Riadót fújt a hazai sztárkertész: 10 végzetes hiba, amivel kinyírhatod a hőségben a kerted

A klímaváltozás hatására hazánkban is egyre hosszabb, forróbb és szárazabb nyári időszakokra kell felkészülni. A kertészkedők számára is új kihívásokat jelent ez: a növényeket nemcsak a vízhiány, hanem az extrém hőterhelés is sújtja. „Hőstressz hatására a fejlődés lelassul vagy teljesen megáll, csökken a terméshozam, fokozódik a párolgás, kiszárad a talaj, romlik a talajszerkezet és legyengül a talajélet. Mindezek következtében a növények fogékonyabbá válnak a betegségekre és kártevőkre” – közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel, aki azt is elárulta, mire figyeljünk kánikula idején.

"A nyári hőség nemcsak a veteményeseket, hanem a díszkerteket is megviseli. A kánikula hatására a dísznövények levelei megperzselődnek, a virágzás elmaradhat, a gyep kiég, a cserjék és fák korábban hullatják lombjukat. A túlzott hőterhelés esztétikai értékcsökkenéshez vezet: a kert látványát hervadó, sárguló növényzet és kiszáradt gyep uralja. Szerencsére azonban léteznek hatékony módszerek a mikroklíma javítására, a párolgási veszteségek mérséklésére és a növényállomány védelmére. A cél egy ellenállóbb, fenntarthatóbb kert kialakítása, amely a klímaváltozás kihívásai közepette is képes egészséges növényállományt és jó termést biztosítani." - mondta el beszélgetésünk elején Kósa Dániel kertészmérnök. 

Lássuk, mit okoz a hőstressz a növényekben!

A legtöbb kerti zöldség ideális növekedési hőmérséklete 20–28 °C között van. Amikor azonban a hőmérséklet tartósan 30 °C fölé emelkedik – különösen 35 °C felett –, a növények stresszállapotba kerülnek. Ennek jelei változatosak lehetnek. Gyakori a lombperzselés, amikor a levelek megégnek, elsárgulnak, végül elszáradnak. Hőhatásra – például paradicsomnál vagy paprikánál – előfordulhat, hogy a virágok sterilizálódnak, és a növény elrúgja őket, így termés sem képződik. A nagy meleg hatására a vízleadás mértéke meghaladhatja a vízfelvételt, ami gyors hervadást okozhat. Emellett a sztómák bezáródása miatt csökken a szén-dioxid felvétele, így a fotoszintézis is visszaesik. Végül a fejlődés is lelassulhat vagy teljesen leáll, ami kisebb és kevesebb termést eredményez.

A nyári napfény hatására a csupasz talajfelszín akár 50–60 °C-ra is felhevülhet, ami túlterheli a gyökérzónát és gyengíti a talaj biológiai aktivitását. A mikroorganizmusok, gombák és giliszták nehezebben élnek meg ebben a környezetben, a humuszképződés lassul, a talajszerkezet romlik. Ahogy Kósa Dániel elmondta, egy forró nyári napon 1 m² talajfelületről akár 5–8 liter víz is elpárologhat. Ezért a rendszeres öntözés kulcsfontosságú – de csak akkor hatékony, ha a vízveszteséget mulcsozással és mikroklíma-javítással is csökkentjük.

10+1 végzetes hiba, amit sok hobbikertész elkövet hőség idején 

De vajon hogyan óvhatjuk meg növényeinket a perzselő napsütés és a kiszáradás ellen? Tényleg, mivel árthatunk a legtöbbet a kertünknek, és mit tehetünk, hogy növényeink túléljék az extrém hőséget?

1. Nincs megfelelő talajtakarás

A mulcsozás nagyon hatékony módszer a párolgás csökkentésére és a talaj hűvösen tartására. A kéregmulcs, aprított gally vagy akár díszkavics alkalmazása nemcsak a vízveszteséget mérsékli, hanem esztétikailag is szépíti a kertet. A mulcsréteg vastagsága legalább 5–7 centiméter legyen a megfelelő hatás érdekében. A takarás hűvösen tartja a talajt, serkenti a talajéletet és gátolja a gyomokat. Alkalmas takaróanyagok:

• Szalma – jól szigetel, de figyelni kell a csigákra.
• Előszárított fűnyesedék – nitrogénben gazdag, de gyorsan lebomlik.
• Fakéreg, lomb, komposzt – hosszú távra ideálisak.
• Geotextília, fekete fólia – melegigényes növényekhez (paprika, padlizsán), bár csökkentik a talaj légzését.

A takarás 5–15 °C-kal is csökkentheti a talajhőmérsékletet, és hosszabban tartja meg a nedvességet.

2. Túl erős a hősugárzás

Az árnyékolás történhet természetes (növényes) vagy mesterséges módon:

• Kétszintes ültetés – magasabb növények mellé árnyékkedvelők telepítése.
• Futtatott növények alá ültetés – például uborka alá bazsalikom.
• Árnyékoló hálók – különösen fóliaházban vagy palántaneveléskor.
• Árnyékoló lugas – esztétikus és hasznos.

3. Rendszertelen, rosszul kivitelezett öntözés

A felszíni locsolás helyett hatékonyabb a ritkább, mélyre ható öntözés, mivel a gyökérzóna nedves marad, a növény mélyebbre gyökerezik és közben  kevesebb víz párolog el. Ahogy Kósa Dániel a HelloVidéknek elmondta, a kert öntözésére többféle hatékony megoldás létezik:

• A csepegtető rendszer célzottan juttatja a vizet a növények gyökeréhez, így rendkívül víztakarékos megoldás.
• A vályús vagy sáncos öntözés különösen soros ültetések esetén praktikus, mert egyszerre nagyobb felületet lehet vele ellátni.
• Kisebb kertekben, veteményesekben jól szabályozható és gyors módszer lehet a kézi locsolás is.

Fontos szabály viszont, hogy mindig a reggeli vagy esti órákban öntözzünk, amikor alacsonyabb a hőmérséklet – a déli forróságban nemcsak a víz párolog el gyorsan, hanem a növények levelei is megperzselődhetnek.

4. Talaj szerkezetének elhanyagolása

A jó szerkezetű talaj úgy működik, mint egy szivacs, amely képes megtartani a vizet. Ennek alapja az organikus anyagok rendszeres bevitele. A komposzt jelentősen javítja a talaj víz- és tápanyagmegtartó képességét, míg az istállótrágya hosszabb távon humuszképző hatású, így hozzájárul a talajszerkezet tartósságához. A zöldtrágya növények pedig fellazítják a talajt, elősegítve annak szerkezetjavulását és egészségesebbé tételét.

5. Nincs élő talajtakarás

Az úgynevezett élő mulcsok, mint például a here, lucerna vagy egyéb takarónövények, hatékonyan csökkentik a talaj hőmérsékletét és visszaszorítják a gyomosodást. Emellett serkentik a talaj mikrobiológiai életét, ami hosszú távon javítja a talaj minőségét és a növények egészségét.

6. Nem megfelelő növényfajták kiválasztása

Érdemes hőtűrő, szárazsághoz kevésbé érzékeny növényfajtákat választani. A zöldségek közül jó választás lehet a cékla, a sárgarépa, a batáta, a különböző hagymafélék, illetve a szabadföldi paradicsomfajták. A helyi tájfajták is előnyösek, hiszen évszázadok alatt alkalmazkodtak az adott klímához. Emellett a gyors tenyészidejű salátafélék is jól beválnak, ám ezek inkább tavaszi és őszi termesztésre alkalmasak, nem a nyári időszakra.

7. Szélfogók hiánya 

A kert szélén telepített szélfogó cserjesor vagy kukoricasor segít mérsékelni a szárító szeleket. Az emelt ágyások kialakítása pedig hőszigeteléssel növeli a növények túlélési esélyeit a forróságban. Az agroerdészeti megoldás, vagyis a fák közé telepített zöldségeskertek pedig természetes mikroklímát biztosítanak a növények számára.

8. Hiányoznak az árnyékos terek

A kertben érdemes lombhullató fákat telepíteni, amelyek nyáron árnyékot adnak, télen pedig átengedik a napfényt. Pergolák vagy futtatórácsok segítségével árnyékot adó növényeket is nevelhetünk, amelyek kellemes, hűsítő zugokat alakítanak ki. Árnyékkedvelő dísznövények, mint az árnyékliliom, a tüdőfű vagy az astilbe, különösen jól érzik magukat ezekben a helyeken, míg a naposabb kertrészeken levendula, rozmaring vagy varjúháj ültetése javasolt.

9. Nem alkalmazkodó dísznövények

A mediterrán és szárazságtűrő növények, mint a levendula, a zsálya, a kakukkfű vagy a cipruska, kiválóan alkalmazkodnak a forró, száraz időszakokhoz. Szintén jól bírják a hőséget a sedum-félék, díszfüvek, továbbá a tamariska, a nyáriorgona és a gyöngyvessző.

10. Mikroklíma kialakításának hiánya 

Az öntözést mindig a reggeli vagy esti órákra időzítsük, mert ilyenkor a mély öntözés sokkal hatékonyabb, és kevesebb a párolgási veszteség, mint a napközbeni locsolásnál. A gyepet elegendő heti 2-3 alkalommal mélyen megöntözni, míg az ágyások és bokrok számára az automata csepegtető rendszerek jelentik az ideális megoldást.

Összegzésként pedig, ne felejtsük, hogy a szélvédett, árnyasabb kiskertekben lassabban szárad ki a talaj, és a hőérzet is enyhébb. Kis tavak, csobogók vagy árnyékos lugasok is hűsítő hatásúak, amik segítik a kellemes mikroklíma megteremtését.