magasságokba emelkedett: a magyar háztartások 1692 milliárd forintnyi hitelt vettek fel, ami 32%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ebből a lakáshitelek 809 milliárd forintot (26%-os növekedés), a személyi kölcsönök pedig 527 milliárd forintot (42%-os növekedés) tettek ki - mindkettő rekordnak számít. Ezzel szemben a babaváró hitelek 107 milliárdos volumene 13%-os visszaesést mutat, ami részben a szigorított szabályozásnak, részben a demográfiai trendeknek tudható be.

A vállalati szektorban jóval visszafogottabb a kép. A nettó hitelfelvétel mindössze 119 milliárd forintot ért el, ami bár meghaladja a tavalyi 68 milliárdos értéket, az elmúlt évtized harmadik leggyengébb első féléves teljesítménye. Pozitívum ugyanakkor, hogy a forinthitelek esetében ismét pozitív tartományba fordult a tranzakciós volumen.

A piac kétarcúságát jól szemlélteti az állományok éves változása: míg a háztartási hitelállomány 11,4%-kal, a betétállomány 9,0%-kal bővült, addig a vállalati hitelállomány csupán 1,5%-kal, a betétállomány pedig 2,2%-kal növekedett. A gazdasági lassulás tehát elsősorban a vállalati szektorra gyakorolt negatív hatást.

2024 közepén a háztartások közel 12 ezer milliárd, a vállalatok pedig közel 13 ezer milliárd forinttal tartoztak a bankoknak. A betétállományok ennél magasabbak: a lakossági betétek 14 ezer milliárd, a vállalati betétek 16 ezer milliárd forint felett alakultak.

Érdekes módon júniusban részben megfordult a trend: a lakossági hitelfelvétel májushoz képest mérséklődött, míg a vállalati hitelezés - áprilishoz hasonlóan - erősebb volt a májusinál - írja a szakportál.

A lakáshitelezés területén figyelemre méltó, hogy míg a piaci lakáshitelek 37%-kal bővültek, addig a támogatott konstrukciók 5%-kal visszaestek. Ez is közrejátszhatott az Otthon Start kamattámogatott hitel bevezetésében. A lakáshitelezés motorját egyértelműen a használt lakások finanszírozása jelenti, az új építésű ingatlanok piaca továbbra is gyengélkedik.

A kamatozási trendek is figyelemre méltóak: a lakáshiteleknél egyre népszerűbbek a legalább 10 évre fixált konstrukciók, miközben a piaci lakáshitelkamatok 6,5%-on stabilizálódtak. A személyi kölcsönöknél szintén megállt a kamatcsökkenés, a THM 16% körül stagnál.

A januárban bevezetett munkáshitel iránti érdeklődés ugyan lanyhult, de már így is 107 milliárd forintos állományt és 27 ezer hitelfelvevőt tudhat magáénak.

A hitelállományok egészséges növekedést mutatnak: a lakáshitelek teljes állománya 15%-kal 6000 milliárd forint fölé, a személyi kölcsönöké 16%-kal közel 1700 milliárd forintra emelkedett. A portfólióminőség továbbra is kedvező, a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya 1,5% alatt maradt.

A betéti piacon kevés változás történt az utóbbi hónapokban. A betéti kamatok - a hitelkamatokhoz hasonlóan - gyakorlatilag befagytak, a magyarok pedig pénzük 85%-át már lekötés nélkül tartják a bankokban.

A vállalati hitelezésben júniusban biztató jelek mutatkoztak: másfél év után először láthattunk jelentősebb nettó hitelfelvételt. Az éves szinten mért 250 milliárd forintos nettó hitelfelvétel azonban még mindig szerénynek mondható. A vállalati forintkamatokban csak enyhe csökkenés tapasztalható.

Bár a vállalati hitelszerződések összege áprilishoz hasonlóan júniusban is erős volt, ez még nem jelenti feltétlenül a vállalati hitelpiac tartós élénkülését. A szerződött hitelkeretek jelentős részét a gazdasági bizonytalanság és a beruházások halogatása miatt a cégek gyakran nem hívják le.