Díjmentesen kipróbálható behajtás az Intrum Justitiától

Az akciót kifejezetten a KKV szektor igényeihez igazítottuk, ugyanis a 25 országban, 10.000 üzletember bevonásával készített európai fizetési felmérésünk szerint a kis- és középvállalkozások szenvednek különösen a késedelmes fizetésektől, mivel ezek sokkal sebezhetőbbek a készpénz áramlásában bekövetkezett változások miatt. - jegyezte meg Felfalusi Péter, az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója.

Döbbenetes mértékben emelkedik a késedelmes fizetések száma Európában, a lejárt követelések értéke mára elérte a 250 milliárd eurót, ami megfelel Ausztria teljes GDP-jének - áll az Intrum Justitia által elvégzett legújabb Európai Fizetési Kockázati Indexben (EPI). Egy év alatt duplájára nőtt a jogerőre emelkedett felszámolási eljárások száma Magyarországon a késedelmes fizetések miatt, pedig ennek elkerülésére már ma is kínálkoznak elérhető megoldások, csak kevesen élnek velük.

A tanulmány szerint az EU országaiban az átlagos fizetési időtartam, azaz a tényleges idő a számla elküldésétől annak rendezéséig 59,2 nap, szemben a 2004-es 58,7 és a 2003-as 57,3 nappal. Meglepő adat, hogy Magyarországon ez a szám csak 44 nap, tehát nem tartozunk a sereghajtók közé a kifizetési időtartam tekintetében.

A kintlévőségek, illetve behajtási folyamatok egy kis előrelátással elkerülhetők - tette hozzá Felfalusi Péter. Hazánkban is igénybevehetők azok a megelőző szolgáltatások, amelyek már a szerződéskötés előtt tájékoztatják megbízóinkat az adott cégtől várható fizetési hajlandóságról. A komplex követeléskezelési szolgáltatások igénybevételével radikálisan csökkenthető a gazdálkodó szervezetek leírási vesztesége.

A leginkább riasztó adat, hogy míg a behajthatatlan követelések átlagban 1,9%-ot tesznek ki az európai országokban, addig hazánkban a kintlévőségek 2,7%-át kell veszteségként leírniuk a vállalatoknak, ami drasztikusan rontja a KKV szektor versenyképességét. Míg a késedelmes napok számának tekintetében a középmezőnyt erősítjük, addig a nemfizetés kockázata hazánkban jóval magasabb az EU átlagánál. Ezen kockázat csökkentése érdekét szolgálja a kintlévőségkezelés, ugyanis aki határidőre nem teljesít, annál a nemfizetés kockázata a késedelmes napok számával arányosan nő.

Magyarországon 3-5 ezer milliárd forintra becsülhető a lejárt követelések nagysága, ennek csupán 2-3%-át bízzák kintlévőségkezelő szakértőre a vállalatok. Az Intrum Justitia piacvezető szolgáltatóként ebből 35%-os piacrészt tudhat magáénak.

Elenyésző ma hazánkban azoknak a vállalatoknak a száma, akik tudatosan foglalkoznak a kintlévőségkezeléssel. A legtöbben nem törődnek vele, mások pedig a vállalaton belül, pénzügyes kollégákra bízzák a behajtási folyamatot, pedig a követeléskezelés egy naprakészséget igénylő szakma, így szakemberre kellene bízni. Nem beszélve arról, hogy a folyamatok kihelyezése jelentős megtakarításokat jelent. Olcsóbb és hatékonyabb egy behajtó cégre bízni a kintlévőségek kezelését, mint saját munkaerővel próbálkozni - folytatta Felfalusi Péter az ügyvezető.

Nyugat-Európa országaiban a gazdasági szereplők is tesznek azért, hogy a gazdaság versenyképességét a fizetési mutatók javításával növeljék. A vállalatok gondolnak a megelőzésre, szakértőre bízzák a kintlévőségeik kezelését, és következetesen alkalmazzák a késedelmi kamatot a fizetési határidőn túl rendezett számlák esetében. Magyarországon éves szinten több mint 300 milliárd forintot lehetne visszaforgatni a gazdaságba a leírt veszteségek csökkentésével és a fizetési idő felgyorsításával, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez.

Természetesen a törvényalkotóknak is van felelőssége a versenyképesebb gazdasági környezet kialakításában: gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb jogi eljárásokra van szükség, illetve a nyugaton sikerrel alkalmazott törvényileg szabályozott inkasszó díj intézményére - zárta mondandóját az Intrum Justitia ügyvezetője.