Az első fél évben megakadt a hazai bankkártyaüzletág szekere, az előző évi lapos ívű emelkedés után 2009-ben már csökkenni fog Magyarországon az újonnan kibocsátott kártyák száma.
A tavalyi adatok szerint már nagyon lapos ívűvé vált az emelkedés, hiszen alig ötszázalékos növekedést sikerült elérni, már ami a kibocsátott plasztikok darabszámát illeti. Figyelmeztető jel volt az is, hogy a bankok - látván a pangó keresletet - egyre kevesebb új konstrukcióval léptek piacra: míg három éve nagyjából kéthetente megjelent egy új hitelkártya a porondon, most szinte alig hallatszott hír az új próbálkozásokról - írta a Világgazdaság.
Az pedig, hogy a hitelkártyapiac kapta a legnagyobb pofont, végképp nem tekinthető óriási szenzációnak. Az elmúlt években ugyanis boldog-boldogtalannak szórták az átlagosan 250 ezer forintnyi pirosba csúszást engedélyező plasztikokat a bankok, viszonylag laza hitelbírálati standardok mellett.
A hitelkártya mint eszköz viszont csak akkor tartható fenn gazdaságosan, ha a birtokosa minden hónapban képes feltölteni az általa elhasznált keretet: ha ez nincs így, akkor a kártya - havi 2-3 százalékos kamat mellett - egyszeriben pénznyelővé válik. Mindezek tükrében pedig nem meglepő, hogy az eddig boldogan költekező ügyfelek egy része - jövedelmi helyzetének romlását követően - gyors ütemben visszaadta a kártyát kibocsátójának.
-
Az Év Bankja 2025: mutatjuk a teljes listát, ők lettek a győztesek
Csütörtökön adták át a Mastercard díjait.
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







