Tavaly év elején a versenyhivatal eljárást indított a hazai piac 23 kártyakibocsátó, illetve kártyaelfogadó bankja, és két nemzetközi kártyatársaság ellen, a közösen megállapított elszámolási díjaik miatt, mondván, az a versenyt korlátozza. A keddi tárgyalás pontot tehet az ügy végére, és egyben azt is eldöntheti, meddig fizethetünk még ingyen bankkártyánkkal az egyes üzletekben.
A bankközi jutalékokról alapfokon
A GVH, illetve a pénzintézetek között zajló tárgyalás az úgynevezett bankközi jutalékokról (interchange fee) szól. Erről a díjtételről a bankkártyás fizetési tranzakciók esetén beszélhetünk, amelyben a vásárlón (kártyabirtokoson) kívül a kereskedő, a kártyakibocsátó bank (a vásárló bankja) és a kártyaelfogadó bank vesz részt, előbbi a kártyaleolvasó készüléket telepíti a kereskedőhöz és biztosítja ennek működését.
A vásárláshoz kapcsolódóan mindkét banknak keletkezik költsége, természetesen a kibocsátó bank esetében ezek a költségek jóval magasabbak, hiszen a rendszer kiépítése és fenntartása őt terhelik. Ezeket hivatott kiegyensúlyozni a bankközi jutalék, melyet az elfogadó bank a használt kártyát kibocsátó banknak fizet.
Ez a díj tehát egy költségelem, mértékét pedig meghatározzák az adott ország piaci viszonyai, ennek megfelelően országonként eltérő. Hazánkban a bankközi dij átlagosan a kereskedelmi ügylet értékének 1,2 százaléka, azonban a kereskedelmi egység nagyságától, illetve a forgalomtól függően ettől eltérő is lehet, nyilván nagyobb áruházláncok esetén a bankok alacsonyabb dijakat szabnak ki, mint a kisforgalmú üzleteknél. Más európai országokkal összehasonlitva a hazai dijak az alsó harmadban vannak, ennél jóval magasabb, 2,95 százalék körüli Portguláiában, de más országokban fél százalék is előfordul.
Mit kifogásol a versenyhivatal?
Az eljárást a 23 bank, illetve a két nemzetközi kártyacég ellen azután inditotta a versenyhivatal, hogy az Európai Bizottság még 2007 év végén jogszabályellenesnek minősítette a MasterCard bankközi jutalék felszámításának gyakorlatát, és hat hónapot adott arra, hogy a cég eleget tegyen a díjak eltörléséről hozott bizottsági határozatnak.
A multilaterális bankközi díjak megállapitását ugyanis alkalmasnak vélték a verseny korlátozására, mivel az törvényszerűen beépül a kereskedőktől a kártyaelfogadásért kért díjakba, és ezek a megnövekedett költségek aztán a fogyasztói árakban is jelentkeznek. Ráadásul a magas kártyaelfogadási díjak a bankkártyás fizetés elterjedését is gátolják - az EB álláspontja szerint.
A költségek vásárlókra háritásával azok kétszeresen fizetnek a kártyáért: először a bankjuk által felszámított éves kártyadíjat, másodjára pedig a kártyatulajdonosokat és a készpénzzel fizetőket egyaránt sújtó megemelkedett kiskereskedelmi árakat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jó lesz-e nekünk, ügyfeleknek, ha eltörlik a bankközi dijakat?
Első nekifutásra talán azt hinnénk, hogy jó lesz, hiszen ha a kereskedőknek nem kell a kártyahasználatért fizetniük, úgy az árak is csökkenni fognak: a korábban az áruk fogyasztói árába beépitett dijakat lefaragják. Ez azonban ilyen formán nem teljesen igaz, sajnos valamilyen formában a kártyahasználat költségeit mindenképp mi, fogyasztók fogjuk kifizetni.
Ha a kibocsátó bank nem kapja meg ugyanis a jelenlegi ellentételezést a kártyaelfogadó banktól, akkor az így elvesztett vagy csökkentett jutalékot kénytelen lesz a kártyabirtokos ügyfélen behajtani. A külföldi példák alapján nem valószínű, hogy közvetlenül a vásárláshoz kapcsolódó díjak lesznek ezek, de ezernyi más módon kivetheti a bank a sarcot, mondjuk akár a kártya éves dijának megemelésén keresztül.
Ausztráliában 2003-ban például mesterségesen leszorították a hitelkártyák bankközi jutalékát, ezt követően azonban egyértelműen emelkedésnek indult a plasztikok éves díja, csökkent a kamatmentes periódus hossza és visszább vettek a bankok a kártyákhoz kapcsolódó különböző jutalom-programokból is.
Összefoglalva tehát, ha el is törlik az interchange díjakat, a kereskedők szinte kizárt, hogy csökkentsék az áraikat, a megspórolt költségek ellenére, ugyanakkor a bankok rajtunk, fogyasztókon fogják behajtani kieső díjbevételüket. Amit tehát nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






