4 °C Budapest
Aerial view from Citadella statue in Budapest at sunrise

Vidék nélkül nincs Magyarország? Itt áll feketén-fehéren: így uralja le a főváros a gazdaságot

2023. október 20. 16:28

Bár jelenleg Budapestre érkezik a legtöbb befektetés és az elkövetkező évtizedekben is kétségtelen lesz a főváros központi szerepe, a jelentőségében csökkenés mutatkozik majd – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, mely többek között Budapest vízfejűségének az okait kutatta.

A magyar településszerkezet egyik legnagyobb problémája, hogy Budapest túlméretezettsége miatt elvonja a többi város elöl a beruházásokat és a munkaerőt, így kiüresítve a vidéki területeket és hátráltatva a többi város fejlődését – közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, mely az ország fővárosának lakossági és gazdasági kiemelkedése mögött álló történelmi okokat, Budapest és agglomerációja országos GDP-hez való gazdasági hozzájárulásának nagyságát, illetve a főváros régióhoz mért vízfejűségét elemezte.

A történelem tette vízfejűvé Budapestet

Egy ország településszerkezetének kialakulását sokféle tényező meghatározhatja, például az éghajlati és domborzati adottságok, azonban a magyar települések méretszerkezetét elsősorban a történelmi előzmények alakították. A török hódoltság után létrejöttek az Alföldre most is jellemző szórványtanyák, óriásfalvak és mezővárosok. Ezt követően a reformkor idejében a folyószabályozás volt a legmeghatározóbb tényező a településszerkezet átalakulásában, majd a dualizmus alatt Budapest létrejötte és kiemelkedése.

Ezt követően a magyar főváros Közép-Európában példa nélküli fejlődése ment végbe, itt koncentrálódott a kor ipari teljesítményének java, illetve a település pénzügyi, kereskedelmi, tudományos és kulturális központtá vált. Budapest népesség az 1869-es 270 ezerről 1910-re 880 ezerre emelkedett – így akkoriban Európa 8. legnagyobb városa volt – az egymilliós határt pedig 1930-ban lépte át. A dualizmus alatt a főváros körül kialakult az elővárosi gyűrű, amelynek lakossága 1910-ben elérte a 230 ezer főt.

A második világháború és a rendszerváltás közötti időszakban a mezőgazdasági és ipari termelés központi irányítása befolyásolta a települések szerkezetét, a Rákosi- és Kádár-korszakban a parasztság nagy része városba költözött és ipari munkás lett. A magyar településhálózat fejlődésében 1950 jelentett újabb szakaszhatárt, amikor Budapesthez csatoltak 23 teljes települést (7 város, 16 nagyközség) és három település egy részét. Így a jelenleg is ismert Nagy-Budapest megszületésével tovább fokozódott az ország vízfejűsége. A második városegyesítést követően az akkor 22 kerületből álló főváros területe a korábbi 207 négyzetkilométernek a duplájára, 525 négyzetkilométerre nőtt. 

Mára a közel 1700 négyzetkilométeres agglomerációban mintegy 2,5 millió fő él, tehát az ország népességének több mint negyede. A főváros népessége az 1980-as években érte el csúcspontját, majd ezt követően a 2000-es évek második felének kivételével egyre fokozódott a természetes fogyás és a belföldi vándorlás következtében a lakosságszám csökkenése. A tavalyi népszámlálás idején Budapest lakóinak száma 1,682 millió fő volt, ami több mint ötvenezerrel kevesebb a 2011-es adathoz képest. Bár jelenleg is Budapestre érkezik a legtöbb befektetés és az elkövetkező évtizedekben is kétségtelen lesz a központi szerepe, a jelentőségében csökkenés fog mutatkozni. Az autópályák kiépülésével, a települések városiasodásával és a vidéki munkahelyi és gazdasági lehetőségek, illetve az infrastruktúra javulásával a főváros túlsúlya mérséklődni fog.

JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Európai szinten is az elsők között van Budapest

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megvizsgálta a Közép-Európai országok (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) fővárosi népességének teljes országos lakossághoz viszonyított arányát is, az agglomerációs területekkel együtt és anélkül, 2022-es adatok alapján. Eszerint hazánkban az ország lakosságának a 17,97 százaléka lakik Budapesten (agglomerációval együtt vizsgálva 31,29 százalék), amely a régióban a harmadik legmagasabb arány (agglomerációt is vizsgálva a második).

Az Európai Unió 27 tagállami fővárosának és agglomerációjának GDP-hez való hozzájárulási adataiból pedig kiderült, hogy néhány kivételtől eltekintve Európában a fővárosok lakosságának a legmagasabb az átlagos képzettségi szintje, így a hozzáadott értékük is. Ezért nem meglepő, hogy ezen területek gazdasági teljesítménye meghaladja a lakossági arányukat. A kiemelkedő gazdasági súlyt ráadásul tovább fokozza, hogy a legtöbb országban a legnagyobb város régiójában a legjobb az infrastruktúra, illetve a nemzetközi szállítási lehetőségek elérhetősége.

Megfigyelhető továbbá a jelenség, hogy a balti államokban a fővárosok gazdasági súlya jellemzően domináns, a rangsorban Lettország, Észtország és Litvánia fővárosai rendre az első, második és kilencedik helyen állnak (69 százalék, 63 százalék és 43 százalék értékekkel). Az agglomeráció nélkül Budapest az ország teljesítményének a 38 százalékát adja, ami régiós szinten kiemelkedően magas, hiszen a nagyobb lakossági részesedéssel bíró Bécsben is csupán az osztrák GDP közel negyedét termelik. A magyar főváros területén 1,6 millió munkahely található, és napi szinten mintegy félmillióan ingáznak be, több mint 300 ezren személygépjárművel. Lakosságarányosan fővárosunkban a legmagasabb a vállalkozások száma, ezer főre vetítve Budapesten több mint 100 cég működik – áll az elemzésben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kasza Elliott-tal  |  2026. február 22. 16:53
Átnézem időnként, melyik osztalékrészvényt - amiket nem tartásra, hanem kereskedésre vettem - mikor...
iO Charts  |  2026. február 22. 10:01
Miről szól a Piaci Impulzus rovat? Nem tudom, tisztában vagytok-e vele, de egy alapos fundamentális...
MEDIA1  |  2026. február 21. 14:45
Az Orbán-kormány egyik reklámszpotjával találkozott az RTL-en csütörtökről péntekre virradó éjszaka...
Holdblog  |  2026. február 21. 10:15
Ha meg akarsz védeni egy települést, a fal csak a második legjobb megoldás - a legjobb egy jó mély,...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. február 22. vasárnap
Gerzson
8. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2026. február 22. 16:09
Agrárszektor  |  2026. február 22. 17:01
Jön a RETAIL DAY 2026!
A magyar kiskereskedelmi-szektor kilátásai: Túlélés után jöhet a teljes irányváltás?
Most nem