A bolgár recept aligha lesz elég: tényleg van esély 2030-ban bevezetni az eurót Magyarországon?

Az euró bevezetése időről-időre újra felmerül Magyarországon, különösen most, amikor Bulgária 2026-ban csatlakozik az eurózónához. De vajon mit jelentene ez a magyar gazdaság, a lakosság és a mindennapok szempontjából? 

Az euró bevezetésére ma már céldátum sincs egyébként. Mint korábban egy, a forntbankjegyekkel kapcsolatos cikkünkben megírtuk, egy 2008-as jegybanki tanulmányban még úgy számoltak, hogy 2015 körül már euróval fogunk fizetni Magyarországon, így alakították ki a bankjegy- és érmestruktúrát is. Év elején Orbán Viktor a téma kapcsán azt mondta, bár gondolkodtak rajta, nem véletlen, hogy Magyarországon húsz évvel az uniós csatlakozás után sem vezették be az eurót.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szép lassan tényleg bevezetik az eurót Magyarországon: sok lakásért már csak azzal lehet fizetni

Egyre inkább előfordul, hogy még forintban meghatározott vételár esetén is inkább előnyben részesíti az eladó azt a vevőt, aki euróban fizetne az ingatlanáért.

A kormányfő kifejtette, szerinte jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, de nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Hozzátette, Lámfalussy Sándor, "az euró atyja" tanácsára nem vezette be Magyarország a közös pénzt; ő tanácsolta, hogy "ha nem vagytok felkészülve", "a csatlakozás meg fog ölni benneteket".

Mi lenne, ha bevezetnék az eurót Magyarországon?

Az egyik legfontosabb hatás, hogy megszűnne a forint–euró árfolyam ingadozása. Ez a vállalkozásoknak – különösen az exportőröknek és az importőröknek – kiszámíthatóságot adna. A lakosság számára ez azt jelentené, hogy külföldi utazások, online vásárlások vagy épp devizahitelek esetén nem kellene tartani a forint gyengülésétől.

A banki hitelek és betétek átállnának euróra. Ennek pozitívuma, hogy megszűnne a devizakockázat, ugyanakkor felmerülhet, hogy a kamatszintek közelebb kerülnének az eurózóna átlagához. Mivel ott tartósan alacsonyabb a kamatkörnyezet, a hitelfelvevők jól járhatnának, viszont a megtakarítók hozamai csökkennének.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg van magyar euro: ennyit ér, rengeteg ember keresi - végre belépünk mi is?

Bár Magyarországon továbbra sincs napirenden az euró bevezetése, próbaveretek azért anno készültek.

A bevezetést követően sokan tartanak attól, hogy „euróárak” érkeznek, vagyis felfelé kerekítik majd a termékek árát. A tapasztalatok szerint valóban lehet egy átmeneti áremelkedés, de hosszabb távon az inflációra gyakorolt hatás inkább mérsékelt. Bulgáriában például a kormány szigorú árfigyelő rendszert vezetett be, hogy visszaszorítsa a kerekítésből fakadó indokolatlan drágulást.

Az euró bevezetése vonzóbbá teheti Magyarországot a külföldi befektetők számára, hiszen eltűnne az árfolyamkockázat, és egyszerűbb lenne a pénzügyi tervezés. Bulgáriában is ez volt az egyik fő érv: a befektetők stabilitást keresnek, amit az euró biztosítani tud.

Hogyan lehet a feltételeknek megfelelni?

Az euró bevezetését az Európai Unió alapító szerződése, a maastrichti szerződés szabályozza, ezért a közbeszédben gyakran maastrichti kritériumokként emlegetik. Lényegében arról van szó, hogy egy ország csak akkor csatlakozhat az eurózónához, ha gazdasága és pénzügyei elég stabilak, és jól össze tudják hangolni az eurózónában működő közös gazdasági ciklussal.

Ez azért fontos, mert így működhet zökkenőmentesen a közös pénzügyi politika, például a kamatok változtatása, és a döntések az egész eurózónára reagálnak, nem csak egyetlen ország problémáira. A szakértők négy fő szempontot határoztak meg a csatlakozáshoz: árstabilitás (vagyis alacsony és kiszámítható infláció), árfolyamstabilitás (a valuta értékének viszonylagos állandósága), fegyelmezett állami költségvetés, valamint a hosszú távú kamatok közelítése az eurót használó országok szintjéhez.

Ezen túl fontos a pénzügyi és jogi szabályok összehangolása is: a nemzeti törvényeket és gazdasági szabályozást az európai standardokhoz kell igazítani. Ahhoz, hogy egy ország csatlakozhasson, bizonyítania kell az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság felé, hogy gazdasági mutatói már közelítenek az eurózónában lévő országokéhoz. Ez a felkészülés biztosítja, hogy a csatlakozás hosszú távon is stabil, fenntartható gazdasági fejlődést hozzon.

Az euró a szuverenitás feladása?

Török Zoltán, a Raiffeisen bank és Bukovszki András, a CIB bank elemzője is kitért arra, hogy Bulgáriában 1997 óta valutatanács működik, tehát valójában rögzített a leva árfolyama. Ez a monetáris politika szuverenitásának a feladását jelentette és erősen megkötötte a fiskális politika mozgásterét is.

Rövid távon az átárazás és a kerekítés valószínűleg hozni fog magával némi extra inflációt - mondták

Magyarország esetében is több előnnyel számolnak a szakértők. Török szerint hazánk számára az euró bevezetésének legnagyobb előnye a forint árfolyamának kiszámíthatatlanságából és trendszerű leértékelődéséből fakadó kockázatok megszűnése lenne.

Emellett növekedne a befektetői bizalom, mérséklődne az infláció, valamint tartósan alacsonyabb kamatkörnyezet alakulhatna ki. Külön plusz hozadék, hogy megszűnne a devizaváltás költsége az euróval kapcsolatos tranzakcióknál. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly kockázatot jelenthet:

a magyar gazdasági ciklus nem mindig esik egybe az Európai Központi Bank számára relevánssal, így a közös kamatpolitika nem feltétlenül lesz minden helyzetben optimális Magyarország számára.

Bukovszki kiemelte, hogy az euró bevezetésének előnyei közé tartozik a külkereskedelem élénkülése, a mélyebb európai integráció és az alacsonyabb finanszírozási költségek. Ugyanakkor a csatlakozás legfőbb hátránya a monetáris autonómia elvesztése: Magyarország nem tudna önálló kamat- és árfolyampolitikát folytatni, ami különösen válsághelyzetek kezelésénél okozhat problémát.

Akár öt éven belül?

Török Zoltán konkrét számokkal is szolgált, hogy mikor lenne lehetséges az euró bevezetése Magyarországon.

Véleménye szerint 2030-2032 lehet a legkorábbi időpont, bár megjegyezte: szerinte minél hamarabb be kellene vezetni az eurót Magyarországon.

Bukovszki András elemző szerint ahogy Bulgária példája is mutatja, az euró bevezetéséhez nem feltétlen egy adott konvergencia szint, hanem sokkal inkább politikai akarat szükségeltetik.

Kétségkívül a klasszikus a maastrichti kritériumok teljesítésében (ami szükséges a csatlakozáshoz) nem állunk túl jól, tavaly például egyik feltételnek (költségvetési hiány, adósságráta, infláció, kamatok) sem sikerült megfelelni, így meglehetősen időszerűtlen erről beszélni.

A szokványos makrogazdasági kritériumok elérése mellett fontos lenne a gazdasági ciklusainkat kellőkeppen valutaövezethez igazítani (pro ciklikus fiskális politika helyett), minél diverzifikáltabb exportstruktúrát kialakítani, illetve az ország versenyképességét is érdemes magasabb szintre emelni, hogy biztonságosan lehessen az eurót bevezetni - fogalmazott.

Arra vonatkozóan, hogy előny vagy hátrány lenne hazánk számára úgy felelt: egy olyan kis és nyitott gazdaság esetében, mint a magyar, több érv szól az euró bevezetése mellett, de nem szabad a közös valuta bevezetését a felzárkózás „Szent Gráljaként” kezelni, amely önmagában minden problémát megold. Az alacsony termelékenység, a gyenge innovációs teljesítmény, a munkaerőpiaci kihívások, vagy az állami kiadások hatékonysága mind olyan területek, amelyeket az euró önmagában nem rendez. Még a saját pénznem mellett is lehet fenntartható növekedést, stabil inflációt és versenyképes gazdasági szerkezetet kialakítani, ahogyan az euróövezeti tagság sem garantál automatikusan gazdasági felzárkózást.

A döntő tényezők inkább a termelékenység növelése, az intézményi minőség javítása, a fiskális fegyelem és a beruházás- illetve innovációösztönző környezet kialakítása.

A valutaövezethez való csatlakozásnál talán mondhatjuk, hogy fontosabb az út, mint maga a cél. Ha a politika valóban elköteleződik a csatlakozás mellett, és a szükséges vállalásokat következetesen végrehajtja – függetlenül az aktuális politikai érdekektől vagy rövid távú népszerűségi szempontoktól –, akkor a gazdaság stabilizálása (az infláció kordában tartása, a költségvetési fegyelem megerősítése és az államadósság fenntarthatósága) párhuzamosan a befektetői bizalom erősödésével érdemben hozzájárulhat a gazdaság fejlődéséhez.

Amennyiben Magyarország 2026-ban bevezetné az eurót, a legfőbb nyertesek az exportáló cégek, a hitelfelvevők és a külföldre utazó fogyasztók lennének. A megtakarítók, a belföldi piacra fókuszáló vállalkozások, illetve a monetáris önállóság hívei azonban veszíthetnének. A bolgár példa azt mutatja: a kulcs az előkészítésben, az árak ellenőrzésében és a lakossági bizalom megőrzésében rejlik.