Sokkoló halpusztulás Velencénél: mi lesz így Magyarország egyik legnagyobb tavával?

Riasztó látvány fogadja a Velencei-tó partjára érkezőket: a víz szélén pipázó, oxigénért küzdő halak és a vízen lebegő haltetemek százai láthatók. A gárdonyi mólónál tett rövid sétán több mint száz elpusztult hal számolható össze, ami a helyiek és a vízparti dolgozók szerint is példátlan jelenség.

"Negyven éve dolgozom a vízen, soha nem láttam ehhez foghatót" – nyilatkozta a helyi sétahajó kapitánya, aki szerint elsősorban a kishalak, főként az ezüstkárászok érintettek, bár elszórtan nagyobb példányok tetemei is felfedezhetők.

A horgászok különösen aggasztónak tartják a helyzetet, mivel az ezüstkárász rendkívül ellenálló faj. "A kárász a legnagyobb túlélő, a mocskos vízben is elél. Ha ez elpusztul, akkor már baj van" – fogalmaztak a megkérdezett horgászok, akik szerint a korábbi halpusztulásoktól eltérően most szinte kizárólag ez a faj érintett.

A hétvégén kezdődött halpusztulás miatt hétfőn a környező települések polgármesterei, vízügyi szakemberek és a Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) képviselői válságtanácskozást tartottak. Pálinkás Imre, a MOHOSZ kirendeltségének vezetője az ülésen elmondta: "a szombat óta jelentős mennyiségben elpusztult halak 99 százaléka 8-12 centiméteres ezüstkárász volt. Számos jel arra utal, hogy egy fajspecifikus betegség kialakulásáról van szó, amely az emberi szervezetre nem jelent veszélyt."

A szakhatóságok által vett vízminták elemzése nem mutatott rendellenességet. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közlése szerint a tó vizének oxigénellátottsága megfelelő, nincsenek benne a halakra veszélyes vegyületek, és a problémás algafajok mennyisége is jelentéktelen. Egy szakértő megfogalmazása szerint "a tó mostani helyzete ideális a halak számára, ezért is meglepő a halpusztulás".

A turisztikai szezon küszöbén a helyiek aggódnak a jelenség miatt, félve annak gazdasági és környezeti következményeitől. "Mindegy, milyen a vízminőség, egy ilyen tóba nem engedjük be a gyerekeket" – nyilatkozta egy helyi család, miközben a horgászok is elmaradoznak a partról.

A szakértők szerint a mostani eset különbözik a korábbi halpusztulásoktól. 2021-ben oxigénhiány, 2022-ben a tartós meleg és vízhiány okozott problémát, idén áprilisban pedig műtrágya-bemosódás vezetett halpusztuláshoz. "Ha most a vízminőséggel lett volna baj, az érzékeny fajok hullanak el először. Itt főként az ezüstkárászt látni, tehát valószínű, hogy fajspecifikus a betegség" – magyarázta egy, a tó helyzetére rálátó szakértő.

A szakemberek a visszatérő halpusztulások hátterében részben a klímaváltozást látják. A szélsőséges időjárás, a hirtelen hőingadozások megviselik a halak szervezetét, és felborítják természetes életciklusukat. "Amikor május közepén még fűteni kell, majd hirtelen felmegy a víz hőmérséklete 11-12 fokról 22-25-re, az a halakat is megviseli" – fogalmazott egy szakértő.

Bár egyesek a Mol április végi, gárdonyi olajszivárgását is összefüggésbe hozták a halpusztulással, a vállalat közleménye szerint a szennyezés lokalizált maradt, és "nem jutott a talajvízbe és nem terjed a város irányába sem, így ehhez a halpusztuláshoz sincs semmi köze."

A helyiek szerint a mostani halpusztulás egy tágabb problémakör része. "A tó szisztematikusan le lett betonozva, megfojtva, természetes tisztulása nincs" – fogalmazott egy helyi lakos. Szakértők szerint a tó túltelepítése, a vízminőség ingadozása és az emiatt kialakuló algavirágzás is közrejátszhat a problémában.

Bár az ezüstkárász invazív és gyorsan szaporodó faj, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy minden hal pusztulása veszteség. A helyiek remélik, hogy a jelenlegi helyzet cselekvésre ösztönzi majd az illetékeseket. "Ez a mi tavunk, de egyre pusztítja a szárazság, hol a csukák, süllők, hol a kárász döglik ki belőle. Negyvennégy éve lakom itt, de ha nem védik meg a vizünket, az biztos, hogy pár év múlva nem lesz már tó a szomszédomban" – fogalmazott egy helyi horgász.