Bankkártyás titkok: mire kell a többségnek?

Ezt a változást tükrözi a vásárlások gyakoriságát mérő statisztika is. 2003-ban még csupán egy-két alkalommal (átlagban 1,74-szer) fizettünk bankkártyával, míg mára az átlagos vásárlási gyakoriság közel háromszorosára, havi 4-5 alkalomra nőtt. A kártyával elvégzett műveletek száma az eltelt évek során dinamikusan emelkedett, a készpénzfelvételi hajlandóság azonban nem változott. Ma is, hasonlóan az évtized elejéhez, mindössze 2-3 alkalommal megyünk bank-automatához.

A két alapvető kártyatípus közül a betéti kártyát használjuk gyakrabban, átlagosan hatszor havonta. A hitelkártya valamivel kevesebbszer, 3-4 alkalommal jut el a kártyaelfogadó terminál vagy bank-automata nyílásáig.

Miben áll a bankkártya előnye? A legtöbbször hangoztatott érv (az összes válaszadó 35 százaléka említette először) továbbra is az, hogy kevesebb készpénzt kell használni. A megkérdezett kártyabirtokosok ma már a bankjegyek és érmék használatát sok esetben körülményesebbnek és költségesebbnek ítélik meg. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a felmérés szerint a magyar kártyahasználók egyre tájékozottabbak kártyás ügyekben. Ma minden tíz válaszadóból legalább nyolc helyesen azonosítja a betéti- és a hitelkártyákat. 2003-ban azonos kérdésnél tíz emberből csupán öt jelölte meg a helyes választ.

Zdenek Houser, a MasterCard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős üzleti igazgatója szerint szinte természetes, hogy többet tudunk a kártyákról, mint 2003-ban. Az elmúlt években jelentősen nőtt a kibocsátott bankkártyák száma Magyarországon, a hitel- és betéti kártyák esetében egyaránt. "Mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy mind a kártyakibocsátó bankok mind a MasterCard számos fórumon és marketing eszközzel igyekezte népszerűsíteni a helyes kártyahasználatot. A gazdaságos és biztonságos kártyahasználathoz ugyanis kulcsfontosságú, hogy az emberek ismerjék a kártyát és az abban rejlő lehetőségeket"- emelte ki a vezető.

Mit jelent a növekvő tájékozottság?
Míg 2003-ban a válaszadók nagy többségének részben vagy egészben téves ismerete volt a kártyás fizetés díjairól, ma 60 százalék feletti azok aránya, akik biztosan állítják, hogy belföldön a kártyás vásárlás díjmentes, valamint több mint 70 százalék tudja, hogy a készpénzfelvétel a bank-automatáknál többnyire pénzbe kerül. Jóllehet ezen a területen is van tere a fejlődésnek: a válaszadók jelentős része (38 százalék) továbbra is azt gondolja, hogy a külföldi vásárlásért díjat számítanak fel, bár a kártyás vásárlási műveleteknél a hazai és a határon túli kártyahasználat között a legtöbb esetben nincs különbség.

Motiváció és a kártyás fizetés
Az üzletek pénztárainál továbbra is a magasabb összegek juttatják eszünkbe a plasztikot. Azonban, ha a kártyás fizetést lehetne még gyorsabbá tenni, minden harmadik válaszadó a kisebb összegű vásárlásait is bankkártyával rendezné. A megoldást a MasterCard érintés nélküli megoldása, a PayPass™ jelentheti, mely átlagosan 15-30 másodperccel rövidíti le a kártyás fizetés időtartamát.

(Az érintés nélküli bankkártya lényege, hogy nincs szükség a plasztik kártyaolvasón keresztüli lehúzására, tehát azt nem kell átadni a pénztárosnak. A kártyát elég 4-6 cm-re a terminál elé helyezni, így engedélyezve a kis összegű fizetéseket. A PayPass így nem csak a készpénzes vásárláshoz viszonyítva nyújt nagyobb biztonságot, kényelmet és gyorsaságot, de a hagyományos kártyás fizetés idejét is jelentősen csökkenti.)

A kártyás vásárlás további elterjedésének legfőbb kerékkötője az elfogadóhelyek viszonylag alacsony száma. "Hasonló fejlettségű és méretű országokban egy millió kártyabirtokosra átlagosan tízezer kereskedelmi elfogadóhely jut. Ugyanakkor a 6,5 millió hazai kártyabirtokost jelenleg mindössze 27 000 kereskedelmi elfogadóhely szolgálja ki , amely a kívánatos szám csupán 41 százaléka" -mondja Zdenek Houser.

A MasterCard már 2006-ban elkezdte a kereskedők meggyőzésére irányuló kampányát, melynek jelentős része volt abban, hogy 2006-ban 36 százalékkal nőtt a kártyaelfogadás Magyarországon.

További motivációt jelentene, ha több kedvezmény járna a kártyahasználathoz- derül ki a kutatásból. Zdenek Houser szerint ezen a területen a kártyahasználónak nem kell mást tennie, csupán válogatnia a kedvező ajánlatokból. Az egyre népszerűbb társmárka (co-branded) kártyaprogramok a partnereken keresztül a legkülönbözőbb területeken biztosítanak kedvezményeket. "2006-ban a Magyarországon kibocsátott társmárka - kártyák száma 29 százalékkal nőtt -mutatott rá a vezető- és a dinamikus fejlődésnek köszönhetően a közös márkajelzésű hitelkártyák száma Magyarországon az első alkalommal haladta meg az 1 milliót. "

Túl az egymillió hatszázezredik kibocsátott hitelkártyán - sokszor felmerül a kérdés, hogy az egyre népszerűbb credit kártyák hitelkeretével hogyan gazdálkodnak a magyar kártyabirtokosok. A MasterCard kutatása szerint az emberek nagy része (31 százalék) kihasználja a bankok által nyújtott kamatmentes periódust, tehát a hónap során felhasznált hitelt a fordulónapig teljes mértékben visszafizeti. 48 százalékuk az összeg egy jelentősebb részét, de 16 százalékuk csak a kötelező törlesztő részletet fizeti vissza határidőre a hitelkártyát kibocsátó pénzintézetnek.

Hol használják az emberek a bankkártyát?
Sorrendben a legnépszerűbb elfogadóhelyek továbbra is a hipermarketek, üzemanyagtöltő állomások, ruházati- és cipőboltok, valamint a gyógyszertárak.

Végül, ami a bankkártya márkákról kialakított képet illeti, a felmérésben megkérdezett kártyabirtokosok a bankkártya márkák megítélését elsősorban a elfogadás mértékével kötik össze (minél szélesebb körben tudják használni a bankkártyát, annál kedvezőbb a márka megítélése). A válaszadók többsége szerint a MasterCard ebben is élen jár, így nem meglepő, hogy továbbra is ez a márka örvend a legnagyobb népszerűségnek Magyarországon.