Ide Alföldi Róbert is visszajár: nagy nevek a vidék legkisebb, de annál menőbb színházában

Szombathely sokáig azok közé a városok közé tartozott, ahol a saját társulat csak álom volt: vendégelőadások szép számmal akadtak, de évtizedeken át még egy rendes színházterem sem állt rendelkezésre a vasi megyeszékhelyen. Aztán 2007-ben Jordán Tamás és csapata – lelkes fiatalokkal, civilek és a város összefogásával – gyakorlatilag a semmiből hozta létre a Weöres Sándor Színházat (WSSz-t). Óriási kompromisszumok árán alakították át színházzá az egykori a Helyőrségi Művelődési Házat, ami végül otthona lett az újdonsült vidéki társulatnak.

Azóta sok víz lefolyt a Perinten: Jordán nyugdíjba vonult, és a társulat irányítását az egyik alapító tag, Szabó Tibor, valamint a mellette álló művészeti tanács vette át. Közben jött a Covid-lezárás, az energiaválság, a csonka évadok után a 2023-2024-es lett az első igazán teljes szezon. A társulat létszáma időközben 90-ről 70 főre csökkent, több meghatározó színész is távozott Jordán után. Ennek ellenére a színház szép lassan, de tovább épült. Ma már országosan elismert műhely, köszönhetően például olyan rendezőknek, mint Horváth Csaba vagy Nagy Péter István. De az utóbbi évben visszatért Alföldi Róbert is , de rendezett a közelmúltban Zsótér Sándor és Szikszai Rémusz, aki annyira kíváncsi lett a társulatra, hogy a jövő évadban kettő eladást is rendez, de erről majd később…

EZ IS ÉRDEKELHET

Így élte túl a rezsikatasztrófát és Jordán Tamás búcsúját a vidék egyik legnépszerűbb színháza

Eseménydús időszakot tudhat maga mögött a Weöres Sándor Színház, azon túl, hogy a teátrum számos rangos elismerésben részesült az elmúlt időszakban, a társulat hatvan százaléka is kicserélődött. Szabó Tibor színházigazgatóval beszélgettünk.

A vidéki színházak között a legkevesebb támogatás Szombathelyre jut

A szombathelyi színház – több más kulturális intézménnyel együtt – úgynevezett közös fenntartásban működik: 50-50 százalékban az állam és az önkormányzat a fenntartó. Szabó Tibor igazgató elmondása szerint idén – ha megkapják – a plusz pénzt béremelésre szeretnék fordítani. Különösen a háttérdolgozók fizetését szeretnék emelni, akiknek a keresete évek óta változatlan, miközben az inflációs adatokat mindannyian jól ismerjük.

Szinte minden előadás telházzal megy

Horváth Soma, Szombathely alpolgármestere szerint óriási dolog, hogy egy viszonylag fiatal intézmény, a Weöres Sándor Színház ennyire népszerű lett a városban – és nemcsak a szórakoztatás, hanem a magas művészeti értékek iránti nyitottság miatt is. A társulat, a rendezők és az igazgató munkájának köszönhetően a színház mára a régió egyik meghatározó kulturális központja lett, amit számos szakmai elismerés és díj is bizonyít. Az idei évad augusztus és május között 202 előadással, közel 94%-os kihasználtsággal futott – ez gyakorlatilag folyamatos teltházat jelent. Ez különösen értékes a pandémia utáni időszakban, hiszen sikerült visszahozni a régi közönséget, sőt új nézőket is bevonzani.

A város büszke erre az eredményre, és minden tőle telhetőt megtesz a támogatásért. Bár a színház működtetését szabályozó állami-önkormányzati szerződés 2023 decemberében lejárt, és azóta csak önkormányzati forrásból működik az intézmény, az állami szervekkel a tárgyalások már lezajlottak, és egy új szerződéstervezet is megérkezett – közölte az alpolgármester. A remények szerint májusban véglegesítésre kerül a megállapodás, így újra biztos alapokon működhet tovább a színház – pénzügyileg is.

Szabó Tibor és Horváth Soma (WSSZ.hu / Mészáros Zsolt)

Díjakból, elismerésekből sem volt hiány

Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház igazgatója a sajtótájékoztató elején a szakmai elismerésekkel nyitott. Pintér Béla darabja, a Gyévuska Nagy István Péter rendezésében bekerült a kritikusok szerint az elmúlt három év legjobb előadásai közé, Horváth Csaba rendezésében a Kivilágos kivirágig is több szakmai díjat besöpört, köztük az eSzínház Fesztivál fődíját, és a legjobb digitális adaptációnak járó elismerést is.

Szerémi Zoltán színművész is duplázott: Weöres Sándor-díjat kapott a várostól, Gobbi Hilda-díjat a szakmától. Németh Judit színésznő Vas megyei Príma-díjat kapott. Szintén komoly elismerés, hogy Kapornaki Rita, a színház művészeti titkára megkapta Szombathely legmagasabb kulturális kitüntetését. Alföldi Róbert rendezését pedig, az Augusztus Oklahomában-t beválogatták a Városmajori Színházi Szemlére – szeptemberben a budapesti közönség és a szakma is láthatja.

És ha már mérföldköveknél tartunk: A Pál utcai fiúk kapcsán valódi színháztörténeti pillanatot éltek meg, óriási sikerrel ment, túl van már a 100-ik előadások. Az évad legtöbbször játszott darabja pedig Az Óz, a csodák csodája lett.

Ahogy Szabó Tibor elmondta, szép lassan, de biztosan valódi repertoárszínházzá alakultak: az elmúlt évadban 19 saját produkcióból választhatott a közönség, emellett számos vendégelőadást is fogadtak, sokszor teltházzal. A fiatal nézőkre is külön figyelmet fordítanak: folytatódott az Ádámok és Évák ünnepe diákszínjátszókkal, versmondó programokkal, regionális fesztivállal – mindemellett a három diákstúdió is működik már, amelyek folyamatosan színvonalas produkciókat hoznak létre.

„Hagyomány és jövő kéz a kézben” – ez lesz az idei mottó

A 2025-26-os szombathelyi évad mottója is Szabó Tibortól származik: „Hagyomány és jövő kéz a kézben” lesz. Ezt az elvet tükrözi az új szezon, amiben a mai, a kortárs jelleg lesz a hangsúlyosabb. A nyitódarabot - Utánképzés ittas vezetőknek - Háy János jegyzi, egy keserű komédia lesz Szikszai Rémusz rendezésében. A történet kilenc emberről szól, akik ittas vezetés miatt veszítették el a jogosítványukat, és egy különös tréningen kell keresztülmenniük, két pszichológus vezetésével.

• Később jön a Takarásban címen szereplő előadás, ami kifejezetten a WSSZ-re és színészeire íródik – Nagy Péter István rendezésében. Ahogy a fiatal rendező elmondta, Závada Péterrel és Mikó Csabával közösen írják a darabot. Régóta terveztek együtt dolgozni, és hálásak a szombathelyi színháznak a lehetőségért. A darab „színház a színházban” helyzetből indul, de kerüli a műfaj közhelyeit: nem a próbafolyamat, hanem az alkotók érzelmi és egzisztenciális állapota kerül a középpontba. Fiatal színészeket és rendezőket követünk, akik egy új darabot próbálnak, miközben életük fordulóponthoz érkezett. Harmincas éveik elején–közepén megkésett kapunyitási pánikkal küzdenek, és próbálják megtalálni önmagukat emberileg és szakmailag. A történet az önazonosság, boldogság és útkeresés kérdéseit éppúgy vizsgálja, mint magát a színházat. A hangvétel személyes és humoros, de költői és lírai elemekkel is átszőtt – mind a nyelvezetben, mind a dramaturgiában. Egy érzékeny, összetett előadásra számíthatunk.
• Decemberre is tartogatnak meglepetést: Benkó Bence ír és rendez egy kortárs darabot, egy 15. századi viking saga alapján, amelyet keresztény motívumokkal keresztez – különleges vállalásnak ígérkezik. A címe: Tisztítótűz avagy ki a lánghoz közel áll, hamar megpirul. Benkó a K2 színházi formáció egyik alapítója volt, Fábián Péterrel együtt – ők már külön utakon járnak, de mindketten a kortárs magyar színház karakteres alakjai lettek.
• A következő bemutatót rendezőként Alföldi Róbert jegyzi, ami egy újraértelmezett klasszikus lesz, egy kortárs népszínmű: Vadászjelenetek a határ mellett címmel. Az alapot a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című kultikus darab adja, amiből készült film is a hatvanas évek végén, majd Alföldi Róbert is megrendezte a Nemzetiben. Most Bíró Bence ír új szöveget, szombathelyi kontextusba helyezve.
• A klasszikusok közül sem marad ki Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül – a darab színpadra adaptálása Horváth Csaba irányításával készül, akitől megszoktuk, hogy klasszikushoz is új szövegkönyv dukál. A bemutató márciusra várható.
• Kortárs fronton Martin McDonagh is felbukkan a repertoárban – fekete komédiáját Szikszai Rémusz rendezi majd az évad végén, Vaknyugat címmel. Ő amúgy dupla turnusban dolgozik a társulattal, hiszen az évad első és utolsó bemutatója is az ő nevéhez fűződik.

Idei utolsó bemutató, A Noszti fú esete Tóth Marival - a társulat színe javával (Fotó: WSSZ/ Mészáros Zsolt)

A nyári Karneválszínház sem maradhat el

Hogy ne felejtsük, az évadot augusztusban Goldonival zárják – a Chioggiai kalamajka című darabot Bíró Bence és Nagy Cili dolgozta át újra, könnyed, maira vett változatban (Nagy Cili lesz a rendező is). A bemutató augusztus 11-én lesz, a próbák már el is kezdődtek.

Szintén az évad része a Játszva színháznevelési műhely két új projektje. Az egyik a Lázár Ervin Programhoz igazodik – ez szándékosan csúszott, mert meg kellett várni, hogy egyáltalán lesz-e program, és milyen feltételekkel. Most, hogy a kép letisztult, ősszel érkezhet egy új előadás (a darab a támogatási összegtől függ majd.).

Változások is lesznek a társulatban

Elsősorban személyes okokból távozik a társulattól Sipos László Márk, aki Budapesten folytatja, és nem is tervezi, hogy bármely más színházhoz szerződjön – szabadúszóként szeretné kipróbálni magát – közölte Szabó Tibor.

Ugyanakkor új taggal is bővül a társulat: Tarjányi Liza, aki most végez a Színművészeti Egyetemen , már ismerős lehet a nézőknek  És még egy fiatal tehetség érkezik gyakorlatra a jövő évadban: Szalma Lenke, aki egy év múlva diplomázik, és szombathelyen végzi majd szakmai gyakorlatát.

A magyar vidéken kevés ilyen kőszínház létezik- sajátos hangja, stílusa van

Nagy Péter István rendező – aki Vas megyei kötődésű, három nagysikerű előadást jegyzett már Szombathelyen is, a Randnóti Színház tagja és a szombathelyi színház művészeti tanácsának vezetője – így beszélt a színházról és saját munkájáról: "Ha arra gondolok, mit jelent a szombathelyi színház jelenleg a magyar színházi palettán, akkor elsősorban azt emelném ki, hogy ez a színház műhelyként működik – és ez rendkívül fontos. Ma Magyarországon kevés olyan kőszínház létezik, amelyre ez igazán elmondható. Ez azt jelenti, hogy előadásról előadásra felismerhető, egységes játéknyelv alakult ki: egy sajátos hang, stílus, amit a közönség már az első pillanatokban érzékelhet, ha például megnéz egy szombathelyi produkciót. Ez a „műhely-jelleg” annak köszönhető, hogy visszatérő alkotók – például Horváth Csaba rendező – következetesen formálták és építették ezt az irányt."

Mostanra a negyedik előadását rendezi itt Horváth Csaba, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a gesztikus, fizikai színházi megszólalásmód ennyire meghatározóvá váljon. Eközben kineveltünk egy fiatal színészgárdát, akik mára a társulat meghatározó magját alkotják. Ők anyanyelvi szinten beszélik ezt az összetett, fizikai alapú színházi nyelvet – részben azért, mert sokan közülük eleve ilyen szakon végeztek, másrészt mert nagyon hamar és természetesen szocializálódtak ebben a világban. Ráadásul azok a színészeink, akik hosszabb ideje dolgoznak a társulatban, nyitottan és ambíciózusan kapcsolódtak ehhez az irányhoz, így mára az egész társulat egységesen és magas színvonalon tud megszólalni – bármilyen műfajban.

- tette hozzá Nagy Péter István.

Kiderült, ma már szinte ha bármelyik rendezőt megszólítják az országban, szívesen jön Szombathelyre dolgozni – ez ritka és örömteli helyzet. Például Szikszai Rémusz, aki jelenleg az egyik legkeresettebb középgenerációs rendező, két előadást is rendez Szombathelyen a következő évadban – miközben két másik munkáját épp most válogatták be az Országos Színházi Találkozó bemutatói közé. Ez is jelzi a társulat rangját.

Szakmailag úgy látom, hogy az egyik legkiemelkedőbb vidéki műhely vagyunk, még akkor is, ha az ország egyik legalacsonyabb szubvenciójú kőszínházaként működünk. És még ehhez képest is figyelemre méltó, hogy a jegyáraink országosan is alacsonyak, így a helyi közönség számára elérhető módon tudunk színvonalas kultúrát biztosítani. Most kezdem a negyedik évemet művészeti tanácsnokként, és személyesen is azt tapasztalom, hogy ez egy családias légkörű társulat. Nem rózsaszín felhő ez – természetesen nálunk is vannak konfliktusok, mint minden közösségben. De ezek a szakmai viták konstruktívak, előrevivőek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre jobb munkák szülessenek.

A legfőbb sajátosságunk, amit már sokszor említettem, hogy mi vagyunk a legfiatalabb kőszínház Szombathelyen, vidéken. Ez rengeteg mindent befolyásol, és meghatározza az egész működésünket. A finanszírozásunk például jelentősen eltér a többi színházétól, mivel nem élvezhetjük ugyanezt a finanszírozási múltat, mint más színházak, akik már évtizedek óta működnek. Éppen ezért minden döntésünket alaposan mérlegeljük, hiszen még mindig a 'kezdők' táborában vagyunk

– közölte a fiatal rendező.

A nyugati határ közelsége nem könnyíti meg a színház dolgát

Tóth András, a WSSz gazdasági vezetője még elmondta, hogy idén végre nincsenek olyan külső válságos körülmények, amelyek sújtanák a szombathelyi színházat.

A színház bérletes struktúrája sem alakult ki úgy, mint más vidéki kőszínházaknál, de ezt nem bánják: „Mi nem a bérletesek számát hajszoljuk, hanem azt, hogy az előadásaink minél több nézőhöz eljussanak. Az emberek ma már nem szeretnek előre tervezni, nem akarják hónapokra előre tudni, hogy mit néznek meg. Ezzel összhangban bevezettük a szabad bérletek rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy a nézők szabadon dönthetnek, milyen élményekben részesülnek."

A nyugati határ közelsége nem könnyíti meg a színház dolgát: munkavállalóiknak lehetőségük van külföldön dolgozni, és a viszonylag alacsony bérek folyamatos feszültséget okoznak, de mindannyian hozzájárulnak a színház sikeréhez. Bár a gazdasági helyzetük stabil, figyelniük kell a folyamatos egyensúlyozásra, mivel a támogatási struktúrájuk nem teszi lehetővé a nagyobb mozgásteret. Az állami támogatás emelkedésére ugyan számíthatnak, de mindig oda kell figyelniük, hogy a következő évadban is teljesíteni tudják azokat az indikátorokat, amelyek az állami forrást biztosítják.

Előtérben Nagy Péter István (Fotó: WSSZ.hu / Mészáros Zsolt)

Belépőjegyekről, bérletekről és akciókról is szó esett

A következő évad bérletei és jegyei tekintetében most először a bérletek kerülnek a középpontba. Egyszerűsítették a bérletstruktúrát, és három fő konstrukciót kínálnak. Marad a normál bérlet, amely két előadást kínál kedvezménnyel, és a szabad bérlet, ahol a nézők maguk választhatják ki, mely előadásokra szeretnének jegyet váltani. A nagy újdonság, hogy most már online is megvásárolhatók és beválthatók a bérletek, nem szükséges személyesen a színházba menni. Különböző bérletkonstrukciók közül lehet választani, köztük a premier bérletet, amely a premierre való belépés mellett lehetőséget ad a közvetlen találkozóra az alkotókkal. Emellett a mecénás bérlet támogatja a színházat, és különleges szolgáltatásokat kínál. A bérletesek számára előfoglalási lehetőség is lesz, így ők a többi néző előtt válthatnak jegyet. A bérlet vásárlása egy közösségbe való belépést is jelent, ahol a kultúra fontos szerepet játszik a mindennapokban.

A jövőben céljuk, hogy még több nézőt vonzzanak a színházba, és minőségi kultúrát kínáljanak Szombathelyen és környékén, hiszen amit csinálnak, az végső soron a közönségért történik. A jegyárak a következőképpen alakulnak: 6 000 forint a felnőttjegy, 24 000 forint a normál bérlet, 34 000 a premierbérlet, és 70 000 forint a Mecénás bérlet. Természetesen kedvezményes jegyek is elérhetők: nyugdíjasoknak 3900, diákoknak 2800 forintért. Tóth András gazdasági igazgató megjegyezte, hogy állandó kérdés, meddig és milyen mértékben lehet emelni a jegyárakat. Igyekeztek kompromisszumos megoldást találni, ugyanakkor érdemes figyelni a színház közösségi felületeit is, ahol rendszeresen hirdetnek akciókat – gondolva azokra is, akik szűkösebben élnek.

Címlapkép és fotók: WSSZ/ Mészáros Zsolt