Térképen az igazság: ezeken a településeken a legrosszabb a csapvíz

A Környezeti helyzetkép vízzel kapcsolatos ábrái között talán a legérdekesebb a vízminőséggel foglalkozó, ebből ugyanis kiderül, hogy bizonyos településeken az ivóvizekben lévő arzéntartalom bőven meghaladja az egészségesnek mondható szintet, már ha az arzén lehet bármennyire is egészséges. Ahogy a tanulmány is utal rá,

a szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű

- írja a KSH. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket. Az ábra alapján elsősorban Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék azok, ahol már a küszöbérték felett van az ivóvíz arzéntartalma sok településen.

Az arzén tartalmú ivóvíz fogyasztásának egészségkockázatáról az Országos Környezetegészségügyi Intézetben is született már tanulmány. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy az utóbbi időben több projekt is fut vizeink arzénmentesítésére, erre EU-s kötelezettségünk is van.

A tanulmány kitér emellett a levegőszennyezésre is, e szerint 2016-ban Magyarországon a kibocsátott üvegházhatású gázok 69%-a a nemzetgazdasági ágak kibocsátásából származott, a többi a háztartások kibocsátása során, jelentős részben fűtéssel, hűtéssel és gépkocsihasználattal került a levegőbe.

Érdekes adat az is, hogy a téli szmogot előidéző egyik fontos tényező, a szállópor a mezőgazdaságon kívül leginkább a szállítás, raktározásból, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelésből ered.

A klímaváltozás kapcsán a tanulmány kiemeli, hogy a háztartások egy főre jutó energiafogyasztása 2014 és 2016 között 13%-kal emelkedett Magyarországon, miközben ez a növekedés az EU-ban csak 4,9% volt.

Klímaváltozás szempontjából meghatározó adat a szarvasmarha-állomány is, amely 2016-ban a teljes hazai metánkibocsátás 22%-áért volt felelős. Hogy miért fontos ez? 1 tonna metán 25-ször nagyobb arányban felelős az üvegházhatásért, mint 1 tonna szén-dioxid, így a szarvasmarha-állomány alakulása is fontos indikátor a klímaváltozás mérésénél.

2017-ben az ezer lakosra jutó szarvasmarha-állomány uniós átlagértéke (173 darab/ezer lakos) a magyarországinak (89 darab/ezer lakos) közel duplája volt. Az EU teljes szarvasmarha-állományának 21%-ával rendelkező Franciaországban 278 darab jutott ezer lakosra. Az unió országai közül Máltán a legalacsonyabb (30 darab/ezer lakos), Írországban a legmagasabb (1382 darab/ezer lakos) a mutató értéke

Forrás: Portfolio, KSH