Magyar Péter lépett Brüsszelben: vajon megállítható a Magyarországot sújtó napi egymilliós bírság?

A konfliktus gyökere egy 2020-as bírósági ítélet. Ez kimondta, hogy Magyarország több ponton is megsértette az uniós menekültügyi szabályokat. Ilyen jogsértés volt például a menedékkérelmek benyújtásának korlátozása. Mivel az akkori kormány később sem hajtotta végre a határozatot, az Európai Unió Bírósága 2024 júniusában szigorú szankciókat alkalmazott. Egy 200 millió eurós átalányösszeget, valamint a késedelem minden egyes napjára további egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki.

A magyar állam egyetlen határidőre sem fizetett. Emiatt az Európai Bizottság a hazánknak járó uniós támogatásokból kezdte el levonni az összeget. A napi kényszerítő bírságok, az átalányösszeg és a késedelmi kamatok együttesen súlyos terhet jelentenek. Az ország eddig már nagyjából egymilliárd eurónyi forrást veszített el végleg.

Az uniós jog logikája szerint a bírság addig halmozódik, amíg a tagállam nem hajtja végre a bírósági ítéletet. A rendszer nem biztosít politikai türelmi időt, hiszen a célja a megfelelésre kényszerítés. A kötelezettség nem egy adott kormányt, hanem magát a magyar államot terheli. Jogilag tehát nem elég a büntetés leállításához az, hogy az új kabinet hajlandó tárgyalni a szabályok módosításáról.

Az Európai Bizottság mozgástere is szűkös. A behajtás technikai részletein ugyan változtathat, de a Bíróság által megállapított szankció mértékét és ütemezését nem írhatja felül. A pénzügyi szabályok lehetővé teszik ugyan fizetési haladék kérését, ez azonban nem azonos a bírság felfüggesztésével. Ehhez ráadásul alapos indokolás, pénzügyi biztosíték, valamint további késedelmi kamatok vállalása lenne szükséges.

Magát a 2024-es ítéletet szinte lehetetlen megtámadni. Rendes jogorvoslatra nincs mód, csupán rendkívül szűk esetekben kérhető felülvizsgálat. Az egyetlen elméleti jogi utat az Európai Bizottság konkrét levonási határozatainak megtámadása jelentené. Egy friss lengyel precedens azonban megmutatta, hogy az ilyen próbálkozások rendre elbuknak. Az uniós bíróság Varsó esetében is kimondta, hogy a testület jogszerűen vonta le a forrásokat.

A már levont összegek visszatérítésére szintén nincs jogi alap. A jelenlegi uniós környezetben sem a bírság azonnali felfüggesztésére, sem a pénz visszaszerzésére nincs reális esély. Ezt a kényszerhelyzetet kizárólag az oldhatja meg, ha az új kormány olyan menekültügyi szabályozást fogad el, amelyet Brüsszel is jóváhagy.