8 °C Budapest
Bizonytalanság QT Globális pénzügyi válság legrosszabb befektetési befektetés kockázatkezelés kockázati eszközök elemzése pénzügyi chart kereskedés befektetni adatok ár kriptovaluta piaci grafikon

Rengeteg kriptovalutázó magyar mit sem tud erről: hatalmas összegek mehetnek a semmibe, ha erre nem figyelnek oda

2025. március 4. 15:05 5 perc

Mind a magasabb hozamokba vetett hit, mind a hagyományos pénzügyi rendszer folyamatos „drágulása” a kriptoeszközök további gyors terjedését vetíti előre. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy bár az elmúlt években mind az Európai Unióban, mind hazánkban jelentősen fejlődött a kriptoeszközök jogi szabályozottsága, még mindig rengeteg a nyitott, szabályozatlan kérdés. Jelenleg sem léteznek például olyan védelmi mechanizmusok, mint például egy bankszámla-egyenleg vagy értékpapírszámla-egyenleg esetében - hívja fel a figyelmet egy könyvvizsgáló cég.

A kriptoeszközök terjedésének ütemét jól szemléltetik a számok: 2019-ben 2250 különféle kriptoeszköz létezett a világon, 2023-ban a brit pénzügyi felügyelet szerint ez az érték már elérte a 20 ezret. A kriptoeszközök piaci kapitalizációja 2019 januárjában még 122 milliárd dollár volt, 2021 januárjában már átlépte az 1000 milliárd dollárt és napjainkra meghaladja a 3500 milliárd dollárt is. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő a visszaélések értéke is: a Chainanalysis becslése szerint 2024-ben 9,9 milliárd dollárnyi ügyfélpénz veszett el az átverésekhez kapcsolódó kriptotárcákba történő befizetések következtében.

A kriptoeszközök népszerűségét a spekuláció mellett a hagyományos pénzügyi rendszer magas költségei is növelik. A bankkártyás és online elkövetett csalásokkal szembeni banki lépések, azaz a kiberbűnözés elleni védekezés önmagában is költségnövelő tényező. Magyarországon emellett tranzakciós illetékek is terhelik a banki ügyfeleket, ezek mértéke legutóbb novemberben emelkedett. Ezért sem véletlen, hogy intenzíven nő a kriptoeszközök használata. Emiatt azonban egyre gyakoribbak lesznek azok a problémák, amelyek részint a jogi szabályozatlanságból, részint magukban a kriptoeszközökben rejlő kockázatokból erednek.

A kriptoeszközök szabályozásában mind Európában, mind Magyarországon jelentős lépések történtek az elmúlt években. Sokáig csak hatósági közlemények formájában „szabályozták” a kriptoeszközöket, ám Magyarországon jelenleg már több törvény is foglalkozik a kriptoeszközökkel: ilyen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló törvény. Az Európai Unió pedig tavaly év végén hatályba léptette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletet (MiCA).

Nagyrészt minden kriptoeszközök tárgyában született jogi elemzés azzal kezdődik, hogy megpróbálja elhelyezni a kriptoeszközöket a hagyományos jogi fogalmak közé, ám mindegyik arra a következtetésre jut, hogy jelenleg ezekre nem húzható rá egyik meglévő jogi kategória sem: A kripteszközök jelenleg sem dolognak, sem értékpapírnak, sem követelésnek nem tekinthetők, de még pénznek, illetve elektronikus pénznek sem. Azt is tudjuk, hogy ennek ellenére digitális fizetőeszközként is funkcionálnak a kriptoeszközök. Az egyik alapprobléma tehát rögtön abból fakad, hogy a jogi szabályozás nem tud egyértelmű alapokra épülni.

Folyamatosan épül a magyar kriptoszabályozás

Vásárolható-e Budapesten lakást kriptovagyonból? Alapítható-e gazdasági társaság kriptoeszközöknek a társaság rendelkezésére bocsátásával? Lehet-e végrendelkezni kriptovagyonunkról? Számos olyan kérdés merül fel ma, melyre még nincsen egyértelmű válasz, ám úgy tűnik, hogy az államot leginkább érdeklő és érintő ügyekre hamarosan megszületnek a megoldások.

Bár kevesen tudják, az adózás területén a kriptoeszközök is a szabályozott területek közé tartoznak Magyarországon 2022. január 1. óta. Ezt követően a természetes személyek által az adóévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből elért nyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni, a magyar szabályozás azonban a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmekre vonatkózó előírásokhoz képest is alacsonyabb adóterhet vet ki a kriptojövedelemre.

Ráadásul áfa és szociális hozzájárulási adó sem merül fel a kriptoeszközökkel való ügyletkötések, az ebből származó jövedelemszerzés nyomán. Felvethető, hogy a kriptovagyon hogy juthat egyáltalán az adóhatóság tudomására, azonban ha egyszer a kriptovagyon hagyományos pénzzé válik, azaz megérkezik egy bankszámlára, akkor arról az adóhatóságok közötti adatcsere következtében jó eséllyel a magyar adóhatóság is információval fog rendelkezni előbb-utóbb.

Mivel a kriptoeszközökkel szembeni egyik legkomolyabb aggodalom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata volt, Magyarország is tett előrelépést e tekintetben. A pénzmosási törvény rendelkezései alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat már 2020 januárjától terhelik a bankoknál már megszokott ügyfél-átvilágítási kötelezettségek. Amennyiben tehát a törvény hatálya az adott szolgáltatóra kiterjed, akkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos legendás anonimitás már nem érvényesül a vagyont elhelyező személy, illetve a vagyon forrása vonatkozásában.

Megjelent továbbá a kriptopiacon is a hatósági felügyelet, Magyarországon ennek feladatait egy tavaly nyáron hatályba lépett törvényi rendelkezés szerint a Magyar Nemzeti Bank látja el.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Leginkább az állami védelem hiányzik

Továbbra sincs előrelépés abban, hogy a kriptoeszközökbe helyezett pénz a hagyományos állami védelem (OBA, BEVA) nélkül marad. Egy banknál nyitott fizetési számla egyenlegét, illetve egy befektetési szolgáltató által vezetett értékpapír-számlán lévő befektetéseket az e célból létrehozott alapok védik. A digitális kriptopénztárcában lévő kriptoeszközök eltűnése esetén azonban kártalanítás nem várható ilyen, az állam által létrehozott intézményektől.

Abban az esetben tehát, ha a digitális pénztárcából jogosulatlanul ellopják a kriptoeszközöket, vagy épp egy internetes platformon egy kriptoeszközökre épülő finanszírozási projektbe pénzt tesz valaki (ez az ún. ICO), és azt elveszíti, akkor más lehetőség nem lévén csak a kriptoeszköz-szolgáltatót perelheti. Itt viszont ismét megannyi probléma merülhet fel: az ilyen szolgáltató ugyanis jó eséllyel nem Magyarországon, illetve az EU-ban bejegyzett jogi személy.

Az adott szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazhatnak egy választottbírósági kikötést, a magyar jogtól jelentősen eltérő felelősségkorlátozást vagy épp egy gyakorlatilag korlátlanul gyakorolható egyoldalú szerződésmódosítási jogot, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket említsük. Ezért mielőtt bárki belevág egy kriptobefektetésbe, illetve kriptoeszköz-szolgáltatót választ, érdemes jogi szakember segítségét igénybe vennie, akivel adott szolgáltatót, a szerződési feltételeket, illetve a szolgáltatóval kapcsolatos főbb rizikókat egyaránt feltérképezheti

– magyarázza Dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda szakértője.

Speciális körülmények kriptoeszközök örökölhetősége esetén

Mivel a kriptoeszközök még jelenleg is fiatal vagyoni eszköznek tekinthetők (történetük 2008-ra nyúlik csak vissza), eddig kevésbé merült fel a kriptoeszközök örökölhetőségének kérdése. Véleményünk szerint Magyarországon nincs jogi akadálya annak, hogy valaki kriptoeszközben lévő vagyonáról végrendeletben rendelkezzen, azonban ennek technikai megvalósíthatóságára is időben gondolni kell.

A kriptoeszközökhöz ugyanis az örökösnek szüksége lesz az úgynevezett privátkulcsra, és egyéb információkra, amelyekhez hozzá kell férnie akkor is, ha a hozzáférési adatokat az örökhagyó tőlünk már nem tudja megosztani. Mivel fokozottan szenzitív adatokról van szó, érdemes ezeket biztonságos helyen tárolni. Erre például a kedvező szabályozása miatt az ügyvédi letét alkalmas eszköz és egyben célszerű is, főleg, ha a végrendeletet is az adott ügyvéd állítja össze. Amennyiben ezen kód átadására, ill. az aktuális állománylista átadására sérelem nélküli felbontást kizáró modon, zárt borítékban vagy titkosított elektronikus állomány formájában kerül sor, a kriptovagyon tulajdonosa alappal bízhat abban, hogy örököse ténylegesen hozzájut a kriptovagyonához.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2026. november 21. 07:05
Hagyományos, eredeti értelmében így működött a tőzsdei részvénykibocsátás. Van egy remek ötletem, mo...
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
iO Charts  |  2026. november 20. 09:01
A részvényárfolyam kalkulátor előtt írtam már két cikket, amelyekben szintén volt egy devizaárfolyam...
ChikansPlanet  |  2026. november 20. 08:00
A vízhiányról hajlamosak vagyunk nyári problémaként gondolkodni: jön a hőség, apadnak a folyók, kisz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 21. szombat
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 21. 07:45