Duplacsavar: a bank mellett az adóhatóság is követeli a pénzét...

Ha a pórul járt hitelfelvevők azt hiszik, hogy a legrosszabb ami történhet az, ha elárverezi a bank a házukat, akkor érdemes tovább gondolniuk a dolgot, ugyanis ekkor kapcsolódik csak be az adóhatóság, és nyújtja be a számlát a már egyébként is elgyötört ügyfélnek a Bankrate.com adatai alapján. Ezzel pedig az a probléma, hogy ha már a törlesztőrészletet sem tudta kifizetni a hitelfelvevő, akkor hogy fogja kifizetni az adótartozást?

Az adózással kapcsolatos bonyodalmak akkor keletkeznek, amikor a bank kénytelen elárverezni az ügyfél házát, viszont azt csak a hitel összegénél alacsonyabb áron tudja értékesíteni, a maradék összeget pedig elengedi. Ugyanis az elengedett pénz bevételnek minősül, így adókötelessé válik.

Amerikában az adótörvény az árverezést eladásként tartja számon, vagyis a belőle befolyt bevétel adóköteles. Tehát lehet, hogy az ügyfél megszabadul a hitel havi törlesztő részleteitől, viszont ezek után nem a banknak, hanem az adóhatóságnak fog törleszteni.

Két eset lehetséges, az első, amikor az adós jövedelmével is felel a hitelért, illetve amikor csak az ingatlan a fedezet. Mind a két esetben az ingatlan elárverezése után belefuthat a volt tulajdonos egy adóhatóság által benyújtott számlába. Az első esetben, ha az árverezés során kevesebb összeg folyik be, mint a hitel összege volt, akkor a különbözetet ki kell fizetni. Ha a bank elengedi a fennálló tartozást az árverezés után, akkor az adóköteles jövedelemmé válik az adótörvények szerint. A második esetben a bank jogilag semmit nem tehet a maradék összeg behajtására.

Vegyünk egy példát a további adózási kötelezettségek érthetősége érdekében. A házra számított korrigált bázis 20 ezer dollár, a hitel összege 110 ezer dollár, de a bank csak 100 ezer dollárért tudja az értékesíteni. Ha csak az ingatlan a fedezet, akkor a bázisérték, és a hitel összege közötti 90 ezer dollár nyereségnek minősül, mivel az adótörvények szerint az árverezés eladásnak számít, így meg kell fizetni után a nyereségadót.

Ugyanezt a példát nézve abban az esetben, amikor jövedelem is fedezetként szerepel, mivel az elengedett 10 ezer dollárt már leadózta az ügyfél, így "csak" az árverés során befolyt 100 ezer dollár, és a bázisérték közötti 80 ezer dollár után kell megfizetni a nyereségadót.

Mind a két esetben hatalmas összegről van szó, ha azt tekintjük, hogy a hitelfelvevő a törlesztőrészletet sem tudta kifizetni. Ha viszont az adóhatóságnaknem fizet, akkor kamatok, és büntetések hadával találhatja szemben magát.

De van azért néhány kiút az adófizetés alól. Egyedülálló tulajdonosoknak 250 ezer dollárig nem kell az adót megfizetnie, csak a határ feletti összeg után, házaspároknál ez 500 ezer, ha mind a ketten tulajdonosként szerepelnek.

Másik eset lehet, a fizetésképtelenség bejelentése, mielőtt még bedőlne a hitel, ugyanis ebben az esetben semmilyen adót nem kell megfizetni. Vagy megoldás lehet a csőd is, bár ez nem alkalmazható, ha valakinek rendszeres jövedelme van. Hátránya, hogy ugyan az adót nem kell megfizetni az elárverezett ingatlan után, de a későbbiekben kísért bármilyen hitelekkel kapcsolatos ügyben.

Egyelőre egyéb kibúvók is vannak az adófizetési kötelezettség alól, viszont az illetékes hatóságok igyekeznek ezt megszüntetni. Abban viszont mindenki egyet ért, hogy ha nem tudjuk fizetni a részleteket, akkor nem érdemes bevállalni egy jelzáloghitelt, mert a ház elvesztésén kívül egyéb komoly következményekkel is járhat.