„Mit ér majd a házam, ha itt épül gyár?” – vetőmagüzem miatt tört ki a balhé Békéscsabán

Békéscsabán  egy, a Dobozi út és a Csabai út sarkán tervezett vetőmagüzem kapcsán tartottak lakossági fórumot, amely rendhagyó részvétel mellett zajlott a vita. A közel 1300-as lélekszámú, békéscsabai városrész lakosainak bő harmada jelent meg, akik már az esemény nulladik percében kicsomagolták a véleményüket. Az iskola előtt egy helyi lakos a Behír.hu-nak elmondta, a Csabai úton, a leendő üzem bekötőjéig vezető, körülbelül 100 méteres útszakaszon naponta több 40 tonnás teherautó közlekedik majd, amelytől sérülhet a burkolat. Hozzátette, egy szárítóüzem alapvetően nagy porral jár, és az uralkodó széljárás miatt „itt egész nyáron havazni fog”.

A fórumot Kiszely András, helyi önkormányzati képviselő hívta össze, aki kiemelte, hogy Gerlán "a falu" szinte teljes létszáma megjelent – ez szerinte örvendetes, hiszen a helyiek beleszólást kérnek a városrész jövőjének alakulásába. Elhangzott, hogy ő személy szerint olyan döntést támogatná, amely a gerlai lakosság véleményén alapul, ám előtte szakmai párbeszédre van szükség. 

Az Agromax Kft. által tervezett vetőmagüzem megkapta a szakhatósági engedélyeket, ám a kiválasztott terület övezeti besorolását módosítani kellene ahhoz, hogy megépülhessen az üzem. Ezt a helyi építési szabályzatban kellene elvégezni, amit csak a városi közgyűlés tehet meg – eddig azonban ilyen irányú döntés nem született. A módosítási eljárás szigorúan szabályozott, és a mostani fórum volt az első lépés a lehetséges elindításához - írta a Beol.hu.

A beruházásról Ádám Pál fejlesztési tanácsnok összefoglalta: bár elkészült a látványterv és minden szakhatósági engedély rendelkezésre áll, jelenleg nincs hivatalos jóváhagyás – nincs "hova felépíteni az üzemet". 

A látványterv: környezetbarát és zajcsökkentő megoldások

A csabai út felől madártávlatból is bemutatott látványterv szerint a tervezett vetőmagüzem egy szántó területén kapna helyet, amelyet L-alakban erdősáv és több mint 1600 cserje határolna – ezzel minimalizálnák a zajt és port. Emellett zárt rendszert, szélirányra és lakóházaktól való távolságra épített elrendezést terveznek. 

Az üzem két fő részből állna:

• Szárítóüzem, ahol napraforgót, cirokot és kukoricát dolgoznának fel – évente kb. 10 napig, kizárólag napközben, 6 és 22 óra között.
• Vetőmagüzem, amely júliustól novemberig működne, szintén zárt csarnokban, csak nappal és esti 18–22 óra között.
• A zajszint nem haladná meg az 50 dB-t a legközelebbi lakóháznál—alacsonyabb, mint egy átlagos családi beszélgetés (~58 dB) vagy egy iroda (~68 dB). BEOL

A lakosság részéről több aggály is felmerült:

• Miért pont itt épülne az üzem?
• Megnő-e a rágcsálópopuláció Gerlára?
• Hogyan változik a forgalom a Csabai úton?
• Mekkora lesz az ingatlanár-változás, ha megvalósul az üzem?

Kézfeltartással szavaztak az üzemről a helyiek

Az Agromax Kft. ügyvezetője, Mátyusné Kubatovics Éva hangsúlyozta, hogy a vetőmagüzemi tervezésnél gondoskodtak a tájolásról, a szélirány figyelembevételéről, és hogy egy jól karbantartott létesítményben nincs problémás rágcsálóállomány.  Továbbá kiemelte, hogy az üzem munkahelyeket teremtene Gerlán (kb. tíz fő), helyi szolgáltatásokat venne igénybe, és iparűzési adót fizetne – amelyből akár Gerla fejlesztésére is lehetne fordítható forrás. 

A fórum végén a szervezők kézfeltartással kérték – akinek nem tetszik a vetőmagüzem terve –, jelezze ellenvéleményét. A jelenlévők szinte mind feltartották a kezüket. Egy helyi így fogalmazott: „Gerla egy zsáktelepülés, itt csend van és nyugalom, és Gerla pont így van jól, ahogy van, nem kell ide semmi.”