16 °C Budapest

Az euróhitelesek is retteghetnek? Ez jön a kamatemelés után

Pénzcentrum
2011. július 12. 18:32

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

Múlt csütörtökön az erősödő inflációs kockázatok miatt és a lassuló növekedés ellenére 25 bázisponttal 1,5 százalékra emelte irányadó rátáját az Európai Központi Bank. A lépés nem okozott meglepetést a piacon, a devizahitelesek azonban idén már másodszor kaphatták fel a fejüket a kamatemelés hírére. Jogos a kérdés: mit éreznek majd a kamatemelésből az euróhitelesek, és vár-e hasonló "kegyelemdöfés" a frankhitelesekre is? A bankok reakciója azon áll vagy bukik, növeli-e, és ha igen, mekkora mértékben növeli a jegybanki kamatemelés a banki források költségét, illetve hogy e költségnövekedést mekkora mértékben hárítják át euróhiteleseikre.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

Euró alapú lakossági lakáshitelek

Feltéve, de meg nem engedve, hogy a magyar bankok a hitel aktuális kamatperiódusa után a jegybanki alapkamat-emelésnek 100%-ban megfelelő mértékű kamatemelést hajtanak végre, az alábbi törlesztőrészlet- változásokat kapjuk nagyjából átlagos, 8 000 000 forintos hitelösszegű, 20,15 illetve 25 éves futamidejű lakáshitelek esetében. Feltételezzük, hogy a jelenlegi törlesztési árfolyam megegyezik a folyósításival, ami euróhitelek esetében reális. Számításaink szerint míg egy 25 bázispontos kamatemelés 20 éves futamidő mellett 1-2%-os törlesztőrészlet-emelkedést okoz, egy 100 bázispontos kamatemelés már 7-8%-kal emelné meg a törlesztőrészleteket. Ugyanakkora THM mellett annál nagyobb a kamatemelés relatív hatása, minél hosszabb a hitel futamideje. Ami pedig a hosszú távú kilátásokat illeti, a következő kamatemelés őszre várható és a piaci árazások alapján jövő tavaszra 2%-ig emelkedhet az alapkamat (lényegében negyedévente 25 bázispontos emelésre számít a piac). Az eurózónabeli kamatemelési pályát jelentősen befolyásolhatja (azaz lehet, hogy kevésbé lesz ilyen intenzív a kamatemelés), hogy az utóbbi hónapokban a gazdasági növekedés lendületvesztését mutatják az adatok.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

Miért lesz ennél kisebb a törlesztő-részlet emelkedése?

Általánosságban kijelenthető, hogy a kamatemelés az euróban denominált források drágulását vonja maga után, hogy azonban ez miként csapódik le a hitelek árazásában, az bankonként eltérő lehet, és elsősorban a hitelintézetek saját üzletpolitikájuktól függ. Mivel a források általában nincsenek közvetlenül hozzárendelve a finanszírozott hitelekhez, a különböző hitelek eltérő mértékű átárazódása is minden további nélkül elképzelhető. Az euróhitelek kamatszintjének emelkedését leginkább az alábbi tényezők indokolják:

1. Az EKB-alapkamat és a kamatvárakozások alapján alakuló bankközi kamatláb, az EURIBOR mellett Magyarország csődkockázata (CDS-felára) befolyásolja leginkább az euró alapú források határköltségét. A piacon ennek megfelelő áron juthatnak új forráshoz a bankok. E kettő összege (jelenleg közel 4%) a kamatemelési várakozások illetve a pénzpiaci feszültségek miatt egyaránt nő, igaz, nem drámai mértékben.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

2. Bár a második negyedéves adatok még nem állnak rendelkezésünkre, továbbra is magas Magyarországon a nem teljesítő, illetve késedelmes lakossági hitelek aránya, és az arány emelkedése vélhetően még nem állt meg. E hitelek növekvő aránya magas kockázati költséget jelent a bankok számára, amit különböző hiteleik kamatmarzsában is igyekeznek érvényesíteni.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

3. A kamatemelésre a bankoknak minden joguk megvan, hogy azonban pontosan milyen mértékben, az nem egyértelmű. Egy 2010. december 15-én megjelent kormányrendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy "a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló (...) feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja." A feltételek között a rendelet megemlíti a forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változását, köztük a jegybanki és alapkamat és a bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedését is. Bár a rendelet felsorolása szigorúbb az egy évvel korábban életbe lépett Magatartási Kódexnél, hozzá hasonlóan lehetőséget ad a forrásköltség emelkedésének továbbhárítására.

Vannak ugyanakkor a banki kamatemelés ellen ható tényezők is:

1. A fenti 1. pontban említett forrásköltség nem egyezik meg az euróban denominált források átlagköltségével, csak azt mutatja, hogy a bankközi piacról milyen költség mellett vonható be az adott pillanatban euróforrás. A hazai euróhitelek refinanszírozása összegüket (és nem feltétlenül lejáratukat) tekintve elvileg euró alapú betétekből (swap ügylet nélkül) is megoldható: március végén a magyar bankszektor eszközeinek 20%-a, forrásállományának pedig 28%-a volt euróban denominált, a lakossági hiteleknél 6,5%, a betéteknél pedig 14,6% volt ez az arány. Bonyolítja a képet, hogy euró alapon bevont forrásaikat a bankok (jobbára swap ügyletek révén) más devizában meglévő eszközeik refinanszírozására is használják.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

2. Mivel a bankok 90 napon túli késedelembe eső hiteleinek állománya már lassuló ütemben nő (jórészt egyébként a kisebb céltartalékolási kényszert jelentő átsrukturálások miatt), ezek értékvesztésének eredményrontó hatása is csökken, vagyis a több banknál még mindig magas, de összességében csökkenő kockázati költségek kompenzálhatják a megnövekedett forrásköltségeket, vagyis nem feltétlenül kell a kamatemelés eszközéhez nyúlni.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

3. A magyar bankszektorban közel kétharmados a külföldi anyabankkal rendelkező hitelintézetek aránya, melyek a piacitól eltérő költségek mellett biztosítanak forrást leánybankjaik számára. Az ezzel kapcsolatos adatok azonban nem publikusak.

4. Az idén áprilisban végrehajtott, szintén 25 bázispontos kamatemelés egyelőre nem érződött a meglévő euróhitelek kamatszintjén, igaz, ehhez el kell telnie az érintett hitelek jellemzően 3 vagy 6 hónapos kamatperiódusának.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

A bankoknak tehát lehetőségük van arra, hogy az euró alapú lakáshitelek törlesztőrészletét a fenti táblázatnak megfelelően növeljék, azonban elsősorban a fenti érvek és ellenérvek mérlegelésével, saját üzletpolitikájuk alapján döntik el, mekkora mértékben érvényesítik a kamatemelést.

És mi lesz a többiekkel?

Ami a forinthiteleket illeti, Magyarországon a 6%-os jegybanki alapkamat 1-3 hónapos időtávon várhatóan még nem változik, az azt követő időszakkal kapcsolatban pedig egyelőre kétirányúak a kockázatok. A magasabb élelmiszer- és energiaárak, illetve a pénzügyi stabilitási kockázatok inkább a további kamatemelés mellett szóló érvek, míg a gyenge belső kereslet, a laza munkaerőpiac és az erősebb szinteken maradó forint inkább a kamatcsökkentés felé tolhatja el a monetáris tanácsot. Svájcban a rendkívül erős frank okoz egyre komolyabb aggodalmakat nemcsak az exportszektorban, hanem a jegybank számára is. Az eurózóna adósságválsága miatt az euróval szemben történelmi csúcsra erősödött a frank, ami bőven elvégzi azt a monetáris szigorítást, amely a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt egyébként kamatemelés révén szükséges lett volna. A svájci jegybank tehát rövid távon nem valószínű, hogy kamatot emel a 0,25%-os szintről (és frankgyengítő intervenció sem valószínű), 6-9 hónapos távra pedig a piac jelenleg egy enyhe, 25 bázispontos kamatemelést tart elképzelhetőnek, amely mérték, mint láttuk, az árfolyamalakuláshoz képest önmagában nem indokol jelentős törlesztőrészlet-emelkedést.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

Vállalati hitelek

A vállalati hitelezésben a jegybanki kamatemelés hatásai jóval közvetlenebbül jelentkezhetnek a körükben elterjedt referencia alapú árazás miatt. Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgató-helyettese a bank saját gyakorlatáról szólva a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a használt fix kamatrés következtében a hitelfelvevő kénytelen lesz megfizetni a drágábbá váló finanszírozási költséget a következő kamatláb-periódus kezdetétől, ami jellemzően három hónapon belül megtörténhet. Az újonnan kihelyezett hitelek esetében pedig már az első folyósítástól kezdődően érvényesülnek az EKB alapkamatláb emelésének hatásai.

A hitelkereslet terén 2010-ben erőteljes visszaesést észleltek az ING Banknál is az alacsonyabb EKB-alapkamatláb ellenére, a gazdasági aktivitás csökkenésével a cégek is visszafogták forgóeszközhitel igényüket. A hazai nagyvállalati szektorra jellemző, hogy régóta kiemelkedő minőséget követel a vállalati finanszírozásban aktív bankok részéről. Ebbe beletartozik a hitelezés ára is. A kiélezett piaci verseny Bodor Tibor szerint nem teszi lehetővé azt, hogy a kamatlábemelés teljes áthárítása megtörténjen. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar gazdaság és a vállalatok pénzügyi mutatóinak javulásával egy csökkenő kamatfelár már rövidtávon is ellensúlyozni tudja az alapkamat növekedését. Ezek alapján a vállalatok esetében is elmondható: az alapkamat emelése ellenére sem feltétlenül növekszik a finanszírozás költsége.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?