7 °C Budapest
Eldobott szarvasagancsok hevernek a földön. A közelben ehető csiperkegomba nő.

200 ezres bírság jár ezért a hazai erdőkben: sokan nem tudják, pedig ez tiltott 2025-ben

2025. február 15. 10:34

Február elején megkezdődött a gímszarvasok agancshullatása, és ilyenkor a közösségi média is tele van magukat „legálisnak” hirdető agancsfelvásárlókkal, akik meglepően magas összegeket is hajlandóak kifizetni egy-egy méretes hullott agancsért. Az erdei agancsgyűjtés azonban nem olyan, mint a gombászás: aki illetéktelenül összeszedi, az komoly bírságra számíthat. De miért is tilos az engedély nélküli agancsgyűjtés? Erről kérdeztük Szalay Csabát, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetőjét.

A hazai erdőkben a gímbikák jellemzően január végétől április elejéig szabadulnak meg fejdíszüktől, először az idősebb, majd a középkorú, később a fiatal, végül pedig a csapos (első éves, még ágazás nélküli agancs) hím szarvasok. Ebben az időszakban a Vas vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdész, vadász munkatársai is folyamatosan járják az erdőt. Ha agancsozóval találkoznak, elkérik tőle a tevékenységre vonatkozó írásos engedélyt. Ennek hiányában figyelmeztetnek, vagy feljelentést tesznek.

„A turisták jellemzően az aktív kikapcsolódás érdekében, rekreációs céllal keresik fel az erdőt. A szakemberek, amennyiben szükséges, felhívják a kirándulók figyelmét az agancsgyűjtés szabályaira." – közölte Szalay Csaba, vadgazdálkodási osztályvezető, aki elmondta, hogy az agancslevetést egy, a nappalok hosszabbodásával összefüggő hormonális folyamat szabályozza. "Ilyenkor a csontfaló sejtek hatására megindul a befűződés, aminek következtében az agancstőről fokozatosan leválik az agancs. A bikák minden évben új agancsot növesztenek. Ékességük és egyben fegyverük naponta 2-2,5 cm-t nő, és 4-5 hónap alatt éri el végleges méretét.” – tette hozzá a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakembere.

Ahogy a következő Facebook-posztból is kiderül, a hazai erdészeteknél komoly problémát jelent az illegális agancsgyűjtés. Közleményekben és bejegyzéseskben próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy ez lopásnak minősül, a levetett agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi.

Súlyos bírság jár érte: ezért tilos az elhullajtott agancsokat felszedni

Mivel az agancsfelvásárlás üzlete napjainkra jelentős méreteket öltött, ezért sokan fizetéskiegészítésként gondolnak rá. A lopásért pénzbírság, az állatkínzásért pedig szabadságvesztés is járhat. Ennek ellenére az internet tele van agancsfelvásárlókkal. Ahogy Szalay Csaba fogalmazott: „a hullajtott agancs az adott területen vadgazdálkodó tulajdona. A levetett agancsok nagyon fontos információkat hordoznak a természetközeli erdőgazdálkodás számára - az erdészek, vadászok következtetni tudnak a vadállomány korára, méretére, mozgására és egészségi állapotára.”

A hullott agancs gyűjtése kizárólag az adott terület vadgazdálkodójának írásos engedélyével történhet – szögezte le a szakember. Az engedély nélkül gyűjtött agancs lopásnak minősül, ami - a Büntető Törvénykönyv szerint - akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ebben az időszakban előfordul, hogy az illegális agancsozók űzik, hajtják a szarvasbikákat. A szervezett hajsza állatkínzás. A rémült, menekülő állatok nagyobb eséllyel vesztik el fejdíszüket, ami - ha idő előtt, esetleg a koponyacsonthoz csatlakozó agancstő egy darabjával együtt törik le – a pusztulásukat is okozhatja. Más esetben maradandó kárt okoz a sérülés: a következő évi agancsfelrakást negatívan befolyásolja, hiszen egy kapitális trófea helyett csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni a bika. Ez bevételkiesést jelent a vadászatra jogosultnak. A végkimerülésig hajszolt szarvasok pedig közlekedési balesetet okozhatnak. A nyereségvágyból agancsozóknak lopásért és a vadat tiltott módon zaklatásért kell felelniük. Ha több állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozzák, szabadságvesztés a tét.

-      tette hozzá Szalay Csaba.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ha a vadászatra jogosult tetten éri az elkövetőt, feljelentheti, és vadvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor, ami 10 ezertől 200 ezer forintig terjedhet.

Ki gyűjtheti össze az agancsokat, mi lesz a sorsuk?

A természetes módon hullajtott fejdíszeket kizárólag az adott vadászterület vadászatra jogosultjának írásos engedélye alapján szabad összeszedni. De ahogy megtudtuk, a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-hez csak minimális ilyen jellegű kérelem érkezik évente. A társaság vadászterületein az engedéllyel rendelkezők a hullott agancsot a vad zavarása nélkül, csak nappali időszakban, jó látási viszonyok között gyűjthetik, a kerületvezető vadász előzetes értesítése mellett.

„Kérjük az erdőlátogatókat, hogy maradjanak a kijelölt turistaútvonalakon, ne menjenek be a vad nappali beállóhelyére, ne kergessék ki onnan őket, és ne gyűjtsék össze a hullott agancsot sem. Ha valaki mégis hullott agancsot talál, akkor azt hagyja ott a helyszínen, vagy ha ismeri a vadászatra jogosultat, akkor neki átadhatja " -  közölte még a Szombathelyi Erdészeti Zrt vadgazdálkodási osztályvezetője.

Az illegálisan gyűjtött agancsok felvásárlása viszont orgazdaságnak minősül. A vadgazdálkodó kizárólag a tulajdonában lévő agancsot értékesítheti az erdei termék felvásárlónak, vagy azokat szakmai rendezvényein bemutathatja, kiállíthatja.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. március 16. vasárnap
Henrietta
11. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Green Transition & ESG 2025
A Green Transition & ESG egy gyakorlatorientált konferencia
AI in Business 2025
Az AI-boom még nemhogy nem csengett le, hanem még csak most jön a java
Biztosítás 2025
A magyar biztosítási piac újabb kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe 2025-ben
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33