Tavaly év elején a versenyhivatal eljárást indított a hazai piac 23 kártyakibocsátó, illetve kártyaelfogadó bankja, és két nemzetközi kártyatársaság ellen, a közösen megállapított elszámolási díjaik miatt, mondván, az a versenyt korlátozza. A keddi tárgyalás pontot tehet az ügy végére, és egyben azt is eldöntheti, meddig fizethetünk még ingyen bankkártyánkkal az egyes üzletekben.
A bankközi jutalékokról alapfokon
A GVH, illetve a pénzintézetek között zajló tárgyalás az úgynevezett bankközi jutalékokról (interchange fee) szól. Erről a díjtételről a bankkártyás fizetési tranzakciók esetén beszélhetünk, amelyben a vásárlón (kártyabirtokoson) kívül a kereskedő, a kártyakibocsátó bank (a vásárló bankja) és a kártyaelfogadó bank vesz részt, előbbi a kártyaleolvasó készüléket telepíti a kereskedőhöz és biztosítja ennek működését.
A vásárláshoz kapcsolódóan mindkét banknak keletkezik költsége, természetesen a kibocsátó bank esetében ezek a költségek jóval magasabbak, hiszen a rendszer kiépítése és fenntartása őt terhelik. Ezeket hivatott kiegyensúlyozni a bankközi jutalék, melyet az elfogadó bank a használt kártyát kibocsátó banknak fizet.
Ez a díj tehát egy költségelem, mértékét pedig meghatározzák az adott ország piaci viszonyai, ennek megfelelően országonként eltérő. Hazánkban a bankközi dij átlagosan a kereskedelmi ügylet értékének 1,2 százaléka, azonban a kereskedelmi egység nagyságától, illetve a forgalomtól függően ettől eltérő is lehet, nyilván nagyobb áruházláncok esetén a bankok alacsonyabb dijakat szabnak ki, mint a kisforgalmú üzleteknél. Más európai országokkal összehasonlitva a hazai dijak az alsó harmadban vannak, ennél jóval magasabb, 2,95 százalék körüli Portguláiában, de más országokban fél százalék is előfordul.
Mit kifogásol a versenyhivatal?
Az eljárást a 23 bank, illetve a két nemzetközi kártyacég ellen azután inditotta a versenyhivatal, hogy az Európai Bizottság még 2007 év végén jogszabályellenesnek minősítette a MasterCard bankközi jutalék felszámításának gyakorlatát, és hat hónapot adott arra, hogy a cég eleget tegyen a díjak eltörléséről hozott bizottsági határozatnak.
A multilaterális bankközi díjak megállapitását ugyanis alkalmasnak vélték a verseny korlátozására, mivel az törvényszerűen beépül a kereskedőktől a kártyaelfogadásért kért díjakba, és ezek a megnövekedett költségek aztán a fogyasztói árakban is jelentkeznek. Ráadásul a magas kártyaelfogadási díjak a bankkártyás fizetés elterjedését is gátolják - az EB álláspontja szerint.
A költségek vásárlókra háritásával azok kétszeresen fizetnek a kártyáért: először a bankjuk által felszámított éves kártyadíjat, másodjára pedig a kártyatulajdonosokat és a készpénzzel fizetőket egyaránt sújtó megemelkedett kiskereskedelmi árakat.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Jó lesz-e nekünk, ügyfeleknek, ha eltörlik a bankközi dijakat?
Első nekifutásra talán azt hinnénk, hogy jó lesz, hiszen ha a kereskedőknek nem kell a kártyahasználatért fizetniük, úgy az árak is csökkenni fognak: a korábban az áruk fogyasztói árába beépitett dijakat lefaragják. Ez azonban ilyen formán nem teljesen igaz, sajnos valamilyen formában a kártyahasználat költségeit mindenképp mi, fogyasztók fogjuk kifizetni.
Ha a kibocsátó bank nem kapja meg ugyanis a jelenlegi ellentételezést a kártyaelfogadó banktól, akkor az így elvesztett vagy csökkentett jutalékot kénytelen lesz a kártyabirtokos ügyfélen behajtani. A külföldi példák alapján nem valószínű, hogy közvetlenül a vásárláshoz kapcsolódó díjak lesznek ezek, de ezernyi más módon kivetheti a bank a sarcot, mondjuk akár a kártya éves dijának megemelésén keresztül.
Ausztráliában 2003-ban például mesterségesen leszorították a hitelkártyák bankközi jutalékát, ezt követően azonban egyértelműen emelkedésnek indult a plasztikok éves díja, csökkent a kamatmentes periódus hossza és visszább vettek a bankok a kártyákhoz kapcsolódó különböző jutalom-programokból is.
Összefoglalva tehát, ha el is törlik az interchange díjakat, a kereskedők szinte kizárt, hogy csökkentsék az áraikat, a megspórolt költségek ellenére, ugyanakkor a bankok rajtunk, fogyasztókon fogják behajtani kieső díjbevételüket. Amit tehát nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Támadás ért egy iraki katonai bázist - Izraelt gyanítják az akció mögött
- Újabb veszélyes fegyverkísérleteket hajtott végre Észak-Korea
- Sikeres küldetés után tér haza a német flotta legjobb hadihajója - videó
- Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki
- Golovin Vlagyimir: több fontos területen is nagyot fejlődött a női kéziválogatott
- Az újságírókat sem kíméli az ukrajnai háború