Aggasztó a helyzet: így küldi padlóra a gazdaságot az energiakrízis

Az Ukrajna orosz lerohanása óta kialakult krízis kezdete óta az energiaellátásban kialakult problémák hónapról-hónapra mélyülnek és mostanra az életünk legtöbb területére kihatással vannak. Az élelmiszeráraktól a lakossági energiaárakig, ami mára a fogyasztói hangulatindexeken is meglátszik.

A drasztikus ütemben emelkedő árak következtében pedig számos OECD ország a vészhelyzeti olajtartalékait is elkezdte felélni. Csak az Egyesült Államok március óta napi egymillió  hordó olajat szabadít fel, az ország 568 millió hordóra becsült készletéből. Kína, a Föld másik legnagyobb olajfogyasztója pedig úgy döntött, hogy nem fog orosz olajat vásárolni, azt tervezi, hogy növeli fosszilis tüzelőanyag-termelését a hazai energiaellátás támogatása érdekében.

Bár a gázolaj ára a nagyhatalmak lépéseinek következtében az utóbbi időben esésnek indultak, a piaci szakértők 2023-ra az idei krízist kiváltó problémák fennmaradása további drágulást jósolnak. A Világbank statisztikái alapján az alábbi módon alakulhatnak mostani sokk után a nyersanyagok árai.

Ahogy fenti grafikonunkon is látszik, a nyersolaj várható éves átlagára hordónként 93 dollár lesz 2022-ben. Ez jócskán elmarad a 2008-as, illetve az 1979-es válságok alatti ársokk alatt jegyzett áraktól. Előbbi gazdasági krízis alatt 127, míg utóbbi ideje alatt 119 dollárra ugrott egy hordó piaci ára.

Ami azonban az idei energia-árugrást megkülönbözteti a korábbiakból, az az, hogy más nyersanyaghordózókra is kiterjed. Ráadásul a korábbi, többé-kevésbé izolált energia-ársokkokkal szemben a mostani ténylegesen globális jelenség és már Németország, Hollandia és más, a hasonló trendeknek jellemzően többnyire ellenálló országok is szénnel próbálják próbálni az elapadó olaj okozta nyersanyaghiányt. A földgáz árai eközben rekord magasra ugrottak.

Az élelmiszerárak pedig követve az üzemanyag, a vegyszerek és a trágya, valamint a mezőgazdasági munkaerő folyamatos drágulását szintén sokéves csúcsra ugrottak idén. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy csak a műtrágya ára 70 százalékkal emelkedhet idén, részben az erősen Oroszország központú termelés miatt, ami számos egyéb nyersanyagra is jellemző probléma. 

Az olajárak elszállásának hatását pedig tényleg nem lehet túlértékelni. A nyersanyag gyakorlatilag minden más árára is kihatással van, a ruházkodástól az elektronikai eszközökig. Az energia- és az élelmiszerárakban tapasztalható sokk az alábbi három módon lehet a legerősebb kihatással a világgazdaságra.

• A világ országainak túlnyomó részében növelheti az inflációt
• A növekedési kilátások az országok nagy részében komoly visszaesést szenvedhetnek
• A magas energiaárak növelhetik az élelmiszerhez való hozzáférhetőséggel kapcsolatos bizonytalanságot és a társadalmi feszültségeket

2022-re az infláció az említett hatások miatt világszintű problémává vált, amely a Világbank adatai szerint a fejlett országok mindegyikét és a feltörekvő piacok, valamint a fejlődő gazdaságok 87 százalékát érinti. Emiatt a világ gazdaságainak jó részében a vártnál magasabb inflációs kilátásokkal kell számolni.

Összehasonlításul tavaly még csak a fejlett gazdaságok 67 százalékának és a feltörekvő piacok  55 százaléka küzdött ezzel a problémával, 2020-ban pedig az arány 20, illetve 8 százalékos volt. Az emberek pedig már a bőrükön érzik a problémát. Az Eurostat egy friss felmérése szerint európaiak többsége szerint az európai gazdaság helyzete rossz, és legtöbbjük aggódik az energiaellátás helyzetével kapcsolatban. Sokat mondó, hogy a korábbi, februárban közzétett adatokhoz képest 22 százalékkal 53 százalékra emelkedett azon válaszadók száma, akik úgy vélik, az európai gazdaság helyzete várhatóan tovább romlik, Magyarország esetében ez az arány 43 százalék. A válaszadók 64 százaléka rossznak találja a nemzetgazdaság helyzetét, a magyar megkérdezettek 56 százaléka válaszolt így.

A dolog nem véletlen, hazánkban ugyanis az átlagos éves drágulás mértéke már júliusban 13,7 százalékra emelkedett. Volt termék, ami átlagosan nem kevesebb, mint  80 százalékkal lett drágább egyetlen év alatt, Az 50-60 százalékot meghaladó drágulás pedig már szinte sztenderdnek számít. Az utóbbi mértékű áremelkedés is körülbelül egy tucat terméket érintett.

A szakértők prognózisa szerin pedig augusztusban 15,7 százalékos lehet az általános drágulás. Ebben egyébként még nem lesznek benne a megemelt rezsiárak, de a kedvezményes benzinár jogosultjainak szűkülése igen, ami rárakódik az amúgy is magas élelmiszerár növekedésre. Az éves alapú infláció tetőzésének időpontja pedig folyamatosan kitolódik, sőt egyelőre még érdemi lassulás sem látható.

Lassul a gazdasági növekedés

A nyersanyag- és olajárak elszállása miatt az idénre prognosztizált világgazdasági növekedés még a tavalyi felétől is messze elmaradhat. A dolgon pedig az elemzők szerint még az sem segít, ha a központi bankok szigorítanak monetáris politikájukon. 

Az IMF adatai szerint ugyanis idén az alapforgatókönyv szerint is csak 2,9 százalékos lenne a globális növekedés. Az energiaárak elszállását és a szigorodó kínai járványpolitika által okozott nehézségeket is belekalkulálva pedig ennél is rosszabbak a kilátások.

A második negyedévben hazánkban is lassult a növekedés, ugyanis míg az első negyedévben a GDP esetében még 5,1 százalék volt a bővülés a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, addig a második negyedéves növekedés már csupán 2,1 százalék volt.

És hiába a hazai monetáris politika bármilyen beavatkozása, sok évtized tapasztalata mutatja, hogy az olajár-sokkok világszinten képesek visszavetni a gazdaság bővülését. A háború elhúzódásával pedig mind az energiaellátással, mind pedig a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos kilátásokkal kapcsolatban egyre több a kérdőjel. A jelenlévő geopolitikai faktorok élénkülése, vagy mérséklődése ugyanis az előttünk lévő hónapokban bármilyen irányba elmozdíthatja a nyersanyagárakat és az azoktól nagyban függő piacokat.