A Kis-Balaton is elveszett: új migráns emlősfaj indított inváziót Magyarország ellen + Videó

Dél-Amerikából indult, és mára Magyarország vizes élőhelyein is megvetette a lábát a nutria, más néven hódpatkány, egyre nagyobb számban bukkan fel hazánkban. Ez a 4–8 kilogrammos rágcsáló kifejezetten jól alkalmazkodik az európai éghajlathoz, különösen az enyhébb telek kedveznek terjedésének. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája most a Kis-Balatonon is rögzítette a hódpatkányként is ismert emlősfajt. A felvételek alapján egy kifejlett példány biztosan él a Kis-Balatonon. Valószínűleg a dél felől befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide.

A nutria elsősorban tiszta vizű, vízinövényekben gazdag területeken érzi jól magát, ahol bőven talál táplálékot és megfelelő búvóhelyet. Kis családokban él, egy domináns hím és több nőstény alkotja a közösséget a fiatal egyedekkel együtt. Főként lágyszárú vízinövényeket – gyékényt, nádat, kákát, hínárt és békalencsét – fogyaszt, de nem veti meg a gazdasági növényeket sem.

Egyre több helyen bukkan fel Magyarországon is

Hazánkban először a Duna és az Ipoly mentén figyelték meg szaporodását több mint egy évtizeddel ezelőtt, azóta pedig már a Dráva, a Mura és a Balaton környékén is stabil állományai alakultak ki. Terjedését a természetes ellenségek, mint a vörös róka, az aranysakál, a szürke farkas vagy a nagytestű ragadozómadarak, sem tudják kellő mértékben kordában tartani.

Nemcsak jelen van, hanem pusztít is

A nutria nem csupán egy újabb érdekesség vizeink élővilágában, az Európai Unió inváziós fajnak nyilvánította, mert jelentős ökológiai és gazdasági károkat okoz. Táplálkozásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, ezzel csökkenti a biológiai sokféleséget. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, part menti ásása pedig meggyengíti a töltéseket, növelve az árvízveszélyt.

A már megtelepedett nutria visszaszorítása nehéz és költséges feladat. Magyarországon jelenleg csak külön engedéllyel vadászható, de a legális szelektív vadászati módszerek alkalmazása mindenképpen indokolt, ha nem akarjuk, hogy ez a gyorsan szaporodó faj visszafordíthatatlan károkat okozzon élőhelyeinken - írták róla a kutatók.

A nutria és a hód: ellenségek vagy békés szomszédok?

Bár a nutriát hazánkban inváziós fajként tartják nyilván, és gyakran vádolják azzal, hogy kiszorítja a védett hódot élőhelyéről és táplálékforrását is veszélyezteti, a megfigyelések szerint a két faj békésen él egymás mellett. A nutria nem a fűzfát rágja, mint a hód, hanem inkább vízinövényeket és nádat fogyaszt, valamint nem épít hódvárat, hanem előszeretettel tanyázik úszó lápokon - írja Facebook-bejegyzésében a Duna-parti csónakház.

A nutriák rendkívül jámbor állatok, és ha csendben közelítünk, akár nappal is megfigyelhetjük őket alvás vagy táplálkozás közben. Gyakran felbukkannak természetjáró túrák során, és a hódvárak környékén is előfordulnak. Sőt, nem ritka látvány, hogy a hódokkal együtt egy-egy vízinövényt rágcsálnak vagy békésen mosakodnak egymás mellett.

A nyár eleji hónapokban a kicsinyeik naplemente után játékos visongással lubickolnak a sekély vízben, sok természetkedvelő számára felejthetetlen élményt nyújtva - írták róluk. Egyes példányok kifejezetten nagyra nőnek – egy-egy jól táplált egyed akár egy kisebb kutya méretével is vetekedhet.