Ezért nyögik még mindig a magyarok az inflációt: szakértők sorolták a húsbavágó okokat

Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a Világgazdaságnak elmondta, egyrészt az aszály hatása, másrészt pedig az extraprofitadók kivetése indokolja a drágulást. Ezenkívül szerepe lehetett a növekvő élelmiszerárakban a forint gyengülésének is. A dinamikusabb hazai élelmiszerár-emelkedésben szerepet játszik a magas kereslet is, hiszen hazánkban a reálbérek sokkal később indultak csökkenésnek, mint más uniós országokban, így a fogyasztók könnyebben meg tudták fizetni a magasabb árakat, ezt pedig a kereskedők ki is használták.

Itt pedig bejön a képbe a profit húzta infláció is: az „áremelési verseny” szintén növelte az élelmiszerárakat.

Héjja Csaba Takarékbank szenior elemzője elmondta: a jelenség hátterében elsősorban az export-import kitettségünk, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.

Virovácz Péter, ING Bank szenior elemzője kiemelte, az egyik fontos hajtóerő a megugró energiaárak és a magas szállítási költségek voltak, amelyek indirekt módon növelték az élelmiszerárakat. Emlékeztetett, az MNB számításai alapján az ársapkák indirekt módon 3-4 százalékpontos inflációs hatást generáltak. Szerinte az árstop sokkal inkább tekinthető politikai terméknek, szociálpolitikai intézkedésnek, semmint inflációellenes gazdaságpolitikai lépésnek.