Itt a meglepetés! Új kínai kötvényt dob piacra Magyarország – milliárdok forognak kockán

Az ÁKK közleménye szerint a 2025 júliusában módosított finanszírozási terv már tartalmazza a pandakötvény kibocsátását. A tájékoztatás kitér arra, hogy 2025. június 16-án az intézmény jelentős érdeklődés mellett 4 milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket, amely meghaladta az eredeti terveket - szúrta ki a Portfolio.

A dollárkötvény-kibocsátással az éves devizakibocsátási terv már teljesült, ezért a finanszírozási terv aktualizálására volt szükség a pandakötvény-kibocsátás megvalósításához. A július elején elfogadott módosított terv már számol mindkét kötvénykibocsátással.

Az ÁKK hangsúlyozza, hogy "a dollárkötvény-kibocsátás, mind pedig a pandakötvény-kibocsátás a finanszírozás rugalmasságának és biztonságának növelését szolgálja."

A pandakötvény kibocsátásával átmenetileg nőnek a költségvetés likviditási tartalékai, ami lehetővé teszi, hogy kedvező piaci feltételek esetén az év végén a korábban tervezettnél nagyobb összegű devizakötvény-visszavásárlásra kerüljön sor. Ennek eredményeként az év egészét tekintve a nettó devizakötvény-kibocsátás nem változik a júniusban elfogadott finanszírozási tervhez képest.

Az ÁKK korábban már jelezte, hogy a devizaarány 2025 végére 30,2%-ra, 2026 végére pedig 30,1%-ra emelkedhet az államadósságon belül. A pandakötvény-kibocsátás alapesetben nem növeli tovább ezt az arányt.

Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója egy korábbi interjúban kifejtette, hogy a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátás miatt még az államadósság devizaarányának emelése is indokolt volt. "A 4 milliárd dollár közel 1400 milliárd forintnyi kibocsátásnak felel meg, ez egy olyan mennyiség, amelyet sem a lakossági, sem az intézményi forintpiacon nem lehet ilyen rövid idő alatt bevonni. A kiemelkedő piaci érdeklődés is bizonyította, hogy jó döntés volt a piacra lépés" - nyilatkozta a vezető, hozzátéve, hogy a túl alacsony devizaarány sem minden esetben előnyös.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

A Debreceni Egyetemmel közösen indított Pénzcentrum kutatásunk célja feltérképezni, hogyan gondolkodnak a magyar háztartások ezekről a kamatbevételekről. Milyen csatornákon keresztül helyezik el ezeket a pénzeket? Milyen szempontok vezérlik döntéseiket – a biztonság, a rugalmasság, a hozam vagy épp a banki ösztönzők? A felmérés külön figyelmet szentel annak is, hogyan reagáltak a lakossági befektetők a bankok célzott ajánlataira. Hány ügyfél élt azzal a lehetőséggel, hogy új számlát nyisson?

Kutatásunk eredményei minden olyan befektetőnek irányadóak lehetnek, akik tudatosan szeretnék kezelni megtakarításaikat a következő időszakban. Köszönjük, ha szánsz néhány percet a kérdőív kitöltésére.