Hatalmas az örömük: ez a két település kapott városi rangot idén

Az Orbán-kormány 2013-ban lehúzta a rolót, és két lépcsőben szigorította a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet, mert egy időben csak az a nagyközség nem lett város, amelyik nem akarta. Ma minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, és sok esetben a település határában felállított, „Üdvözöljük városunkban!” szövegű táblán kívül semmi más nem utal városiasodásra, írja az Index.

Magyarország 3178 településéből 346 város, vagyis Budapest és a 23 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Minden kilencedik magyar település város, és minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, illetve a 346 városból csak 145-ben élnek tízezernél többen.

2010 után két lépcsőben szigorították a várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet. A módosítás révén mérhető demográfiai, intézményi és infrastrukturális paraméterekhez kötötték a városi rang megszerzését. 2015-ben feltételül szabták azt is, hogy a cím elnyeréséhez a lakosságszámnak el kell érnie a tízezer főt, mégpedig úgy, hogy a megelőző öt évben a népesség folyamatosan nőtt. A csatornázottsági arányt legalább 60 százalékban, míg a belterületi szilárdburkolatú utak hányadát 90 százalékban szabták meg.

Az új mérce szerint többek között alapfokú és középfokú oktatási intézménnyel, rendőrkapitánysággal vagy helyi rendőrőrssel, hivatásos önkormányzati tűzoltósággal, egészségügyi alapellátással, tanuszodával vagy többcélú sportcsarnokkal kell rendelkeznie annak a helységnek, amelyik városi rangra törekszik.

A szigorítás következtében a 2015-ben pályázó 23 község és nagyközség közül egyetlen egy sem ment át a rostán. Hoppon maradt több balatoni üdülőhely is, mint Balatonszárszó, Csopak, Révfülöp vagy Tihany.

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tehet javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter két nagyközség várossá nyilvánítására tett javaslatot, amely alapján Áder János július 30-án határozott a városi címek adományozásáról. Szeptember 1-jétől két új városunk lesz: Kiskunlacháza és Nyírbogát.

Kiskunlacháza a Kiskunság kapuja

Kiskunlacháza Pest megyében, a Ráckevei járásban fekszik, a Dunától mintegy öt kilométerre. Az egymással szomszédos Lacháza és Pereg településeket hivatalosan 1950-ben egyesítették Kiskunlacháza néven. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett húzódnia. Lacháza 1740, Pereg 1770 táján költözött jelenlegi helyére.

A 9245 lakosú nagyközségben többek közt általános és szakképzőiskola, művelődési központ, mozi, sportcsarnok, egészségház, tájház, helytörténeti gyűjtemény található. A barokk stílusú Szent Mihály templom 1772-ben épült, míg a Szent László templom 1992-ben. A református templomot mai formájában 1820–24-ben építette Hofrichter József. Petőfi Sándor több ízben is megfordult a környéken, verset is írt Lacházán.

Nyírbogát

Nyírbogát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban van, Nyíregyházától 38, Debrecentől 43 kilométerre, a település nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az észak-erdélyi sószállítmányokat biztosította az ország belseje felé.

Határában van az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó.

A 3076 lakosú nagyközségben általános iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház, szociális szolgáltató központ, de műfüves labdarúgópálya is van. Az elmúlt években megújították az úthálózatot, és kerékpárút is épült. Reményeik szerint új fejezet kezdődik a település életében az ipari park létesítésével. Hamarosan befejezik az infrastruktúra kiépítését az ipari területen, ahová első fecskeként két kisüzem települhet. Arra törekszenek, hogy élhető kisvárosuk legyen. Emlékeztetett, hogy Nyírbogáton van a Kelet-Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás központja, amelynek feladata a térségfejlesztési program elkészítése és a lakossági közszolgáltatások minél magasabb szintű ellátása. A polgármester szerint a várossá válással Nyírbogát térségi szerepe is tovább erősödhet.