Közeleg az összeomlás? Így élhetjük túl a klímakatasztrófát a szakértők szerint

A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge első beszélgetésében három fotóriporter osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan válik a klímaválság kézzelfoghatóvá az objektíven keresztül.

Kállai Márton Citizen Science című fotósorozata olyan civileket mutat be, akik önkéntesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül támogatják a tudományos munkát és a természet megfigyelését. Zoltai András öt éven át dokumentálta Majuli szigetének lakóit Északkelet-Indiában, a Brahmaputra folyó mentén, a klímaváltozás hatásaira adott emberi válaszokat és a közösség kitartását kutatva. Képein keresztül az ember és víz közötti kapcsolatot vizsgálja, és a közösségi védekezés erejét próbálja megmutatni. Stiller Ákos a magyarországi tanyavilág eltűnését dokumentálja immár 15 éve. Munkája arra világít rá, milyen társadalmi következményekkel jár, ha elveszítjük az utolsó generációt, amely még tudja, hogyan lehet a földből ételt tenni az asztalra. 

Zoltai András, Stiller Ákos és Kállai Márton fotográfusok a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge szekciójában 2025. szeptember 4-én.

A beszélgetés során közös gondolatként fogalmazódott meg, hogy a fotóriporterek feladata nem csupán a dokumentálás, hanem az idő lenyomatának megőrzése – annak rögzítése, hogy 2025-ben milyen témák foglalkoztatták a társadalmat, és melyek lesznek relevánsak a jövőben is. A klímaszorongás egyre többeket érint, ezért ezek a képek nemcsak környezeti, hanem mélyen társadalmi témák is. A hiteles fotóanyag nem a trendekhez igazodik, hanem belső indíttatásból születik, és épp ezért talál utat az emberekhez. Mindhárom fotósorozat az ember és a természet pusztulását állítja középpontba, emberközpontú megközelítéssel, amely érzékenyen reflektál a környezeti változások társadalmi hatásaira is.

Védelem vagy alkalmazkodás?

A szekció következő beszélgetése a klímaalkalmazkodás és fenntartható vállalati stratégiák kérdéskörét járta körül. A beszélgetést Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója moderálta. A panelbeszélgetésen részt vett Dr. Selmeczi Pál, a HungaroMet osztályvezetője, Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, valamint Dr. Wassen Barbara, Magyarország klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete az Energiaügyi Minisztérium képviseletében.

A beszélgetés középpontjában a klímaalkalmazkodás állt, mint stratégiai túlélési eszköz, amelyre egyre sürgetőbb szükség van. A résztvevők kiemelték, hogy az éghajlatváltozás hatásai már most is érzékelhetők a vállalati működésben – legyen szó hőség okozta egészségügyi kockázatokról, ellátási láncok akadozásáról vagy a napelemek teljesítményét csökkentő szaharai porról. A klímaadaptáció nem egyetlen intézkedés, hanem sokrétű, rendszerszintű válasz, amely technológiai és természetalapú megoldásokat egyaránt igényel.

Dr. Wassen Barbara, Magyarország klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete, Dr. Selmeczi Pál, a HungaroMet osztályvezetője, Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója és a moderátor, Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge szekciójában 2025. szeptember 4-én.

Az alkalmazkodás három alappillére: mélyreható kockázatelemzés, szektorokon átívelő partnerség, valamint folyamatos tanulás és tudásmegosztás. A panel kiemelte a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) szerepét, amely már utcaszintű klímamodellezést is lehetővé tesz. A vállalatoknak nemcsak saját működésükben, hanem regionális szinten is együtt kell működniük az önkormányzatokkal és szakhatóságokkal. A klímaváltozás lassú, de alattomos hatásai miatt elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodás és az alkalmazkodási stratégiák beépítése az üzleti döntéshozatalba.

Kommunikáció, mint stratégia

A „Fenntarthatósági eredmények transzparenciája: stratégia és kommunikáció” című panelbeszélgetés moderátora Jenei Attila, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere volt. A beszélgetésben részt vett Andri Diána, a Decathlon Magyarország fenntarthatósági vezetője; Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója; valamint Zincsenko-Záhorszki Márta, a PPF Europe fenntarthatósági vezetője.

A panelbeszélgetés középpontjában az ESG-stratégiák és a fenntarthatósági kommunikáció átláthatósága állt. A résztvevők kiemelték, hogy a vállalati fenntarthatósági stratégia és a kommunikáció szorosan összefonódik, hiszen a hiteles és célzott üzenetek nemcsak a fogyasztók, hanem a befektetők, beszállítók és munkavállalók felé is kulcsfontosságúak. A PPF Europe példája jól mutatta, hogyan lehet már a stratégia elnevezésével is belső elköteleződést ösztönözni, míg a Decathlon a terméktervezés szintjén integrálja a környezeti szempontokat, és a körforgásos gazdaság felé mutató szolgáltatásokkal igyekszik bevonni a vásárlókat. A kommunikáció alapját minden esetben validált adatok és külső auditok képezik, amelyek biztosítják a transzparenciát és a hitelességet.

Zincsenko-Záhorszki Márta, a PPF Europe fenntarthatósági vezetője, Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, Andri Diána, a Decathlon Magyarország fenntarthatósági vezetője és a moderátor, Jenei Attila, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge szekciójában 2025. szeptember 4-én. 

A beszélgetés második felében a szabályozási környezet komplexitása és az összehasonlíthatóság nehézségei kerültek előtérbe. Az EU-s és hazai hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják a „zöld állításokat”, a címkézést és a fenntarthatósági minősítéseket, miközben a vállalatoknak több ország szabályozásának kell megfelelniük. A digitális nyomon követés, az életciklus-elemzés és a tanúsítási rendszerek fejlődése új lehetőségeket és kihívásokat hoz, különösen a globális ellátási láncokban. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövő fenntarthatósági kommunikációja nemcsak az adatok pontosságán, hanem azok érthető, fogyasztóbarát interpretációján is múlik — ehhez pedig elengedhetetlen a címkék, tanúsítványok és digitális eszközök tudatos alkalmazása.