Itt az unió válasza a klímaváltozásra és a lakhatási válságra: de bírnak vele a magyar önkormányzatok?

Hogyan tudnak felkészülni a helyi önkormányzatok a klímaváltozás, a lakhatási válság és az infrastruktúra fejlesztésének kihívásaira? Az Európai Beruházási Bank (EIB) immár nyolcadik éve térképezi fel, hogyan gondolkodnak a települések a jövőről, miként alakulnak a helyi beruházási igények és lehetőségek.

Falak, kihívások, tervek

A legújabb, 2024–2025-ös felmérés során 1002 önkormányzatot kérdeztek meg telefonon az Európai Unió minden tagállamából. Az így összegyűjtött válaszok csaknem 26 millió uniós polgár élethelyzetét és kilátásait tükrözik. A dokumentum rávilágít: a helyi döntéshozók készülnek ugyan a kihívásokra, de egyre több falba ütköznek; főként pénzügyi és szabályozási fronton.

A növekvő kihívások idején biztosítanunk kell, hogy minden befektetett euró maximális hatást fejtsen ki. Ez azt jelenti, hogy innovatív finanszírozási megoldásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy támogassák az önkormányzatokat az éghajlat-politikai fellépés és más kulcsfontosságú prioritások felgyorsításában. Az Európai Beruházási Bank továbbra is elkötelezett amellett, hogy az európai településekkel együttműködve kifejlessze és végrehajtsa a fenntarthatóbb és ellenállóképesebb jövő építéséhez szükséges eszközöket

– mutatott rá a jelentéssel kapcsolatban Ioannis Tsakiris, az Európai Beruházási Bank alelnöke a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén.

A felmérésben összesen 1002 uniós település vett részt, a néhány ezres kisvárosoktól egészen a több százezres nagyvárosokig. Ezek a települések együttvéve mintegy 26 millió embert képviselnek, ami az Európai Unió teljes lakosságának körülbelül a 6 százaléka. A kutatásban minden uniós tagállam önkormányzatai részt vettek: a legtöbb válasz Németországból (131) és Olaszországból (107) érkezett, míg Ciprus és Luxemburg esetében öt-öt település kapcsolódott be. Az előző, 2022-es felméréshez hasonlóan ezúttal sem szerepeltek benne az EU-n kívüli nemzeti fővárosok és területek, a válaszadó városokat pedig névtelenül kezelték.

A felmérés néhány fontosabb megállapítása:

• Az önkormányzatok és városok többsége tervezi, hogy a következő három évben növeli a beruházásait a klímavédelmi intézkedések és a társadalmi infrastruktúra terén. Az önkormányzatok 56 százaléka jelentős mértékben kívánja növelni a klímaváltozás mérséklésére irányuló beruházásait, míg 53 százalékuk a társadalmi infrastruktúra fejlesztését tervezi fokozni.
• A pénzügyi források hiánya és a túlzottan bonyolult szabályozások gyakran lassítják vagy megakadályozzák az önkormányzati beruházásokat. A helyi döntéshozók közel kétharmada nehézségekbe ütközik a beruházások finanszírozásának előteremtésében, és majdnem a felük szerint a hosszadalmas szabályozási eljárások komoly problémát jelentenek.
• Az önkormányzatok egyre nagyobb aránya szerint az uniós pénzügyi támogatás elengedhetetlen a jövőbeni infrastrukturális beruházások megvalósításához. A tervezett beruházások esetében az önkormányzatok 83 százaléka számít arra, hogy a források többsége uniós támogatásból származik majd, míg 74 százalékuk kormányzati átcsoportosításokat is tervez igénybe venni.

Bár az infrastrukturális beruházásokat elsősorban nemzeti és uniós támogatásokból fedezik a települések, az új jelentés szerint az önkormányzatok 61 százaléka nyitott arra, hogy alternatív finanszírozási lehetőségeket is megvizsgáljon. Ilyen lehet például, ha a vissza nem térítendő támogatásokat garanciaformává alakítanák át, amelyeket aztán arra használnának fel, hogy további forrásokat vonzzanak be, például bankoktól vagy más pénzügyi szereplőktől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Klímavédelmi felügyeleti díj 2026: ezt a részletet kell befizetni hamarosan, itt a határidő

Mi a klímavédelmi felügyeleti díj, kinek kell befizetnie? Mennyi a klímavédelmi felügyeleti díj összege, miért történt változás és mikor van a felügyeleti díj befizetési határidő?

A magyar helyzet fontos kérdéseket vet fel

A kutatásban összesen harminc magyar település vett részt, a néhány ezres falvaktól kezdve a közepes méretű városokig. Az önkormányzatok fontos visszajelzést adtak arról, hogyan látják a jövőbeli beruházási lehetőségeiket, különösen a klímavédelem, a digitális fejlesztések és a társadalmi infrastruktúra területén. A jelentés szerint a magyar települések a közép- és kelet-európai országokhoz hasonlóan gyakrabban érzékelik a beruházások hiányát, és nagyobb arányban támaszkodnak uniós forrásokra és állami támogatásokra. A jelentésből az is kiderül, hogy a vizsgált régiókban – így Magyarországon is – a beruházások egyik legnagyobb akadályát továbbra is a pénzhiány és a megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek hiánya jelenti.

Ez az időszerű és átfogó jelentés megerősíti azt, amit a helyi vezetők már régóta tudnak: Európa legnagyobb kihívásai a városainkban és a településinken jelentkeznek a legközvetlenebb formában, legyen szó a klímaváltozás hatásairól, a megfizethető lakhatás hiányáról vagy az oktatási, szociális feszültségekről. A statisztikák önmagukért beszélnek, de mögöttük valódi emberek dolgoznak nap mint nap azon, hogy a közösségeiket. élhetőbbé tegyék A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank együttműködése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a városok ki tudják bontakoztatni valódi lehetőségeiket, legyen szó a helyi kezdeményezések támogatásáról, minőségi közberuházásokról, vagy arról, hogy és biztosítani kell, hogy egyetlen közösség se szoruljon háttérbe vagy maradjon ki a fejlődésből, miközben a világ gyors ütemben változik

– mondta a jelentéssel kapcsolatban Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) elnöke.

A főbb magyar kihívások:

1. Klímavédelem és szociális infrastruktúra: a közép- és kelet-európai régió (CEE) részeként a magyar önkormányzatok is növelni szeretnék a beruházásaikat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, közte például az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a fenntartható közlekedés fejlesztése érdekében. A társadalmi infrastruktúra, így az egészségügyi, oktatási és szociális ellátórendszer megerősítése szintén előkelő helyen szerepel a beruházási prioritások között.
2. Finanszírozási kényszerpályák: a magyar települések jelentős része elsősorban állami támogatásokból és uniós forrásokból tervezi megvalósítani a beruházásait. A jelentés szerint a banki vagy piaci alapú forrásbevonás igen ritka, és jellemzően a nagyobb városokra korlátozódik. A dokumentumból kiderül, hogy a forráshiány a legnagyobb akadály: a CEE-régióban – így Magyarországon is – jóval kisebb arányban jutnak hozzá az önkormányzatok ahhoz a külső finanszírozáshoz, amire valójában szükségük lenne.
3. A szabályozás és szakértőhiány hátráltatja a fejlesztéseket: a magyar önkormányzatok számára nemcsak a pénz szűkössége, hanem a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési folyamatok is komoly akadályt jelentenek. Ezt tovább súlyosbítja a szakértők hiánya, különösen a környezetvédelmi, mérnöki és jogi szakterületeken. Ez nemcsak a tervezés lassítását okozza, de a projektek minőségére is hatással lehet.
4. Digitális lemaradás: a magyar települések közül jóval kevesebb jár „digitálisan az élen”, mint a nyugat-európai társaik. Bár a digitális szolgáltatások bővítése sok helyen már elindult, például az online ügyintézés és adatvezérelt döntéshozatal területén, az infrastruktúra és a szaktudás hiányosságai még mindig hátráltatják az előrelépést.

Az Európai Beruházási Bank önkormányzati felmérése tehát részletes képet ad arról, milyen fejlesztési terveken dolgoznak a helyi hatóságok. Ez azért is fontos, mert ezek a beruházások adják az Európai Unió összes közberuházásának több mint felét. A klímapolitika területén ráadásul még hangsúlyosabb a szerepük: az ilyen jellegű fejlesztések mintegy 60 százalékát is az önkormányzatok valósítják meg. A jelentés szerint az uniós városok többsége megpróbálja növelni a jövőben a kibocsátáscsökkentésre fordított beruházásainak számát, és a települések fele azt is tervezi, hogy többet költ az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, például árvíz- vagy tűzvédelmi intézkedésekre.

Néhány konkrét példa hazánkban

Kibocsátáscsökkentést célzó önkormányzati beruházások lehetnek:

• Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése: szigetelés, nyílászárók cseréje, napelemek telepítése;
• Középületek fűtésének átállítása megújuló energiára: többek között biomassza, hőszivattyú, stb.;
• Közvilágítás LED-re cserélése az energiafogyasztás csökkentése érdekében
• Kerékpárutak és gyalogos zónák fejlesztése, a gépjárműhasználat visszaszorítására
• Zéró emissziós járművek beszerzése a helyi közlekedésben: elektromos buszok, önkormányzati flották;
• Okos közlekedési rendszerek bevezetése, amelyek csökkentik a forgalmat és a torlódásokból fakadó kibocsátásokat.

Alkalmazkodást segítő önkormányzati beruházások lehetnek:

• Vízmegtartó zöld infrastruktúra kiépítése: esőkertek, zöldtetők, áteresztő burkolatok;
• Árvízvédelmi rendszerek korszerűsítése: záportározók, mederrendezés, védművek;
• Hőhullámok elleni városi beavatkozások: fásítás, hűsítő közterek, ivókutak telepítése
• Tűzveszélyes területek környezetének kezelése: erdőszegélyek karbantartása, tűzvédelmi sávok kialakítása
• Települési kockázatelemzések készítése, amely a klímaváltozás helyi hatásait térképezi fel és segíti a felkészülést.