Mediterrán rovarfaj lepte el a Balaton-partot: jellegzetes "zenéjük" többfelé hallható

Az Adrián természetesnek ható jellegzetes ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani. A tavalyi évhez képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható

- mondta a portálnak Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője.

A jellegzetes hangot az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű – két-három centiméteresre növő – kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben

- tette hozzá.

Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten. Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek

- magyarázta a nemzeti park vezetője. De kitért arra is, hogy a mannakabócák az óriás énekeskabócánál is melegigényesebbek, korábban a Tihanyi-félszigetnek is csak a legmelegebb részein fordultak elő, ugyanakkor néhány éve már a Dörögdi-medencében is azonosították a rovart.

Arra, viszont nincs még magyarázat, hogy miért észlelhetik egyre több helyszínen a zenélő rovarokat, de az éghajlatváltozással járó felmelegedés hozzájárulhatott ehhez a szakemberek szerint. Érdekesség, hogy a fenti két kabócafaj mellett előkerült egy másik, szintén a mediterrán éghajlatot kedvelő faj, a déli énekeskabóca is a Tihanyi-félszigeten. Megjelenését már mintegy száz évvel ezelőtt is leírták a szakemberek, ezután azonban hosszú évtizedekig nem észlelték a jelenlétét.