Kezd bezuhanni az EU támogatottsága a magyarok körében: ennyien szavaznának most vasárnap a Huxitra

Jelentősen megváltozott a társadalom hozzáállása az Európai Unióhoz és az euró bevezetéséhez - derül ki a 21 kutatóközpont kutatásából, amelyet a 24.hu közölt.

Arra a kérdésre, hogyan döntenének egy most vasárnapi, az EU-ból való kilépésről szóló népszavazáson, a válaszadók 62 százaléka a bent maradás mellett foglalt állást. A megkérdezettek 16 százaléka a távozásra voksolna, 17 százalékuk pedig nem tudott egyértelmű választ adni.

A bizonytalanság növekedése egyértelmű a korábbi adatokhoz viszonyítva.

Akkor még a megkérdezettek 65 százaléka állt ki határozottan a tagság mellett, és mindössze 10 százalékuk volt tanácstalan. Bár a lakosság nagyobb része továbbra is az unióban képzeli el a jövőt, a statisztikák a határozott támogatói bázis enyhe csökkenését mutatják.

Ezzel párhuzamosan a bizonytalanok aránya 7 százalékponttal nőtt. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a 2003-as csatlakozási népszavazáson az érvényesen voksolók közel 84 százaléka támogatta a belépést.

Mi lenne, ha Magyarország kilépne az Európai Unióból? 

A távozás lehetőségével nemrég egy hosszabb cikkben foglalkoztunk a Pénzcentrumon Ziegler Dezső Tamással, az ELTE Nemzetközi Tanulmányok oktatójával. Mint a szakértő akkori kérdésünkre hangsúlyozta:

A GDP 40–50 százalékát külföldi cégek termelik, az exportárbevételnek pedig 80 százaléka kötődik hozzájuk. Ezek a vállalatok döntően azért működnek Magyarországon, mert az ország az EU része: vámmentes kereskedelem, kiszámítható jogi környezet és hozzáférés az egységes piachoz. Még az akkumulátorgyárak is azért jönnek ide, mert Magyarország uniós tagállam.

A kilépés ráadásul nemcsak gazdasági, hanem külpolitikai értelemben is szűkítené Magyarország mozgásterét. Az EU, mint blokk, jóval erősebb tárgyalópartner a globális gazdasági és politikai színtéren, mint egy önálló, közepes méretű állam.

Az ország érdekérvényesítő képessége bezuhanna, és a globalizált világ kölcsönös függőségei között Magyarország még kiszolgáltatottabbá válna – derült ki interjúnkból. A teljes cikk IDE kattintva olvasható el! 

Így alakult az EU-támogatottsága más európai országokban

A legfrissebb felmérések alapján Közép–Kelet-Európában továbbra is erős az Európai Unió támogatottsága:

• Lengyelország esetében a Eurobarometer és a CBOS adatai szerint kb. 90 százalék támogatja a tagságot, miközben 5–10 százalék ellenezné, és néhány százalék bizonytalan;
• Románia esetében a lakosság kb. 75 százalék áll az EU mellett, 15–20 százalék EU-ellenes, és kisebb arány nem tud állást foglalni;
• Csehország jóval megosztottabb, itt megközelítőleg 60 százalék támogatja a tagságot, 25–30 százalék ellenezi, és 10 százalék körüli a bizonytalanok aránya a STEM felmérése szerint;
• Ausztriában az Eurobarometer alapján a teljes népesség 70 százalék támogatja az EU-tagságot, kb. 20–25 százalék ellenzi, és néhány százalék nem tud vagy nem akar egyértelmű választ adni.