Ha ez bejön, nagyon nagy bajban lesz Magyarország: az IMF nehéz évekre figyelmeztet

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb elemzése borús képet fest a magyar költségvetés jövőjéről. A szervezet szakértői szerint a 2025-ös 4,7%-os hiány után alig lesz érdemi deficitcsökkentés, és még 2030-ban is a GDP 4,3%-át teheti ki a költségvetési hiány.

Bár az idei és jövő évi előrejelzések összhangban vannak a piaci várakozásokkal, meglepő, hogy az IMF szerint középtávon sem várható jelentős költségvetési konszolidáció. A Valutaalap egy hiteles, fenntartható intézkedéscsomagot szorgalmaz, amely "visszaépíti a költségvetési puffereket", biztosítva a kormányzati mozgásteret egy esetleges globális sokk esetén - írta meg a Portfolio.

A szakértők szerint 2025-28 között összesen a GDP 2 százalékát kitevő kiigazításra lenne szükség. Ebből már idén 0,5%-os csomagra volna szükség a kormányzati hiánycél tartásához, majd 2026-27-ben további 1,3%-nyi intézkedésre, hogy 3% alá csökkenjen a deficit. Az előrejelzés nem számol a védelmi kiadások esetleges növekedésével, ami további megszorításokat tehet szükségessé.

Az IMF prognózisa szerint a költségvetés kamatkiadásai tartósan magasak maradnak, szemben a magyar kormány várakozásaival, amely a 2024-25-ös csúcs után fokozatos csökkenéssel számol. A régiós összehasonlításban Magyarország már most is kiemelkedően magas kamatkiadásokkal küzd, ami csak részben magyarázható a magasabb adósságrátával.

A Valutaalap becslései szerint a költségvetés kamatkiadása 2030-ra meghaladhatja az 5000 milliárd forintot, a GDP-hez viszonyítva pedig folyamatosan 4-5% között alakul majd a következő öt évben. Ennek következtében hiába lesz a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúlyban, a hiány a kamatok miatt magas maradhat.

A magas kamatkiadások több tényezőből adódnak. Egyrészt a magyar adósságráta a legmagasabb a régióban, ami nagyobb refinanszírozási igényt jelent évről évre. Másrészt a korábban alacsony kamat mellett kibocsátott forint kötvények a következő években járnak le, és ezeket most lényegesen magasabb hozam mellett lehet csak megújítani. Az IMF adatai szerint míg 2021-ben az ötéves hozam éves átlagban 2,4% volt, ez 2024-ben 6,6% lehet, majd 2030-ig fokozatosan 7,3%-ra emelkedhet.

Az IMF szerint a magyar költségvetés finanszírozási igényének nagy részét továbbra is közép és hosszú futamidejű forint állampapírok kibocsátásával fedezné az ország, kiegészítve az inflációkövető lakossági papírokkal. A deviza részarány várhatóan 30% körül stabilizálódik a kormány tervei alapján.

A tartósan magas költségvetési hiány következtében az államadósság a 2024-es 73,5%-ról 2030-ra 78,6%-ra emelkedhet, és az IMF előrejelzése szerint egyetlen olyan év sem lesz, amikor csökkenne az adósságráta.

A Valutaalap számításai szerint a bruttó finanszírozási igény 2025-ben megközelítheti a GDP 22%-át, elsősorban a lakossági állampapírok vártnál nagyobb arányú visszaváltása miatt. Ezt követően 2030-ig a GDP 17%-a körül alakulhat ez az érték. Kockázatot jelent az adósság magas inflációs kitettsége, ami megemelheti az adósságszolgálati költségeket az infláció emelkedésével.

Bár az IMF elismeri, hogy "a magyar adósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok mérsékeltek", hozzáteszik, hogy ezek növekedtek az elmúlt másfél évben a legutóbbi átfogó elemzés óta.

További kockázati tényezőként említi a jelentés, hogy "régiós összehasonlításban kifejezetten magas a magyar bankok állampapír-kitettsége". Ez azért problematikus, mert egy esetleges globális sokkhelyzetben a kormánynak korlátozott mozgástere lenne, mivel a bankszektor már nem tudna jelentős mennyiségű további állampapírt felszívni. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2024-ben a bankadó részleges leírhatóságát a kormány állampapír-vásárlásokhoz kötötte, ami tovább növelte a bankszektor kitettségét.