8+1 filléres trükk, amivel megóvhatod a tűzifádat – és még pénzt is spórolsz az idei télben

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint az erdőgazdálkodási ágazat jelenleg komoly kihívásokkal küzd: a lakossági tűzifa-kereslet az elmúlt években drasztikusan visszaesett, az ipari felhasználás is gyenge, miközben az energiaárak és a növekvő munkabérek jelentősen terhelik a vállalkozásokat. A piaci kereslet átalakulása, a munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai együtt alakítják át az ágazat működését – a szereplők többsége most kivár, bízva abban, hogy a piac előbb-utóbb stabilizálódik és a kereslet újraéled.

A tél közeledtével viszont a tűzifa ára továbbra is sok magyar család számára kulcskérdés. A 2022-es népszámlálás szerint 619 573 háztartás kizárólag fával fűt, további 543 928 pedig vegyesen – gázzal és fával – biztosítja otthona melegét. Ez azt jelenti, hogy közel 1,2 millió ingatlanban a tűzifa továbbra is a mindennapi élet része, még ha az árak az utóbbi években ingadoztak is.

A KSH adatai szerint viszont 2023 januárja és 2025 szeptembere között a tűzifa ára átlagosan 7,6 százalékkal csökkent: míg 2023 elején 8 700 forintba került 100 kilogrammonként, addig 2025 szeptemberében már csak 8 040 forintot kellett érte fizetni. A mérséklődés mögött a gyengülő kereslet, az enyhébb telek és a piaci korrekciók állhatnak, ugyanakkor 2024 második felétől ismét lassú emelkedés figyelhető meg. Aki tehát idén is fával fűt, annak érdemes előre gondolkodnia – a jó minőségű, száraz tűzifa nemcsak hatékonyabb, de olcsóbb is hosszú távon.

Mire érdemes figyelni, ha idén a legtöbbet szeretnénk kihozni az otthoni tüzelőnkből?

A tűzifa továbbra is az egyik legjobb és legtermészetesebb fűtési megoldás Magyarországon, de csak akkor, ha tudatosan választjuk ki, és megfelelően tároljuk. A jó minőségű fa, a gondosan megtervezett tárolás és az időben történő beszerzés nemcsak pénzt spórol, de meghosszabbítja a fűtőberendezés élettartamát is.
Egy kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy a tél közepén bosszúság vagy pazarlás legyen a fűtésből – hiszen minden jól tárolt hasáb fa szó szerint aranyat ér. Íme, néhány jó tanács, amit érdemes lehet betartani:

1. A jó tűzifa fél siker – de nem mindegy, honnan jön

Ahogy látjuk, a magyar háztartások többségében a fa továbbra is az egyik legkedveltebb fűtőanyag. Nemcsak a természetessége és a kellemes meleget adó lángja miatt, hanem mert – megfelelő előkészítéssel és szárítással – a legjobb ár-érték arányú tüzelőnek számít. Szakértők szerint tűzifával lehet a legnagyobb hőenergiát előállítani, ám ez csak akkor igaz, ha a fa megfelelően kiszáradt, és megbízható forrásból származik.

Az internetes hirdetések világában azonban nem ritka, hogy a „száraznak” hirdetett fa valójában frissen vágott, 40-50 százalékos víztartalmú, ami jóval kevesebb hőt ad le és rontja a fűtőberendezés hatékonyságát is. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy mindig olyan eladótól vásároljunk, aki szerepel a NÉBIH hivatalos nyilvántartásában, és aki számlát is ad. A helyi termelőktől, erdőgazdálkodóktól vásárolt tűzifa nemcsak olcsóbb lehet a kisebb szállítási költségek miatt, de környezetkímélőbb is.

2. Száradjon, de ne ázzon – így tárold helyesen a tűzifát

A legtöbb veszteség nem a vásárláskor, hanem a tárolás során keletkezik. Egy rosszul elhelyezett farakás könnyen nedvességet szívhat fel, bepenészedhet, vagy rovarok, rágcsálók fészkévé válhat. A helyes tárolás nem igényel nagy beruházást, de következetességet annál inkább.

A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy a farakást mindig a háztól és egyéb épületektől legalább 4–5 méterre helyezzük el, hiszen a fában megbújó rovarok vagy egerek könnyen a lakásba is bejuthatnak. A fa soha ne feküdjön közvetlenül a földön: betontömbök, téglák vagy raklapok ideális alátámasztást adnak, így a fa alulról is tud szellőzni, és nem szívja fel a talajnedvességet. Íme, egy egyszerű tipp a tároláshoz, amire a TikTokon találtunk: 

@meyers.makes

♬ Morena Canela - Chino Pacas

3. A szellőzés kulcskérdés

A farakásnak olyan helyet érdemes választani, amit rendszeresen ér a szél és lehetőleg a nap is. A déli vagy délnyugati fekvésű udvarrész a legideálisabb: itt a légáramlás és a napsütés együtt segíti a száradást. Az északi, árnyékos falak mentén a fa hajlamos befülledni, gombásodni. A rakást célszerű keresztben, lazán építeni, hogy a levegő minden irányból átjárja, és a nedvesség el tudjon párologni.

Fontos, hogy a rakás teteje védve legyen a csapadéktól, de az oldalait ne takarjuk le. Sok háztartás elköveti azt a hibát, hogy az egész farakást nejlonnal vagy fóliával burkolja be, ezzel azonban megakadályozzák a levegő áramlását, és bent tartják a párát. A legjobb megoldás egy lejtős, hullámpalás vagy deszkás tető, amelyről lefolyik az eső, miközben a levegő szabadon járhat.

4. A frissen vágott fát érdemes külön tárolni a már kiszáradt mennyiségtől

A még nedves fa ugyanis párologtat, és könnyen visszanedvesíti a régebbi, száraz készletet is. Érdemes két külön farakást fenntartani: az egyiket az aktuális fűtési szezonra, a másikat pedig a „pihenő” fáknak, amelyek a következő télen kerülnek felhasználásra.

5. Az sem mindegy, mit teszünk a talajra

A talaj alá kavicsréteg vagy geotextil is kerülhet, ezzel megakadályozható, hogy a sár és a felcsapódó nedvesség elérje az alsó rönköket. A rakás környékét tartsuk tisztán: rendszeres kaszálással és a gaz eltávolításával elriaszthatjuk a rágcsálókat és rovarokat, amelyek gyakran a farakásokban keresnek menedéket.

6. Ha nagyobb mennyiségű tűzifát tárolunk, érdemes a rakást időről időre átpakolni

Az átforgatás nemcsak ellenőrzésre ad lehetőséget – így hamar észrevehetők a kártevők –, hanem a száradást is segíti, hiszen a fa másik oldala is levegőhöz jut. Az ideális farakás 1,5 méternél ne legyen magasabb: a túlzott magasság nemcsak instabil, de a levegőáramlást is akadályozza.

7. Melyik fafajjal járunk a legjobban?

A különböző fafajok fűtőértéke és ára jelentősen eltér. A keménylombos fák – mint a tölgy, bükk, cser vagy gyertyán – a legjobb hőleadásúak, lassan égnek és kevés hamut hagynak maguk után. A lágylombos és fenyőfajok olcsóbbak, de gyorsabban elégnek, így gyakrabban kell utánpótolni őket.

A tölgy például magas fűtőértékű és kellemes illatú, a bükk gyorsan gyullad, de nedvesen könnyen befülled. A gyertyán rendkívül sűrű, sok hőt ad, viszont nehezebben hasítható. Részletes táblázat a NÉBIH „Tűzifát csak okosan” kiadványában található, amely segít kiválasztani a legmegfelelőbb fafajt a háztartás igényeihez.

8. Érdemes előre gondolkodni

A legnagyobb megtakarítás akkor érhető el, ha a tüzelőt már tavasszal beszerezzük. A frissen vágott fa száradási ideje legalább 8–12 hónap, hiszen a víztartalma kezdetben 40–50 százalék is lehet. A megfelelően kiszárított, 20 százalék alatti nedvességtartalmú tűzifa viszont akár 30 százalékkal nagyobb hőenergiát ad le.

9. Aki biztosra akar menni, beszerezhet egy egyszerű fa nedvességmérőt is

Ezek a készülékek lehetővé teszik, hogy pontosan ellenőrizzük, mikor érte el a fa a megfelelő nedvességtartalmat a fűtéshez. Így nem kell találgatni, mikor kerülhet a kályhába a frissen vásárolt vagy tavasszal kivágott tűzifa, és elkerülhetők a drága tévedések.

A jól kiszárított fa nemcsak gazdaságosabb, mert több hőt ad le kevesebb mennyiségből, hanem a kályhát és a kéményt is kíméli. A nedves tűzifa égetése során ugyanis több kormot és kátrányt termel, ami gyorsítja a kémény lerakódásait és növeli a tűzveszélyt. Egy nedvességmérővel ellenőrzött, száraz fa használatával tehát biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb lehet a fűtés egész télen.