„A filoxéravész óta nem láttunk ilyet”: pusztító járvány söpör végig az országon, már 17 borvidéket érint

Monor mellett tízhektáros rajnai rizling-ültetvény vált semmivé. „Szüretelni sem kellett, mert alig volt néhány fürt a hat hektáron” – mondta a Válasz Online-nak Gáspár Gergely növényvédelmi mérnök. A NÉBIH vizsgálata szerint a tőkék 97,5 százaléka fertőzött volt, a gazda pedig kénytelen volt mindent kivágni és elégetni. - A lap egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatta be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre. 

A kór neve: aranyszínű sárgaság. Terjesztője egy alig pár milliméteres rovar, az amerikai szőlőkabóca, amely a melegedő éghajlat miatt 2006-ben jelent meg Magyarországon. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen jelenleg nem létezik se vegyszer, se semmilyen kezelés; a fertőzött tőke mindenképpen elpusztul. Terjesztője, az amerikai szőlőkabóca ellen viszont lehet és kell is védekezni! 

Már 17 borvidéket érint a járvány

A legnehezebb kérdés az, hogyan lehetne a betegséget időben felismerni. Gáspár Gergely tapasztalatai szerint a fertőzés kezdeti időszakában, illetve bizonyos fajták esetében – például Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, bianca – a látványos tünetek csak nagyon későn válnak hangsúlyossá, vagy akár meg sem jelennek egészen a tőkék pusztulásáig. Eleinte annyit lehet észrevenni, hogy gyengül a hajtásnövekedés, nincsenek fürtök, vagy azok menet közben elhaltak. Aztán tavasszal a szőlő metszés után ki sem fakad. Holott a tünetek időbeni felismerése kulcskérdés ahhoz, hogy a termelő gyanút fogjon és bejelentést tegyen a hatóságok felé. Az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen jelenleg tényleg létezik se vegyszer, se semmilyen kezelés; a fertőzött tőke mindenképpen elpusztul. De ahogy a növénykórokozók meghatározó többsége, a fitoplazma sem veszélyes az emberre semmilyen módon, tehát a borral együtt elfogyasztva sem.

A veszélyről már kilenc éve is tudtak: „Az aranyló sárgaság fitoplazmája gyakorlatilag az új filoxéravész… Az Úristen mentsen meg minket attól, hogy ez a két történet összeérjen!” – idézi a lap Molnár Ákost, a Szőlőszaporítóanyag-termelők Szövetségének alelnökét egy 2016-os parlamenti jegyzőkönyvből.

Mostanra ez a félelem valósággá vált.A kór Zalától Egerig terjed: a Bussay-pince ültetvényei például szinte teljesen megsemmisültek. A Válasz Online szerint az ország 22 borvidékéből már 17 fertőzött, 19 megyéből pedig 13-ban jelen van a betegség. A növényvédelmi szakember szerint ez nem egyik napról a másikra történt. Sovány vigasz - írja a Válasz Online cikkében- , hogy együtt szenvedünk Közép-Európával: Ausztriában Dél-Burgenlandban és Stájerországban a magyarországihoz hasonló helyzettel néznek szembe, és augusztus óta aggasztó hírek érkeznek Szlovéniából és Szlovákiából is.

A klímaváltozás is betett a szőlőknek

Olasz és francia kutatók már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a melegebb nyarak és enyhébb telek felgyorsítják a kabócák fejlődését és növelik egyedszámukat. Magyarországon az elmúlt évtizedekben 25 nappal hosszabb lett a tavasz és a nyár, vagyis az év közel kétharmadában ideálisak a körülmények a rovar számára – írja a lap.

„A rendszer leépült, és most isszuk meg a levét” - mondta Gáspár, aki szerint három fő oka van annak, hogy a járvány ekkorát robbanhatott:

• A védekezést nem rendelték el országosan, csak a fertőzött területeken.
• Tömegével állnak parlagon gondozatlan szőlők, amelyek a kabócák melegágyai.
• Leépült a növényvédelmi hálózat, hiányoznak a laborok és a szakemberek.

„Most ez az ágazat is ember- és kapacitáshiánnyal küzd. A NÉBIH-re terhelték a munkát, de nincs elég szakember, és azok is alulfizetettek” – fogalmazott.

A helyzet súlyosságát mostanra a kormány is felismerte. Nagy István agrárminiszter országos permetezési programot jelentett be, amely ősszel a legfertőzöttebb, tavasszal pedig az összes borvidéket érinti majd.
A fertőzött tőkéket továbbra is ki kell vágni és elégetni, az állam kártérítést ígér a gazdáknak.

„Ha most nem lépünk, nem marad mit megmenteni” - közölte a  szakember, aki szerint koordinált, hosszú távú stratégia nélkül beláthatatlan pusztulás vár a hazai borokra. „Aki most nem figyel, lehet, hogy néhány év múlva már nem is lesz mit megmentenie” – tette még hozzá a szakember.