Megszólalt az MNB alelnöke az inflációról: nem árt az óvatosság

A vártnál kedvezőbb hazai inflációs mutatók és a mérséklődő kockázati felárak elvileg mozgásteret biztosítanának a monetáris enyhítésnek. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek, és az elemzői várakozások szerint a májusi mutató is jóval a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhatott. Ennek ellenére a Monetáris Tanács a legutóbbi ülésén az alapkamat 6,25 százalékos szinten tartása mellett döntött.

Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a geopolitikai feszültségek, a globális piaci kilengések, valamint a meghatározó jegybankok – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve és a japán központi bank – döntései óvatosságra intik a hazai döntéshozókat.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy az árstabilitás megőrzése érdekében Magyarországon továbbra is fenn kell tartani a pozitív előretekintő reálkamatot. A kiszámíthatatlan nemzetközi környezet miatt jelenleg rendkívül nehéz tartós kamatcsökkentési ciklusban gondolkodni, így a június végi kamatdöntés is a friss makrogazdasági adatoktól, az új inflációs jelentéstől és a nemzetközi folyamatok alakulásától függ majd.

Az alelnök kitért a közös európai fizetőeszköz bevezetésének távlataira is. Az MNB a nyáron megkezdi a 3 százalékos középtávú inflációs cél felülvizsgálatát, összhangban azzal a törekvéssel, hogy az ország 2030-ra teljesíthesse a maastrichti csatlakozási kritériumokat. Az őszre elkészülő elemzés egyebek mellett egy alacsonyabb, az euróövezeti szinthez közelebbi inflációs cél hatásait, valamint az átmeneti stratégiát vizsgálja. Kurali Zoltán ugyanakkor megjegyezte, nem számít arra, hogy a kormány már az idén hivatalosan elindítaná a csatlakozási folyamatot.