Jöhet végre a magyar euró? Egyértelmű a válasz, ez sokaknak nem fog tetszeni

2026 januárjától Bulgária lesz az eurózóna huszonegyedik tagállama, így a kelet-közép-európai régióból már csak Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia marad ki a valutaövezetből. Míg Románia régóta fontolgatja a csatlakozást, jelenleg súlyos költségvetési problémákkal küzd. A másik három ország viszont határozottan elutasítja az euró bevezetését, általában az önálló monetáris politika és a szuverenitás megőrzésére hivatkozva.

Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az érdemi vita az euró bevezetéséről. A Magyar Nemzeti Bank korábban a gazdaság fejlettségéhez kötötte a csatlakozást, és a maastrichti kritériumoknál szigorúbb feltételeket szabott, de az utóbbi években ez a kezdeményezés is elhalt.

Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint azonban a magyarok 41 százaléka a lehető leghamarabb bevezetné az eurót, további 37 százalék pedig legalább egy céldátum kitűzését támogatná. Ez jelentős növekedés 2016-hoz képest, amikor mindössze 16 százalék sürgette a mielőbbi csatlakozást. A régióban a magyarok a leglelkesebbek: Lengyelországban és Csehországban csak az emberek ötöde támogatja a gyors euróbevezetést, sőt a csehek több mint harmada soha nem válna meg nemzeti valutájától.

A magyarok kétharmada összességében pozitívan értékelné a forint euróra cserélését. A megkérdezettek 13 százaléka szerint nagyon pozitív, 54 százalékuk szerint pedig inkább pozitív hatása lenne az országra nézve. A régióban a románok hasonlóan kedvezően vélekednének a váltásról, míg a lengyelek és csehek többsége inkább negatív következményekre számítana.

Az euró általános támogatottsága is magas Magyarországon: a lakosság háromnegyede európárti, harmaduk egyértelműen támogatná a közös valuta bevezetését, további 41 százalék pedig inkább támogatná, mint ellenezné. Ez az arány 2016 óta 57 százalékról emelkedett a jelenlegi szintre.

Ugyanakkor a magyarok mindössze 21 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenleg készen áll a forint lecserélésére. Ez az arány 2019-ben még 30 százalék körül mozgott, azóta azonban csökkenő tendenciát mutat. A régióban Csehországban és Romániában valamivel magasabb (30 százalék körüli) ez az arány, míg Lengyelországban a magyarhoz hasonló.

Szakértők szerint a lengyel-magyar-cseh hármas egyfajta kivárási stratégiát folytat. A patthelyzetet elsősorban Lengyelország álláspontjának változása törhetné meg, mivel gazdasági súlyuk miatt ők a legnagyobb kívülálló szereplők. Ha Varsó megtörne, az vélhetően a cseh és magyar döntéshozókat is a csatlakozás irányába tolná.

Jelenleg azonban Lengyelországban a legerősebb az ellenállás. Karol Nawrocki elnök kifejezetten eurószkeptikus, aki a választás előtt egyértelművé tette álláspontját: "Én személy szerint a lengyel deviza lecserélése ellen vagyok. A rám leadott szavazatok egyben a zloty és a lengyel szuverenitás mellettiek is." A lengyel jegybank elnöke, Adam Glapinski szintén elutasítja az euró bevezetését, szerinte a zloty elvesztésével egyik válságból a másikba sodródna a lengyel gazdaság.

Donald Tusk kormánya a társadalmi ellenállást látva óvatos az euró kérdésében. Andrzej Domanski pénzügyminiszter szerint Lengyelország jelenleg nem áll készen a közös valutára, a zloty megvédte az országot az elmúlt időszak gazdasági válságaitól.

Csehországban hasonlóan elutasító a társadalom többsége, de ott legalább szakmai diskurzus folyik a kérdésről. Ales Michl, a cseh jegybank elnöke szerint a saját deviza segít alacsonyan tartani az inflációt: "A mi célunk az árstabilitás, nem pedig az, hogy az exportőröknek vagy a befektetőknek segítsünk vagy olcsó hiteleket biztosítsunk." Szerinte akkor érdemes megfontolni az euró bevezetését, ha annak előnyei meghaladják a hátrányait.

A cseh kormány és jegybank rendszeresen elemzi az ország helyzetét az euróbevezetés szempontjából. Tavaly felmerült egy céldátum kitűzése és egy eurókoordinátor kinevezése is, de végül mindkét javaslatot elvetették. Az októberi választások után sem várható változás, mivel az ellenzéki ANO is elutasítja a csatlakozást. Andrej Babis szerint: "Nincs szükségünk az euróra. A cseh koronára van szükségünk, ami a világ egyik legerősebb devizája."

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg van magyar euro: ennyit ér, rengeteg ember keresi - végre belépünk mi is?

Bár Magyarországon továbbra sincs napirenden az euró bevezetése, próbaveretek azért anno készültek.

A régióban az euróvita inkább politikai, mint szakmai kérdéssé vált. A közös valuta mellett szól az alacsonyabb finanszírozási költség, a könnyebb átjárhatóság és az árfolyamkockázat kiküszöbölése. Az ellenzők szerint viszont az önálló monetáris politika hasznos lehet válságok idején, és nem megfelelő fejlettség esetén a közös valuta lelassíthatja a gazdasági felzárkózást.

A lengyel Gazeta Wyborcza elemzése szerint Lengyelországban 2004 óta folyamatosan csökken az euró támogatottsága. Ezt nem annyira a görög adósságválság, inkább a lengyel sajtó és jegybank elutasító kommunikációja okozta. Az euró lengyel támogatói - főként üzleti szereplők és baloldali politikusok - csendben maradnak, a kormány pedig vagy kerüli a témát, vagy a maastrichti kritériumok teljesítésének hiányára hivatkozik.

Kutatás az Otthon Start hitelről

Az Otthon Start bevezetésével kapcsolatos fogyasztói attitűdöket és várakozásokat a Bankmonitor és a Pénzcentrum közös felmérésben vizsgálja - kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a kutatásban: a felmérés célja feltérképezni, kik terveznek hitelfelvételt, milyen feltételeket tartanak a legfontosabbnak, és hogyan alakítja a program a vásárlási döntéseket. 

A jövőben új érv lehet az euró mellett az európai megtakarítási és befektetési unió létrehozása, amely Európa versenyképességének javítását célozza. Ebbe nehezen illeszkednek be a saját valutát használó országok, mivel például egy holland nyugdíjalap nem vállalna árfolyamkockázatot. Az egységes pénzügyi piac létrehozása új lendületet adhat az euróbevezetés támogatóinak a régióban.

Összességében az eurózónán kívüli kelet-közép-európai tagállamok helyzete vegyes képet mutat. Társadalmi támogatottság szempontjából Magyarországon és Romániában erős az euró támogatottsága, míg Csehországban és Lengyelországban a többség elutasító. Magyarországon és Lengyelországban politikai-ideológiai kérdésként kezelik a témát, kerülve a szakmai vitát, míg Csehországban legalább közgazdasági érvek mentén vizsgálják időről időre a csatlakozás előnyeit és hátrányait.

Gazdasági szempontból Csehország áll legközelebb a bevezetéshez, míg Románia és Magyarország jelenleg valószínűleg egyetlen maastrichti kritériumot sem tudna teljesíteni a 60 százalék alatti adósságrátán kívül. Jelen helyzetben jelentős politikai és gazdasági fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy bármelyik érintett országban reálisan felmerülhessen az euró bevezetése a közeljövőben.