A Fitch Ratings változatlanul BBB szinten hagyta Magyarország adósbesorolását, azonban a stabil kilátást negatívra módosította.
Az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak 5 forintnál, a Magyar Nemzeti Bank mégsem fogja bevonni azt. Bódi-Schubert Anikóval, a jegybank Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztályának vezetője ezt azzal indokolta, hogy az ötforintosokat továbbra is használja a lakosság, és a kivonásuk túl sokba kerülne. Egy érme bevonását ugyanis sokkal szélesebb spektrumban kell vizsgálni, mint önmagában véve a gyártási költséget és az értéket. Nem vitás, hogy a fémárak jelenleg magasak, de ezek hektikusan változnak – mondta az Inforádiónak.
A koronavírus-járvány során rendkívül dinamikusan növekedtek az elektronikus fizetések, amivel párhuzamosan a készpénzhasználat visszaszorult. Nyilván a korlátozások miatt jóval kevesebb személyes vásárlás történt, ebből következően ritkábban fizettek az emberek készpénzzel. A 2022-es adatok alapján viszont a hatás némileg átmenetinek bizonyult: noha az elektronikus fizetések továbbra is töretlenül népszerűek, de mindenki újra elkezdett készpénzt is használni azáltal, hogy a korlátozások megszűntek és visszatért a turizmus – ismertette az MNB szakértője. Hangsúlyozta: mind az érmék, mind a bankjegyek tekintetében nagyon erős forgalomnövekedés figyelhető meg.
Amennyiben az ötforintos anyagösszetételét vizsgáljuk, a legfontosabb komponens a réz és a nikkel, amik ára a Covid-válság megjelenésével, 2020 márciusától valóban erőteljesen emelkedett. Ez megnövelte az érme gyártási költségeit is, a fémárak azonban idén áprilistól éppen csökkenő szakaszba léptek, és ha egy 10-15 éves távlatban vizsgáljuk a folyamatot, akkor az ingadozások kiegyenlítődnek – magyarázta a szakértő. A jegybanknál tehát nem látják helyesnek, hogy pusztán a fémárak alakulása és üzleti szempontok alapján hozzanak döntést.
Az ötforintosok a forgalomban lévő érméknek a harmadát teszik ki, de ez az arány stabilan így van azóta, hogy az egy- és kétforintosok bevonásra kerültek. Matolcsy György jegybankelnök válaszából kiderült, hogy 764 millió 5 forintos van forgalomban, és ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene kezelni, ami nagyon nagy költséget jelentene. Ezt a tömeget megmozgatni a hitelintézeteknek, a postának, a pénzfeldolgozóknak 100 milliós nagyságrendű költség lenne – fűzte hozzá a Pénzkibocsátási Stratégiai Főosztály vezetője.
Bódi-Schubert Anikó végezetül azt is közölte érdeklődésünkre, hogy a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan értékeli és elemzi az egyes címleteknek a készpénzforgalomban betöltött szerepét. A jelenleg hatályos készpénzes stratégiájában azonban nem szerepel a címletstruktúra változtatása, mert a 6 bankjegycímlet és a 6 érmecímlet stabilan és megbízhatóan kiszolgálja a készpénzforgalmi igényeket.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








