Itt fújódik a következő ingatlanbuborék: mikor jöhet az összeomlás?

Az adósságfék szabályok bevezetésével a hitelezés egészséges szinten tartása volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szándéka két évvel ezelőtt. A hitelfedezeti mutató és a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató egyaránt meghatározza, hogyan vehetünk fel hitelt. Ez utóbbi ráadásul láthatóan el is éri a célját, egyes esetekben ugyanis már meggátolta azt, hogy egyes családok tovább nyújtózkodjanak, mint ameddig a takarójuk ér.

Mikor avatkozhat be az MNB?

Megkérdeztük a jegybankot, hogy milyen tényezőket vizsgál, minek kell változnia ahhoz, hogy beavatkozzanak a hitelezési folyamatokba:

• Túl nagy hitelállomány - Amennyiben a GDP-arányos hitelállományok a hosszú távú trendjük fölé kerülnek, valószínűbbé válik, hogy később adósságproblémák keletkeznek.

• A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) eloszlása - Nemcsak az újonnan felvett kölcsönöknél vizsgálják a mutatókat, hanem a korábban felvett kölcsönöknél is.

• A lakások túlértékeltsége - Nemzetközi tapasztalatok alapján a lakások túlértékeltsége és a túlzott mértékű lakáscélú jelzáloghitelezés egymást erősítő veszélyes folyamattá válhat.

• Egyéb mutatók - A fentieken kívül az MNB figyelemmel kíséri a háztartások kamatkockázatát, a nemteljesítés esélyét, ezeket nagymértékben befolyásolja a hitel kamatperiódusa. A futamidő és a felvett hitelösszeg mérete is befolyásolja a kérdést, ezek minél nagyobbak, annál nagyobb az esélye, hogy nem fizetik vissza a felvett kölcsönt. Ezeken kívül figyelik még a 3 hónapos BUBOR-t (budapesti bankközi kamatláb), a bankrendszer szintű tőkeáttételt, a kamatspreadet (mekkora az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább hitel kamata között hitelkategóriánként) és a bankrendszeri jövedelmezőséget.

A fenti indikátorok azonban túlzottan sokrétűek, és sok esetben egymással ellentételesen mozognak, így nehéz olyan szintet meghatározni, amelynél mindenképpen be kell avatkoznia a jegybanknak. Ennek megfelelően erre nincs is felépítve egy automatikus reagálás, minden vizsgálatban egyedileg járnak el.

Hogyan léphetnek közbe, ha baj van?

Jelenleg nem indokolja az indikátorok szintje a beavatkozást, persze a jövőben nincs kizárva, hogy módosuljanak a folyamatok. Az MNB adatai szerint egyébként egyre magasabb törlesztőrészleteket vállalunk be, folyamatosan nő azok száma, akik a lehető legnagyobb havi részletet fizetik, ezzel ugyanis a felvett hitelösszeg is nő, ami a hitel bedőlésének kockázatát növeli.

Persze nem kell megijedni, az adósságfék korlátok a bevezetésük óta szűrőként funkcionálnak, és részben ennek is köszönhető, hogy (egyelőre) nem beszélhetünk túlhitelezésről. Ha ez mégis fenyegetne,

Hol jöhet a következő lufi?

Külön figyelemmel kísérik a budapesti lakás- és hitelpiaci folyamatokat a jegybank elemzői. A fővárosi lakáspiac 2016 harmadik negyedévében is kiemelkedő éves növekedést mutatott, bár a növekedés mértéke 2016 folyamán valamelyest lassult. Erre, valamint az országos átlaghoz képest valamivel magasabb mértékű eladósodottságra tekintettel az MNB kiemelten figyeli a fővárosi lakás- és hitel-piaci folyamatait - árulták el a Pénzcentrum kérdésére.

Ez alapján viszont arra tudunk következtetni, hogy ha a jelenlegi folyamatokban nem lesz változás, akkor a fővárosban fújódhat fel egy ingatlanbuborék. Ez persze nem vezet automatikusan válsághoz, vagyis a buborék kipukkadásához, ha megfelelő időben lépnek közbe, akkor a túlhitelezés lassú visszahúzódása is elképzelhető.