Súlyos fenyegetést kapott Magyarország: direkt támadás indult - ijesztő, ami ránk vár

Az idei nyár rendkívüli hőséggel és szárazsággal sújtja Magyarországot, ami a 2022-es rekordaszályhoz hasonló állapotokat idéz elő, különösen súlyos fenyegetést jelentve az agrárszektor számára. Az ország legutóbb több mint egy évtizede, a 2010-es évek elején rendelkezett nemzeti aszálystratégiával, ám az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei egyértelművé tették egy új stratégia kidolgozásának szükségességét.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora a Portfolio-nak elmondta, hogy bár az új stratégia eredetileg 2024 végére készült volna el, a többkörös egyeztetések elhúzódása, technikai okok, valamint a mesterséges intelligencia hazai alkalmazásában bekövetkezett változások miatt a megjelenés várhatóan az idei nyár végére tolódik.

A 2022-es történelmi aszály után agrárszakmai körökben is világossá vált, hogy a helyzet súlyosbodik, és a jövőben még komolyabb szárazságok sújthatják az országot. A MATE ezért saját kezdeményezésre, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával kezdett hozzá egy olyan átfogó anyag összeállításához, amely a legkorszerűbb ismereteket teszi elérhetővé a témában.

A stratégiaalkotás folyamatában részt vesznek a vízügyi szakemberek is, valamint az egyetem közreműködik a kormány által májusban létrehozott Aszályvédelmi Operatív Törzs munkájában is. A dokumentum 2025 elejére nagyrészt elkészült, de a véglegesítést befolyásolta, hogy az év elején a kormány mesterséges intelligenciával foglalkozó kiemelt kormánybiztosságot hozott létre, amellyel a MATE szoros együttműködést alakított ki.

Gyuricza Csaba szerint a stratégia bemutatására nem az aszály közepén kell sort keríteni, hanem amikor már az idei tanulságokat is le lehet vonni. A terv szerint a dokumentum nyár végéig könyv formátumban is megjelenik, és a szélesebb társadalom számára is bemutatásra kerül.

A stratégia három fő irányt határoz meg az aszály elleni védekezésben: a technológiai és csúcstechnológiai megoldások megelőző jellegű alkalmazását, az öntözésfejlesztést elsősorban a felszíni vizek bevonásával, valamint a szennyvizek újrahasznosítását öntözővízként.

Utóbbiról Magyarországon alig-alig esik szó, pedig óriási potenciál rejlik benne

- fogalmazott a rektor.

Rámutatott, hogy az országban évente képződő 500-550 millió köbméter szennyvíznek mindössze 4-5 százalékát hasznosítják, miközben a jelenlegi öntözött területek vízigénye ennek csak töredéke. A szennyvíz megfelelő tisztításával és felhasználásával több százezer hektárnyi terület válhatna öntözhetővé.

A stratégia elsősorban a technológiai megoldásokra helyezi a hangsúlyt, mivel a készítők szerint először ezen a téren és a természetes csapadék-, illetve vízvisszatartás érdekében kell cselekedni, és csak ezután lehet szó további vízpótlásról.

Meggyőződésem, hogy csak akkor szabad tábla- és gazdaságszinten az öntözésben gondolkodni, amennyiben alkalmazkodunk a megváltozó időjárási körülményekhez a termesztéstechnológia eszközeivel, és kihasználjuk csúcstechnológiákat, a precíziós gazdálkodás lehetőségeit

- hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

A rektor kiemelte a megfelelő támogatáspolitika fontosságát is, amely kulcsfontosságú a gazdák szemléletváltozásának elősegítésében. "Mert az most már teljesen nyilvánvaló, hogy nincs 20-30 évünk az alkalmazkodásra" - zárta gondolatait.