Az önkormányzatok boríthatják fel a költségvetést

Az államháztartási kiadások mintegy negyedét teljesítő helyi önkormányzati szektor növekvő fiskális kockázatok hordozója - növelik a GFS szerinti deficit nagyságát és volatilitását. A szektor összesített GFS-deficitje a 2006-os 157 milliárd forint után 2007-ben 54 milliárdra csökkent, majd 2008-ban a hiány az előzetes adatok szerint 90 milliárd forint volt, 2009-re pedig a költségvetési tervezésnél 134 milliárddal számoltak.

A GDP arányában számolva azonban jóval rosszabb a kép, eszerint a szektor költségvetési fenntarthatósága romlik: a deficit a privatizációs bevétellel együtt is idén a GDP 0,5 százalékára rúghat, míg a privatizációs bevétel nélkül elérheti a 0,8 százalékot.

Az elemzés szerint a jelenlegi szabály- és intézményrendszer nem alkalmas a szektor kockázatainak kezelésére, a kormányzatnak a szükségesnél kevesebb eszköze van. Ráadásul a mostani rendszer a felelősen gazdálkodó testületeket bünteti, a "potyázókat" preferálja és nem ösztönöz felelős gazdálkodásra. A javasolt lépések közé tartozik a gazdálkodás racionalizálása, a kötelező feladatokat ellátó gazdasági társaságok átláthatóságának javítása, az önkormányzati hitelfelvétel szigorúbb szabályozása, valamint az önkormányzati hitelgarancia intézményének bevezetése. Az utóbbi esetben a hitelgaranciát egy új intézmény biztosítaná, amelynek forrásait akár az önkormányzatok számára felhasználható uniós források terhére is érdemes volna megteremteni - javasolják a szerzők.

Az önkormányzatok a forrásaik kisebb részét költik csak beruházásokra, a többi a működési hiányt fedezi vagy tartalék. E források gyors elköltése pedig makrogazdasági szinten is kockázatot jelent, akár 0,3-0,7 százalékkal is megdobhatják a GDP-arányos hiányt.