Csúnya bírságot kapott több magyar bank is: erről nem tájékoztatták rendesen az ügyfeleket

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény 2021. március 10-től előírt módosítása szerint, ha egy lakossági ügyfél jelzi előtörlesztési szándékát, akkor a hitelezőnek 5 munkanapon belül rendelkezésére kell bocsátania az előtörlesztésre vonatkozó információkat, s ugyancsak 5 munkanapon belül el kell számolnia a hozzá beérkezett előtörlesztési összeget. Az MNB 16 hitelintézet erre vonatkozó gyakorlatát tekintette át. Két intézménynél nem tárt fel hiányosságot, a többi piaci szereplőnél ugyanakkor különböző jellegű és súlyosságú jogszabálysértést állapított meg.

Az MNB több esetben azonosított olyan gyakorlatot, amely időben korlátozta a fogyasztó előtörlesztési lehetőségét, mert az arra vonatkozó szándék bejelentését csak bizonyos időszakban fogadta el. Az egyik hitelintézet hitelkártya-terméke esetében ezt az ügyfelek csak a tárgyhó 1. napja és az aktuális törlesztési határnap közötti időszakban jelezhették. Más piaci szereplőknél a fogyasztóknak előtörlesztésüket előzetesen legalább 5 vagy 30 munkanappal korábban be kellett jelenteniük.

A jegybank feltárta, hogy számos intézmény nem mindenkor tartotta be a törvényi 5 munkanapos határidőt az – előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a kapcsolódó feltételezéseket tartalmazó – ügyféltájékoztatás rendelkezésre bocsátása kapcsán. Pár hitelintézet a fedezetlen hiteleknél (pl. áruhitel, személyi kölcsön) egyáltalán nem nyújtott előzetes tájékoztatást, mások ezt csak késve, az előtörlesztési szándék bejelentését követő 5 munkanapon túl adták meg. Volt olyan intézmény, amely a személyi kölcsönénél ugyan bemutatta a fogyasztóknak a kért információkat, de azokat nem adta át papíron vagy tartós adathordozón.

Az előtörlesztéseket számos esetben nem számolták el 5 munkanapon belül. Akadt hitelintézet, ahol csak pár esetben lépték túl a törvényi időkeretet, számos piaci szereplőnél viszont azért nem számoltak el határidőben, mert a fogyasztók előtörlesztési jogát is valamiképp korlátozták. Több intézmény előre megjelölte az előtörlesztett összeg elszámolásának egyedül lehetséges időpontját (pl. a kölcsön esedékességének napja), mások kiegészítő adminisztratív nyilatkozathoz kötötték az előtörlesztés végrehajtását. Előfordult az is, hogy egy hitelintézet nem minden ügyfelének bocsátotta rendelkezésre a befizetéshez szükséges csekket.

Gyakorta nem volt megfelelő az előtörlesztéshez kapcsolódó tájékoztatás tartalma sem. Egyes piaci szereplők pl. a fizetési moratórium hatálya alá tartozó szerződéseknél az az alatt felhalmozódott tartozást nem megfelelően tüntették fel az ügyféltájékoztatókon. Több hitelintézetnél a tényleges előtörlesztési gyakorlat nem a hitelszerződésekben foglaltakat tükrözte. Pár intézménynél nyilvántartási hiányosságok is felmerültek, mert nem tudták megfelelően igazolni az egyes előtörlesztési események (pl. az előtörlesztési kérelem átvételének) dátumát.

Mivel a jegybank egyes piaci szereplőknél a fogyasztók széles körét érintő, jelentős problémákat is feltárt, ennek nyomán öt határozatában négy intézményre (Erste Bank Hungary Zrt.; MBH Bank Nyrt.; Takarékbank Zrt.; Takarékbank Jelzálogbank Nyrt.) összesen 27 millió forint összegű bírságot is kiszabott. A hitelintézetek többsége már az MNB megkeresésének hatására – fejlesztésekkel, folyamataik, szabályzataik és formanyomtatványaik átalakításával, illetve ügyintézői oktatással – megkezdte a feltárt hibák javítását.