Egyre kevesebb a mérnők: milliós fizut lehet kaszálni a nagy szakemberhiányban?

A képzett munkaerő hiánya évek óta egyre komolyabb kihívás elé állítja a különböző szektorokat. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség szintén régóta hangoztatja, hogy a mérnökszakmában akadozik az utánpótlás. Most a portál Ábrahám Lászlóva, az tatja meg igazán a szakma szépségeit. Az Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnökévvel beszélgetett a szakemberhiányról és egyéb problémákról.

A szövetség felmérése szerint 10-20 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból. A legnagyobb probléma az, hogy ez a hiány sokkal nagyobb, mint az éves kibocsátás. Az nem megoldás, hogy várunk egy évet, és pótoljuk, már csak azért sem, mert a demográfiai adatok sem kedvezőek: lényegesen kevesebben végeznek, illetve nagyon sokan járnak a nyugdíj körül. Ráadásul egyre több cég jön Magyarországra, akik szintén igényelnek mérnököket, ez pedig tovább növeli irántuk a keresletet

- mondta el Ábrahám László, majd kitért arra is, hogy a mérnöki szakma ugyan a magyar fizetések tekintetében a jobban fizetett területek közé tartozi, de valamiért mégis nagy a munkaerőhiány a szektorban.

Ennek számos oka van. Annak ellenére, hogy viszonylag jó a bérezés, a mérnöki tudást, a diplomát megszerezni nem annyira egyszerű. Többet kell tanulni és rengeteg ismeretre kell szert tenni, aminek a jelentős részére a gyakorlatban nem is lesz szükség. Viszont ahhoz, hogy a mérnök agyát pallérozzák, ezeket a magas matematikai és egyéb összefüggéseket is meg kell érteni. A másik probléma, hogy a fizetés önmagában nem annyira csábító, mert a közoktatás nem segíti azt, hogy valaki eljusson a mérnöki pályára. Nincsenek szakkörök, nincsenek olyan tanárok, akik a gyerekeket elindítanák azon a pályán, hogy „fúrj, faragj, rakj össze valamit, próbáld meg.” Egy átlag család nem ismeri a mérnök szakma szépségeit, és sajnos egy iskola sem nagyon tudja, így nem is lehet a diákokat erre a pályára állítani. Ennek javítása érdekében az EJMSZ Pályaorientációs Mentorprogramot indított, amelynek során a középiskolás diákok a tagszervezetek fiatal mérnökeinek segítségével nyerhetnek betekintést egy mérnök életébe és a műszaki pályához vezető útról is kézzelfogható információkat kaphatnak. A másik nagy elszívó hatás az IT, ahol szintén több tízezres hiányról beszélnek a munkáltatók, pedig, ha megnézzük, a gyerekeket nagyon könnyen beszippantja a mobiltelefon, a számítógép világa, és inkább elkezdenek programozni, mint a nehezebb, rögösebb mérnöki utat választani. Ez is a fejlődéssel függ össze. Mivel nagyon sok cég jön Magyarországra, az IT-t nem lehet megkerülni, hiszen a levelezőrendszerek, a termelésirányító rendszerek, a különböző számítások miatt egyre nagyobb szükség van rájuk. Az IT területen azonban vannak olyan iskolák, amelyek 1-2 éves oktatással lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos papírokat megszerezzenek az emberek, amivel aztán jól is lehet keresni. Sajnos a mérnököknél nincs ilyen fél éves, gyorstalpaló vagy boot camp. Eleve az is probléma, hogy a jó technikusok is hiányoznak. Azok a kollégák, akik már kvázi mérnöki munkát tudnának végezni. Mivel belőlük kevés van, a mérnököket fogják be ezekre a feladatokra is, például egy bonyolultabb gép karbantartására

- magyarázta.

A munkaerőhiányhoz mennyire járul hozzá a külföldre történő elvándorlás? Mit gondol a duális képzésről? Hol kéne kezdeni a fiatalok edukációját annak érdekében, hogy minél több embert lehessen a mérnöki szakma felé csábítani?Hogy látja, milyen arányban vannak jelen a nők a mérnöki területen? Ezekre és rengeteg más fontos kérdésre is választ ad a szakember a Pénzcentrum teljes cikkében. Ide kattintva már olvashatjuk is.