Gyerekeink mehetnek rá erre a súlyos bajra: nem megoldás, ami most van az iskoláknál?

Bár széles körű társadalmi egyetértés övezi az elvet, hogy a fejlődő szervezetű gyermekeket óvni kell a légszennyezéstől és a közlekedési veszélyektől, ez a szemlélet az oktatási intézményeknél sokszor csorbát szenved. Az iskolák és óvodák körüli reggeli csúcsforgalom nemcsak balesetveszélyes, de a szmog és a zaj miatt egészségkárosító is. Ráadásul az autóval szállított diákok önállósága csökken, miközben többségük feltehetően nem is járművel szeretne iskolába járni. A jelenleg alkalmazott védelmi eszközök – például korlátok, táblák vagy fekvőrendőrök – csupán tüneti kezelést nyújtanak, és nem ellensúlyozzák érdemben a problémát.

A helyzetre a nyugati nagyvárosokban már bevált "iskolautcák" jelenthetik a megoldást. Ezek lényege, hogy az intézmények előtti útszakaszt állandó jelleggel vagy időszakosan, reggel és délután lezárják az autóforgalom elől. Londonban és Párizsban már több száz ilyen utca létezik, és a tervek szerint Budapesten is jelentős bővítés várható 2030-ig. A cél a biztonságosabb, tisztább levegőjű környezet megteremtése, ahol a gyerekek gyalog vagy kerékpárral érkezhetnek, sőt, az útszakasz közösségi térként is funkcionálhat.

A Levegő Munkacsoport 2025-ös felmérése szerint Budapest helyzete vegyes, de biztató. A vizsgált általános iskolák közül 51 intézmény – főként a lakótelepeken – már most is gyakorlatilag autómentes övezetből, parkok felől közelíthető meg. Ugyanakkor az iskolák mintegy 60 százalékánál nehézkes lenne az állandó lezárás, leginkább a környékbeli magánparkolók és mélygarázsok megközelíthetősége vagy az utca hálózati szerepe miatt. Ennek ellenére a szervezet talált legalább 80 olyan helyszínt, például az V. vagy a VII. kerületben, ahol minimális beavatkozással kialakítható lenne az állandó iskolautca.

Ahol az állandó lezárás nem kivitelezhető, ott az időszakos, reggeli idősávra korlátozódó iskolautca jelenthet alternatívát. Ilyenkor a tanítás kezdete előtt, például 7 és 8 óra között zárják le az utcát, amit a gyakorlatban kordonokkal, bójákkal és esetenként szülői felügyelettel oldanak meg. Bár ez emberi erőforrást igényel és konfliktusokat is szülhet a parkolóhelyek miatt, még mindig jobb megoldás a semminél.

Budapesten már működnek ilyen példák, mint a Virányos Általános Iskola vagy a XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola esetében. A felmérés szerint csupán az iskolák töredékénél (főútvonalak, mentőútvonalak mentén) kivitelezhetetlen ez a verzió; ilyenkor a parkolók felszámolása és a zöldítés segíthet.

A biztonságos iskolai környezet kialakításának egyik legnagyobb kerékkötője azonban paradox módon egy másik, szintén a gyerekekre hivatkozó fejlesztés: a K+R (Kiss and Ride) parkolók terjedése. Ezek a "Puszi és Pá" pontok kifejezetten bátorítják az autós iskolába járást, gyakran közvetlenül az intézmény bejárata elé vezetve a forgalmat. Ez homlokegyenest szembemegy az iskolautcák filozófiájával. Kirívó példa a XIII. kerületi Hegedűs Géza Iskola, ahol egyfajta "anti-iskolautcaként" az egész útszakasz reggelente szinte kizárólag az autósoké, akadályozva a gyalogosan vagy biciklivel érkezőket.

A szakértők szerint ha az önkormányzatok ragaszkodnak a K+R parkolókhoz, azokat nem az iskola kapujában, hanem távolabb kellene kijelölni. Így a gyerekek az utolsó szakaszt sétálva tehetnék meg, csökkentve az intézmény közvetlen környezetének terhelését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejárattól távolabbi megállóhelyeket a szülők többsége is elfogadja, miközben az iskola előtti tér felszabadul.