Óriási gazdasági fordulat közeleg: hihetetlenül meggazdagodhat az az ország, amelyik időben lép

A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi, geológiai vagy éppen természeti adottság felismerése és tudatos kihasználása. Az arab-félsziget példája talán a legismertebb: a 20. század második felében az olajvagyonra épülő gazdasági fellendülés pillanatok alatt emelte világhatalmi státuszba az addig elhanyagolt sivatagi országokat. Azóta világossá vált, hogy a természeti környezet változása – legyen szó akár a Föld belső kincseiről, akár a klímaváltozás következményeiről – olyan lehetőségeket teremthet, amelyek az előrelátó és gyorsan reagáló nemzeteket a gazdasági elit élvonalába repíthetik.

A közelmúltban a Pénzcentrumon is írtunk már arról, hogy a klímaváltozás nemcsak katasztrofális következményekkel jár, hanem egyszersmind új gazdasági dimenziókat is nyithat. Az Északi-sarkvidék jégtakarója az 1980-as évekhez képest több mint 70%-kal csökkent, és a gyorsuló olvadás következtében három új, stratégiai jelentőségű hajózási útvonal is megnyílhat Ázsia, Észak-Amerika és Európa között – alapjaiban rajzolva újra a globális tengeri kereskedelem térképét.

Jelenlegi anyagunk témáját egy egyre több szakértő által hangoztatott megfigyelés adta: a globális felmelegedés következtében az értékes, intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek övezete fokozatosan észak felé tolódik. Vagyis miközben a hagyományos agrárországok egy része fokozódó szárazsággal és terméskieséssel küzd, addig korábban termelésre szinte alkalmatlannak tartott északi régiók válhatnak a jövő "új aranymezőivé".

Hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen hatásai lehetnek ennek a folyamatnak, kik lehetnek a nyertesei, és mikor kezdődhet a nagy átrendeződés, megkérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét és a Portfolio elemzőjét, aki átfogóan elemezte számunkra a kialakulóban lévő trendet.

Fokozatos eltolódás: egyre északabbra tolódnak az értékes termőföldek

„A földárak piaca még csak korlátozottan reagált a történésekre, de az valóban megfigyelhető, hogy a hagyományos termésszerkezet földrajzilag átalakul a klímaváltozás hatására” – árulta el kérdésünkre Braunmüller Lajos.

A Portfolio elemzője elmondta: a hőösszeg, a tenyészidőszak hossza és általában az éghajlat megváltozása kedvez egyes északi országok esetében olyan kultúrák meghonosításának, amelyek korábban nem ígértek jó eredményeket, vagy akár lehetetlen volt a termesztésük.

„A változás nem automatikus: nem minden északi ország termőterülete értékelődik fel, de számos ország esetében valóban megfigyelhető ez a jelenség.”– mondta el.

Lengyelország a nyertesek között

A régióban a folyamat egyik legnagyobb nyertese Lengyelország, amelynek éghajlata enyhébbé vált az elmúlt évtizedekben. Ez kedvez a már korábban is ott termelt növényeknek, de új kultúrák is megjelentek, amelyeket korábban árutermelésre nem tudtak bevonni – legfeljebb háztáji jelleggel voltak jelen a lengyel mezőgazdaságban.

„Ilyen például a csonthéjasok, például a kajszibarack és a szilva, valamint a kukorica terjedése, de egyre nagyobb fantázia van a lengyel bortermelésben is, amely egyelőre nem jelent komoly piaci tényezőt, de nem kizárt, hogy ez a jövőben megváltozik.” – magyarázta Braunmüller Lajos.

Jelentős változás játszódik le ebből a szempontból Angliában is, amelynek éghajlata már a Római Birodalom idején sem volt igazán alkalmas a bortermelésre - ezzel a rómaiak megpróbálkoztak, de érdemi sikert nem tudtak elérni vele. Mára Anglia déli területein alkalmassá vált az időjárás a fehérbor termelésére, sőt a pezsgő készítésére is.

Korábban elképzelhetetlennek tartott jelenségek is előfordulnak ma már: Svédországban vagy például az USA Kanadához közeli területein is termelnek bort. Ezekről is elmondható, hogy egyelőre nem piaci tényezők, hanem inkább kuriózumként vannak jelen a kínálatban, de a trend egyértelműen kedvez a terjedésüknek

– magyarázta Braunmüller Lajos.

Sorsdöntő időszak következik

Egyelőre úgy tűnik, hogy a klímaváltozás abba az irányba mutat, hogy ezek az északi területek jövedelmezőek lehetnek, de az éghajlat extrémitásai és a piaci változók miatt nem lehet ma még megmondani, hogy lesz-e mindebből gazdasági megtérülés, és hogy a piacon mekkora súllyal esnek majd latba az ilyen területekről származó termények és élelmiszerek.

Ez a következő évtizedek kérdése lesz

– mondja a szakértő. Hozzátette: ma még ez inkább érdekesség, semmint érdemi piaci hatás.

Magyarország egyelőre inkább elszenvedője a folyamatoknak

Magyarországon egyelőre a klímaváltozás szélsőségei egyértelműen negatívan hatnak. A hőség mellett a rendszeresen visszatérő aszály jelent komoly problémát, hiszen kellő mennyiségű víz nélkül sok esetben ellehetetlenül a termelés. A szakmai szervezetek és a termelők gondolkodnak azon, hogy mit termeljenek.

A meglévő kultúrákban az eltérő, jellemzően korai fajták nyernek teret, de a hazai vetésszerkezetben viszonylag számító kultúrákkal is kísérleteznek már a gazdák - így például terjed a cirok a magyar földeken és megjelent a hazai olivatermesztés is, egyelőre kis területen

– ecsetelte az Agrárszektor főszerkesztője.

Árrobbanást ez egyelőre még nem okozott

„Az árakban ma még nem figyelhető meg ez a hatás, de a termelés eredményeit tekintve egyre nyilvánvalóbb, hogy az Alföld, és Dél-Magyarország egyes térségeiben egyre nagyobb klimatikus kockázatok övezik a termelést” – mondja Braunmüller Lajos. A Dunántúlon, különösen annak északnyugati területein még nem ekkora a rizikó.

A klímaváltozás átrajzolja a világ mezőgazdasági térképét – de ezúttal nem természetes határok mentén, hanem gazdasági éleslátás szerint. Az, hogy mely országok lesznek a nyertesei ennek az átalakulásnak, nemcsak a földrajzi elhelyezkedésen múlik, hanem azon is, hogy ki képes időben felismerni a jeleket, befektetni, alkalmazkodni.

A termőföld holnap már máshol lehet értékes, mint tegnap volt – és ez a felismerés komoly előnyt jelenthet azoknak, akik ma még a periférián vannak.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?