Ne rontsd el a tavaszi palántázást! A hazai sztárkertészek tippjeivel időt és pénzt spórolhatsz

A tavaszi palántázás igazi művészet és tudomány, amelyet bárki könnyedén elsajátíthat, de fontos, hogy ne siessük el a folyamatot. Az őszi talajforgatást követően most elérkezett hát az idő a magágykészítésre. Aki előre tervezett, lassan megkezdheti a palánták nevelését is. Ez magvetéssel indul, amelyet csíráztatás és tűzdelés követ, azaz a fiatal növények szétültetése egyenként – közölte Kósa Dániel kertészmérnök, akit arról kérdeztünk, hogyan lehet sikeres a magvetés és a palántázás?

Íme, a tavaszi palántázás első lépései

Az ültetés szempontjából két fő csoportba sorolhatjuk a zöldségeket: vannak, amiket kiültetés előtt palántaként kell felnevelnünk, és vannak, amelyeket közvetlenül a szabadföldbe, magról vethetünk. Palántaként kell például a paradicsomot és a paprikát gondozni, míg a cukkinit, a sárgarépát, a petrezselymet, a sóskát és a spenótot közvetlenül magról is nevelhetjük.

Az utóbbiaknál fontos, hogy a vetés előtt alaposan olvassuk el a magtasakon található információkat, és aszerint kezdjünk neki! Általánosságban elmondható, hogy a hosszú növekedési idővel rendelkező növények esetében nem ajánlott magról történő termesztés – olvashatjuk a thespruce.com-on.

A palántázás elsődleges célja, hogy a növények a kiültetés idejére már erősek legyenek, és gyorsabban termőre forduljanak. Például, ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag csírázni kezd a szabad földben, a gyenge növényke gyorsan elfagyna. Ha pedig csak áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, és legfeljebb nyár végére hozna gyümölcsöt.

A palántázás ideje: mikor kezdjük el?

Bár szinte bármilyen zöldség magról is termeszthető, a lassabban növekedő fajták esetében mindenképpen érdemes palántaként indítani őket. Ilyen zöldségek, amiket palántáról érdemes nevelni:

• Fejes káposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Kelkáposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Spárga (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés: IV. közepe)
• Paradicsom (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: IV. vége -V)
• Karalábé (Magvetés palántaneveléshez: III. eleje., kiültetés: IV. közepe)
• Karfiol, brokkoli (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés: V. eleje)
• Dinnye (Magvetés palántaneveléshez: IV., kiültetés: V. közepe)
• Paprika (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V. közepe)
• Padlizsán (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V.)
• Zeller (Magvetés palántaneveléshez: II., kiültetés: V.)

Ahogy látjuk, nem egy zöldségfélét, például a káposztaféléket, a paradicsomot, a paprikát vagy a zellert is érdemes már most, február közepén elkezdeni palántaként nevelkedni. De hogyan álljunk neki?

Így nevelj palántát a lakásban: a magtól, a tejfölös dobozon át az ültetésig...

Ha palántanevelésre adjuk a fejünket, két fő módszer közül választhatunk. Az egyik lehetőség, hogy a magokat egyenként, sejttálcákba ültetjük. Itt nagyon fontos, hogy ne tömörítsük túl a földet a tálcákban, mivel a túlságosan sűrű közegben nem jut elég levegő a gyökerekhez, így nem fognak szépen kicsírázni. Emellett ügyeljünk arra is, hogy a tálcákat meleg, párás helyre helyezzük. Jó ötlet például radiátor vagy ablak közelébe tenni őket, és fóliával vagy üveglappal letakarni – tanácsolta Kósa Dániel kertészmérnök.

A másik módszer szerint egy tálcát földdel megszórunk, majd ráhintjük a magokat, és vékony réteg földdel letakarjuk őket. Ezután óvatosan megnyomkodjuk, és alaposan bevizezzük. Végül ugyanúgy fóliával vagy üveglappal letakarjuk. Mindkét módszer esetén fontos, hogy ne sima virágföldet használjunk, hanem speciális palántaföldet, mivel ez biztosítja a legkedvezőbb körülményeket a palánták számára.

Ha a sejttálcákba egyesével ültettük a magokat, amint az első kis levelek megjelennek, vegyük le róluk a fóliát vagy üveglapot, hogy szellőzhessenek. Továbbra is figyeljünk arra, hogy olyan helyen tartsuk őket, ahol bőven van fény és megfelelő hőmérséklet. Ha fényhiányos helyre tesszük, a palánták megnyúlnak, elgyengülnek, és vékonyak lesznek.

Ha a magokat nem egyesével, hanem szórtan ültettük el, amikor megjelennek az első levelek, szét kell ültetnünk őket. Ehhez sok háztartásban még ma is használnak tejfölös dobozokat, ami teljesen megfelelő, de ügyeljünk rá, hogy az aljukra lyukakat fúrjunk, hogy a felesleges víz el tudjon távozni. A szétültetésnél pedig mindig ügyeljünk arra, hogy a palánták gyökerei és vékony szárai ne sérüljenek meg – figyelmeztetett a szakértő.

Az se mindegy, milyen a palántaföld!

Ha palántázásra adjuk a fejünket, nagyon nem mindegy, mibe kerülnek a magok: nem elég az, ha csak kimegyünk ásni a kertbe, aztán abba a földbe vetjük el a magokat. Még az általános virágföld is kevésbé alkalmas erre a célra. A virágföldnek ugyanis - közölte a HelloVidék megkeresésére tavaly a Praktiker - több típusa létezik: a palántaföld (más néven zöldségföld) is egy változat, amelynek pH-értéke semleges, istállótrágyát és tőzeget tartalmaz, és jellemzője, hogy lazább szerkezetű, így a magból frissen kikelt növények könnyebben tudnak benne gyökeret ereszteni. Részletes tudnivalókat a palántaföld kiválasztásához ebben a videóban is találsz:

Érdemes odafigyelni a részletekre: íme a palántanevelés buktatói

A minőség az első számú szempont, amikor vetőmagot vásárolunk. Az „olcsó húsnak híg a leve” mondás itt is igaz: érdemes prémium minőségű, ellenőrzött fajták mellett dönteni. Válasszunk olyan magokat, amelyek betegségekkel szemben ellenállóak, és az adott környezethez igazodnak. A magtasakon található információk segíthetnek eligazodni, és minél részletesebb a leírás, annál valószínűbb, hogy az adott fajta sikeresen fejlődik. Fontos, hogy friss magokat vásároljunk, mivel a már fél éve eltett vetőmagok csírázási aránya gyengébb. A bio magok is remek választásnak bizonyulnak, hiszen ezek nemcsak környezetbarátak, hanem gyakran jobban ellenállnak a betegségeknek is.

• A megfelelő vetési mélység: A vetési mélység kulcsfontosságú tényező a sikeres csírázás szempontjából. Mindig tartsuk be a gyártó által ajánlott mélységet, mert ha túl sekélyre vagy túl mélyre vetjük a magokat, nem fognak megfelelően csírázni. Általában, minél nagyobb a mag, annál mélyebbre kell ültetni. Ha a magok a megfelelő mélységbe kerülnek, biztosítva lesz a sikeres csírázás és növekedés.
• Hőmérséklet és helyes környezet A magok csírázásához és a palánták fejlődéséhez meleg környezet szükséges. Érdemes olyan helyet választani, ahol stabil hőmérsékletet tudunk biztosítani, például egy üvegházban, vagy otthoni ablakpárkányon, amit megfelelően letakarunk. A fűtött helyiségekben, ahol a levegő száraz, a növényeknek több párára van szükségük. Használjunk üveglapot vagy fóliát, hogy párás környezetet biztosítsunk a magok számára.
• Öntözés: Ne vizezzük túl!: Az öntözés buktatói közé tartozik, hogy sokan túl gyakran vagy túl bőségesen locsolják a frissen ültetett magokat. Az első néhány napban, amíg a magok csíráznak, ne öntözzük őket túl. Akkor kezdjük el a rendszeres öntözést, amikor a kis növények elérik a 4-6 leveles állapotot. Az öntözéskor ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok víz, mert ez levegőtlenné teszi a földet, ami a gyökerek számára kedvezőtlen.
• Megfelelő fény biztosítása A palánták számára elengedhetetlen a megfelelő fény. A déli tájolású ablakpárkány a legjobb, hiszen itt kapják meg a legtöbb fényt. Ha kevés a természetes fény, a növények elkezdenek nyújtózkodni, hogy fényhez jussanak, ami gyengíti őket. A fény egyenletes elosztásához tehetünk a palánták mögé fehér lapot, ami visszaveri a fényt. Ha nincs elég természetes fény, speciális palántaneveléshez ajánlott lámpákkal biztosíthatjuk a szükséges világítást.
• A megfelelő cserépméret kiválasztása: A palánták fejlődése szempontjából a cserép mérete kulcsfontosságú. Ha túl nagy edényt választunk, a palánta gyökérzete nem fogja be tudni nőni a földet, míg a túl kicsi edényben nem lesz elegendő hely a fejlődéshez. A legideálisabb választás az ültetőtálcák és kisebb edények, amelyek biztosítják a megfelelő helyet a gyökérzetnek. A paradicsom és paprika például 8x8 cm-es vagy 10x10 cm-es edényekben fejlődik a legjobban, míg a saláta és spenót 5x5 cm-es ültetőedényekben is jól megél.
• A ritkítás és átültetés fontossága: A túl sűrűn elvetett magok esetében, ahogy a palánták nőnek, ritkítani kell őket. Ha a kis növények túl közel vannak egymáshoz, nem tudnak megfelelően fejlődni. Ilyenkor távolítsuk el a leggyengébbeket, hogy a maradékoknak több helyük legyen. A palánták átültetése is fontos lépés, amikor a gyökerek már elérték a megfelelő fejlettséget. Ha szükséges, ültessük át őket nagyobb edényekbe, hogy tovább fejlődjenek.

A palántanevelés sikeréhez tehát elengedhetetlen a megfelelő figyelem a részletekre. Ha ezeket a buktatókat elkerüljük, sokkal nagyobb eséllyel lesz egészséges és erős a termésünk!

A kinti talaj előkészítése és tápanyagpótlás

A tapasztalt kertészek már előkészítették a talajt, megtrágyázták és megforgatták az ágyásokat. Azok számára sem késő, akik most döntenek a palántázás mellett. Fontos azonban, hogy a talajt alaposan fellazítsuk és tápanyagokkal gazdagítsuk. Friss istállótrágyát ebben az időszakban már nem célszerű használni, mert nem tud megfelelően elegyedni a talajjal. Helyette érdemes granulált trágyát, műtrágyát vagy tápoldatot alkalmazni, amit alaposan össze kell dolgozni a földdel.

Kiültetés előtt ne felejtsük el: edzeni is kell a palántákat!

Amikor a kertészetekben elérhetővé válnak a palánták, vagy ha saját magunk neveltük őket, elengedhetetlen az edzésük. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan szoktatjuk őket a kültéri viszonyokhoz: napközben kivisszük őket a szabadba, majd estére védett helyre visszük. Az edzési időszak általában 3-5 hétig tart, és legkorábban május második vagy harmadik hetében javasolt a kiültetés, amikor a tavaszi fagyok veszélye már minimálisra csökken.

Mikor ültessünk ki palántát?

A palánták kiültetésének ideje a növény hidegtűrésétől és melegigényétől függ. A fagyosszentek után ajánlott kiültetni a fagyérzékeny növényeket. Vannak azonban olyan zöldségek, amelyeket már korábban elvethetünk magról, például:

• Korán vethetők: saláta, retek, borsó, sárgarépa, fehérrépa.
• Palántázást igényelnek: paprika, paradicsom, tökfélék.

A növények vízigényét is figyelembe kell venni. Például az uborka különösen vízigényes, míg a bazsalikom a szárazabb talajt kedveli.

Gondoskodás a palánták egészségéről

A kiültetés után fontos, hogy figyeljük növényeink egészségi állapotát. A megfelelő terméshozam érdekében elengedhetetlen:

• Növényvédelem: háromhetente érdemes rovar- és gombaölő szerekkel kezelni a növényeket.
• Tápanyag utánpótlás: a trágyázást és az öntözést kombinálhatjuk hígtrágya vagy lombtrágya alkalmazásával.
• Gyomirtás: kapálással lazíthatjuk a talajt, amely így több oxigént juttat a gyökerekhez.
• Öntözés: kisebb mennyiségekben, többször öntözzünk, kivéve a kifejezetten vízigényes palántákat.

A tavasz tehát a kertészkedés legmozgalmasabb időszaka. Ha betartjuk ezeket a tanácsokat, egészséges palántáink lesznek, amelyek gazdag termést hoznak majd a szezon során.