Belengette a kormány a vagyonadót: milliókat érinthet a dolog, ennyivel kellene többet fizetni

A nettó vagyonadó olyan ismétlődő adó, amelyet az egyén teljes vagyonára vetnek ki, levonva a tartozásokat. Működése hasonlít az ingatlanadóra, de annál jóval szélesebb: nemcsak a lakásokat vagy földterületeket, hanem minden vagyonelemet – például részvényeket, értékpapírokat, műtárgyakat vagy készpénzt – figyelembe vesz. A Pénzcentrum nemrégiben számolt be róla, hogy több európai ország is komolyan fontolgatja ennek a sokak számára megosztó intézkedésnek a bevezetését – sőt, sok helyen már érvényben is van.

A vagyonadó papíron ez igazságosnak tűnhet: a leggazdagabbak is hozzájárulnak a közkiadásokhoz. A gyakorlatban viszont rendkívül nehéz megvalósítani, hiszen a vagyon pontos értékének felmérése bonyolult, a vagyon mobilis, és a tehetősek gyakran más országokba viszik pénzüket, hogy elkerüljék a magas adókat – hívta fel rá a figyelmet az Economist elemzése. Hasonló gazdasági hatások egyébként a többkulcsos adózás esetében is felmerülhetnek – erről pedig dr. Dóda Balázs adószakértő beszélt pár hónappal ezelőtt a Pénzcentrumnak:

EZ IS ÉRDEKELHET

Visszatérhet a többkulcsos adórendszer itthon? Annak fájna nagyon, aki ennyit keres

Régóta társadalmi vita tárgyát képezi, hogy milyen adórendszer lenne igazságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb Magyarországon.

Franciaország: a visszatérés kísértése

Franciaország 2018-ban törölte el a korábbi, nagy vihart kavart vagyonadóját, ám most a súlyos költségvetési hiány miatt újra napirendre került a téma. Gabriel Zucman közgazdász azt javasolja, hogy a 100 millió euró feletti vagyonokra évente legalább 2 százalékos adót vessenek ki. A franciák 86 százaléka támogatná az elképzelést – nem meglepő módon –, hiszen a társadalom egyre nehezebben viseli a megszorításokat.

Zucman mellett több neves szakértő, például Olivier Blanchard is kiállt a javaslat mellett, mondván: ha elkerülhetetlenek a költségvetési korrekciók, a közvélemény csak akkor fogja elfogadni azokat, ha látja, hogy „a gazdagok is kiveszik a részüket”.

Ez a helyzet Európa többi részén

Míg 1990-ben még egy tucat OECD-tagország alkalmazott vagyonadót, mára csupán néhány maradt. Az eltörlés sorrendben így zajlott:

• Ausztria – 1994
• Dánia és Németország – 1997
• Hollandia – 2001
• Finnország, Izland és Luxemburg – 2006
• Svédország – 2007
• Franciaország – 2018 (itt váltotta fel a vagyonadót az ingatlanadó)

Jelenleg mindössze négy OECD-ország alkalmaz teljes körű nettó vagyonadót: Kolumbia, Norvégia, Spanyolország és Svájc. Európából tehát mindössze három ország. Franciaország és Olaszországban nincs vagyonadó, viszont bizonyos vagyontárgyakat – például ingatlanokat – ők is adóztatnak.

A legtöbb ország azzal indokolta a kivezetést, hogy a vagyonadó kevés bevételt hozott, miközben túl drága és igazságtalan volt működtetni. Az Institute for Fiscal Studies már több mint egy évtizede megállapította: ezek az adók „alig termelnek bevételt, miközben torzítják a gazdaságot” – derül ki a Taxfoundation ismertetőjéből.

Így működik a vagyonadó ott, ahol még létezik

Norvégia

Norvégiában 1892 óta létezik vagyonadó. Ma 1 százalékot vetnek ki a 1,7 millió norvég koronát (kb. 150 ezer eurót) meghaladó vagyonra. Ebből 0,7 százalék a helyi önkormányzatokat, 0,3 százalék az államot illeti. A 20 millió koronát (1,74 millió eurót) meghaladó vagyonokra a kulcs 1,1 százalékra nő.

Spanyolország

Spanyolország progresszív vagyonadót alkalmaz: a kulcs 0,16 és 3,5 százalék között mozog, a 700 ezer euró feletti vagyonokra. Az országon belül azonban jelentős eltérések vannak: Madrid, Andalúzia és Extremadura például teljes mentességet biztosít. 2022-ben bevezettek egy külön „szolidaritási vagyonadót” is a 3 millió euró feletti vagyonokra, ami 1,7 és 3,5 százalék közötti kulcsokkal működik. Ez a központi kormány bevételeit növeli – bár több régió visszaállította saját adóját, hogy a pénz ne „vándoroljon el” Madridba.

Svájc

Svájcban a vagyonadó kantonális szinten működik, és minden vagyont (a külföldi ingatlanokat kivéve) figyelembe vesz. A szabályok kantononként eltérnek, a rendszer azonban stabilnak és elfogadottnak számít, részben azért, mert a helyi közösségek hasznát látják a bevételekből.

Miért ilyen vitatott?

A közgazdászok egy tábora élesen bírálja a javaslatot. John Cochrane, a Stanford Egyetem professzora szerint a közgazdászoknak nem morális, hanem ösztönzési alapon kellene az adópolitikát megítélni – vagyis nem az a kérdés, mi igazságos, hanem mi működik.

A vagyonadóval szemben a leggyakoribb érvek:

• nehezen mérhető a vagyon valós értéke,
• a gazdagok elvándorolnak vagy átszervezik vagyonukat,
• a bevétel jóval kisebb a vártnál,
• a gazdasági növekedést is fékezheti.

Ráadásul az ilyen adók gyakran politikailag rövid életűek. Az emberek ugyan elvileg támogatják a „gazdagok megadóztatását”, de amikor szembesülnek a gazdasági következményekkel – például a beruházások visszaesésével –, a támogatottság gyorsan elolvad.

Van más út is: ingatlanadó, áfa, karbonadó

Franciaország – és más országok – pénzügyi problémáira léteznek kevésbé kockázatos megoldások is. Szakértők szerint az alábbi lépések tartósabban rendezhetnék a költségvetést:

• magasabb áfa-kulcsok,
• ingatlan- és földadó-emelés,
• szén-dioxid-adó kiterjesztése,
• valamint az alacsony nyugdíjkorhatár fokozatos emelése.

Ezek egyike sem népszerű, de gazdaságilag fenntarthatóbb, mint egy bonyolult és könnyen kijátszható vagyonadó.

A vagyonadó gondolata újra és újra felbukkan, amikor nő az államadósság és a társadalmi feszültség. Politikailag hálás üzenet – „fizessenek a gazdagok” –, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az adók ritkán teljesítik a céljukat. Franciaország példája ismét rámutat: a költségvetés rendbetétele és az igazságos teherviselés nem mindig járnak kéz a kézben.

A kérdés tehát nem az, hogy a gazdagokat meg kell-e adóztatni – hanem az, hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy valóban működjön.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!