A megnövekedett áramigény, a szűkülő hagyományos erőművi kapacitások és a szélsőséges időjárás komoly kihívásokat okozhatnak.
Kongatják a vészharangot: ezrével tűnnek el a magyar boltok, esélyük sincs a multikkal szemben
Nem magyar sajátosság az, hogy a kis és középvállalkozások veszítenek a nagy játékosokkal szemben – emelte ki Kozák Ákos, a Danubia Forum ügyvezető igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián. Előadásában hangsúlyozta, hogy bár a kiskereskedelmi foglalkoztatás növekedése 2015 óta stagnál Európában és elmarad más ágazatok dinamikájától, pedig kiskereskedelemben a mikro- és nagyvállalatok nagyobb arányban járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz, mint a nagykereskedelemben.
A kiskereskedelmi szektor továbbra is meghatározó szerepet játszik az európai gazdaságban, ugyanakkor számos strukturális kihívással néz szembe. A fogyasztási szerkezet átalakulása, az inflációs sokkok, az online kereskedelem térnyerése, valamint a szabályozási környezet különbségei egyaránt formálják a piac működését. Látványos chartok segítségével mutatta be a tendenciákat Kozák Ákos, a Danubia Forum ügyvezető igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.
A kiskereskedelem az európai gazdaság egyik kulcsfontosságú szektora, ami számos országban a háztartási kiadások közel fele ezen keresztül jelenik meg. Kozák Ákos, a a Danubia Forum ügyvezető igazgatója A kereskedelmi szektor makrogazdasági súlya és aktuális kihívásai az európai piacon című előadásában egy szemléletes térkép alapján mutatta be, ahogy Közép- és Kelet-Európában a lakossági kiadások nagyobb része áramlik a kiskereskedelembe, mint Nyugat-Európában.
A háztartások a fogyasztásuknak nagyjából a felét az kiskereskedelemben költik el. Ez egy nagyon rossz arány. Minél alacsonyabb ugyanis ez az arány, tehát a kiskereskedelmi releváns költés az összfogyasztáshoz viszonyítva, annál fejlettebb egy ország. Itt természetesen lehetnek bizonyos különbségek vagy kulturális adottságok, de fontos leszögezni, hogy ez nem egy fejlett állapotot mutat a magyar fogyasztási szerkezetre nézve. Magyarországon ez ötven százalék hagyományosan, sok évre visszamenőleg. Érdemes ránézni, hogy a kiskereskedelmi arány Franciaországban nagyjából 39 százalék, Németországban körülbelül 35 százalék. Ennek az egyik oka, hogy ezekben a gazdaságokban a háztartási költések nagyobb része szolgáltatásokra, például turizmusra, vendéglátásra vagy különféle élményalapú kiadásokra irányul. Magyarországon még nem tartunk itt
– hangsúlyozta Kozák Ákos, a Danubia Forum ügyvezető igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.

Meghatározó szerepet tölt be a kiskereskedelem
A konferencián Kozák Ákos előadásában arra is rámutatott, hogy a kiskereskedelem gazdasági súlya regionálisan jelentős különbségeket mutat. Az előadásában bemutatott adatok szerint a szektor hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez a közép- és kelet-európai országokban több esetben az uniós átlag felett alakul.
Magyarországon a mutató 10,3 százalék, vagyis valamivel az uniós átlag alatt helyezkedik el, de továbbra is jelentős gazdasági súlyt jelez. Tíz évvel ezelőtt ennél biztosan több volt, valahol 12 százalék környékén mozgott. Amikor azonban a GDP-ről beszélünk, akkor sok-sok tízezer milliárd forintról beszélünk Magyarország tekintetében is. Tény, hogy a kereskedelem adja a második legnagyobb hozzájárulást a foglalkoztatásban az Európai Unióban és Magyarországon is
– mondta Kozák Ákos, aki szerint fontos adat, hogy a kiskereskedelem továbbra is meghatározó szerepet tölt be, miközben az egyes országokban eltérő szerkezeti és fogyasztási mintázatok alakítják a szektor teljesítményét.
A bemutatott adatok szerint Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt a kiskereskedelmi árbevétel, miközben a forgalom volumene jóval visszafogottabban alakult. Ahogy arra kozák Ákos rámutatott, Magyarország vonatkozásában nagyon jó számokat látunk, hiszen az európai uniós átlaghoz képest hazánk tudja a legjobban növelni az árbevételt. A szakember azonban azt is kiemelte, hogy ha mindezt volumenben nézzük, akkor sokkal rosszabbul állunk. A bemutatott grafikon azt jelezte, hogy a magyar nettó árbevétel 2022 után meredeken emelkedett, miközben a volumen csak mérsékelten nőtt, sőt egy időszakban vissza is esett.
Csökken a kkv-k foglalkoztatási részesedése
Az Európai Unióban a teljes kereskedelem, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem volumene viszonylag stabilan alakult a pandémia utáni időszakban, és a visszaesést követően fokozatosan tért vissza a növekedési pályára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem mondom, hogy hasonló a mintázat, mert ez nem igaz, mert Magyarországon továbbra is ott vagyunk a 21-es bázis környékén. Ebből azt látszik, hogy nagyon nehezen tudjuk elhagyni azt az időszakot. Ez az Európai Unió más országaiban is tetten érhető probléma, ami a kicsik és a nagyok küzdelmével írható le. Nem magyar sajátosság, hogy a kis- és középvállalkozások veszítenek a nagy játékosokkal szemben. Ez az egyik üzenet ezzel kapcsolatban, a másik pedig az, hogy önmagában mennyi a kkv-k árbevételének részesedése a kiskereskedelemben. És mint látjuk, ez 50 és 60 százalék között van Magyarországon, de sok európai országban elég jelentős különbségeket láthatunk
– emelte ki a szakember, aki a „kiskereskedelmi univerzum erodálását” is hangsúlyozta.
Előadásában beszélt a boltok számának drasztikus és dinamikus csökkenéséről Magyarországon. Az adatok szerint minden évben több ezer bolttal van kevesebb hazánkban, ahol európai összehasonlításban is óriási a lemorzsolódás aránya. Beszélt a munkaerőpiaci sajátosságokról is, amely szerinte jól mutatja, mekkora ereje van a kiskereskedelmi ágazatnak. A foglalkoztatotti tábor ugyanis körülbelül 4,6 millió fős, ami kisebb visszaesést mutat az előző évi adatokhoz képest. A kiskereskedelmi kkv-k foglalkoztatási részesedése azonban számottevően csökkent. Kozák Ákos előadásában rámutatott, hogy a kisebb szereplők egyszerűen nem képesek felzárkózni a nagyvállalatok termelékenységéhez, ami méretgazdaságosság kérdése.
Végül beszélt a működtetés során fellépő magyarországi szabályozók változásáról is. Kitért arra, hogy a kiskereskedelem működését az üzletnyitás feltételei mellett a mindennapi működésre vonatkozó szabályozások is jelentősen befolyásolják. A példák között említette a különadót, árrés stopot, plázastopot. A bemutatott adatok szerint Európában ebben a tekintetben jelentős eltérések figyelhetők meg: egyes országokban jóval szigorúbbak a működési szabályok, míg más piacok rugalmasabb keretet biztosítanak a kereskedelmi vállalkozások számára. Ebben nem állunk olyan nagyon-nagyon rosszul
– zárta gondolatait Kozák Ákos.
Címlapkép: Mónus Márton/Portfolio
Keményen lecsaphat az európai hatóság a magyaroknál is népszerű webshopra: milliárdos büntetés jöhet
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsérti az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







