Fontos bejelentést tett Ukrajna: így indulhat el újra a Barátság kőolajvezeték?

Ukrajna szerdán arról tájékoztatta Szlovákiát, hogy belátható időn belül nem indul újra a kőolajszállítás a Barátság vezetéken – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Kijev nem jelölt meg konkrét határidőt, részletesebb tájékoztatást péntekre ígért.

A tranzit január végén szakadt meg, miután egy orosz dróntámadás megrongálta a vezeték egyik kulcsfontosságú létesítményét Lviv közelében. A szlovák hatóságok szerint Ukrajna az elmúlt hetekben többször módosította az újraindítás várható időpontját, a legutóbbi határidő pedig éppen szerdán járt volna le.

Az ukrán kormány kedden részletesebb műszaki magyarázatot adott a csúszás okaira. Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a támadás során egy 25 ezer köbméteres olajtárolót találtak el, amely kigyulladt. A keletkező rendkívüli hőhatás a csővezeték belső rendszereiben is komoly károkat okozhatott. A lángok miatt a vezetékben lévő olaj a forráspont közeli hőmérsékletre melegedett fel, ami a generátorokban, a nyomásszabályozókban és az érzékelőkben is sérüléseket idézhetett elő. Ezek a károk kívülről nem láthatók, ezért a hibafeltárás és a javítás jóval összetettebb, mint ahogy azt eredetileg feltételezték.

Ezzel az ukrán fél arra a magyar bírálatra reagált, amely szerint a kárfelmérés elhúzása valójában politikai indíttatású. A magyar kormány műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek Orbán Viktor értelmezése szerint azt mutatják, hogy az ukrán szakemberek már befejezték a javításokat. A Naftogaz ukrán állami energiacég ezzel szemben azt közölte, hogy jelenleg a műszaki vizsgálatok végső szakaszában járnak, és csak ezek lezárulta után tudják pontosan meghatározni a helyreállítás költségét és ütemezését.

A vezeték leállása jelentős politikai feszültséget váltott ki. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna eltúlozza a károk mértékét, és szándékosan késlelteti az orosz kőolaj tranzitját. Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök közös tényfeltáró misszió felállítását javasolta, a szlovák fél szerint azonban Kijev ezt nem fogadta el. A vita időközben uniós szintre is került: több tagállam és az Európai Bizottság is kezdeményezte az érintett vezetékszakasz független ellenőrzését. Az ukrán hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem engedélyezték a helyszíni vizsgálatot, mondván, az elmúlt egy hétben a sérült szakaszok térségében több orosz rakéta- és dróntámadás történt.

Magyarország válaszul megvétózta annak a 90 milliárd eurós támogatási hitelnek a folyósítását, amelyről még decemberben született döntés az uniós csúcstalálkozón. A lépés különösen érzékeny Brüsszel számára, mivel a magyar, a szlovák és a cseh kormány már korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni a hitelprogram finanszírozásában.